Rendeletek tára, 1914

Rendeletek - 405. A m. kir. pénzügyminiszter 1914. évi 140.800. számú körrendelete valamennyi m. kir. pénzügyigazgatósághoz, a m. kir. központi díj- és illetékkiszabási hivatalhoz és valamennyi m. kir. adóhivatalhoz, a törvénykezési illetékről szóló 1914. évi LIII. t.-c. életbeléptetéséről és végrehajtásáról.

3096 405. 140.800/1914. P. Ü. M. sz. illetéket vagy annak egy részét nem ugyanaz a fél köteles viselni, aki a korábbi eljárásban a határozati illeték viselésére ^kötelezve volt. A törvény 61. §-ához. A törvény 61. §-a az előzetesen lerótt határozati illetékek visszatérítését rendeli el akkor, ha a bíróság a határozatot, amelynek illetékét előre lerótták, nem hozza meg. így ha a közjegyzői okirat alapján kért végrehajtást a bíróság nem rendeli el, ha a fizetési meghagyásos eljárásban a fizetési meghagyást nem bocsátja ki, ha a meghagyásos eljárásban a biztosítási vagy fizetési meghagyást nem adja ki, vagyis nem hozza meg azt a határozatot, amely után a felek bélyegekben előre lerótták az illetéket, akkor nekik jogos igényük van a lerótt illeték visszatérítésére. A visszatérítés a felek kérelmére rendelendő el. Kétségtelen azonban, hogy minden esetben, amikor a felek a szóbanforgó kérelmeket megismétlik, újból előterjesztik, a határozati illetéket újból kötelesek leróni, mert a korábban előterjesztett kérelmet tartalmazó beadványon lerótt határozati illetéket a határozat meg nem hozatala miatt visszakapják. Különös gondot kell tehát annak az ellenőrzésére fordítani, hogy a jelzett kérelmek ismételt előterjesztése esetén a járó határozati illeték újból le legyen róva, s a kincstár e címen meg ne rövidíttessék. Minden olyan esetben tehát, amikor a felek a szóbanforgó kérelmeket megismétlik, s a járó határozati illetéket le nem róják, a hivatalos leletet fel kell venni. A törvény 62 §-ához. A törvény 62. §-a nem tartalmaz teljesen új rendelkezést, amennyiben az illet. díjj. 48, tét. 4. jegyzetének utolsó pontja, valamint az 1894 : XXVI. t.-c. 25. §-ának második bekezdése hasonló rendelkezéseket foglal magában ; ez a törvényszakasz csak szabatosabban határozza meg, hogy az Ott felsorolt esetekben hogy kell az illeték lerovását teljesíteni, azaz melyik esetben kell a jelen törvény értelmében járó illetéket teljes mérvben leróni, s mikor kell az esetleg járó többletet pótolni. Ha ugyanis a bíróság ilyen esetekben előbb valamely peres féllel szemben ítélettel dönti el az ügyet,