Rendeletek tára, 1912

Rendeletek - 167. A m. kir. pénzügyminiszter 1912. évi 75.000/1910. számú rendeletével kiadott utasitás a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok kereseti adójáról szóló 1909 : VIII. t.-cikk végrehajtása tárgyában.

1400 167. 75.000/1910. P. Ű. M. sz. illeték (report) elhagyásával levonhatók, mert az 1900. évi XI. t.-c. végrehajtása tárgyában kiadott s a »Pénzügyi Közlöny« 1900. évi folyamának 16. számában közzétett 1900. évi 1881. P. M. számú utasítás 9. §-ában foglaltak szerint a halasztó ügylet az adásvevési ügyletek fogalma alá tartozván, a szóbanlevő értékpapirok szintén a vállalat tulajdonává váltak. Ellenben az a) alatti esetben, mivel a kamatokat a kosztba adó élvezi, a kamatok levonása nincs megengedve. A jelen pontban emiitett kamatokon kivül a tőkekamat- és járadékadóról szóló 1909. évi VII, t.-cikk I. §-ában felsorolt egyéb jövedelmeknek levonása megengedve nincs, mert azoképúgy, mint a vállalatnak az olyan természetű jövedelmei is, melyek az általános kereseti adóról szóló 1909. évi IX. t.-cikk 1. §-ában ez adónem tárgyaiképen vannak felsorolva, kivétel nélkül a jelen utasítás értelmében adóznak. 4. Más hazai vállalatok részvényei (üzletrészei) után élvezett osztalékok. 5. Az állam által fizetett kamatbiztositási összegek és segélyek (subventiók), akár ellenszolgáltatás mellett, akár a nélkül adattak. A máshonnan élvezett ilyen bevételek azonban adókötelesek. 6. A behajthatatlan követelések, ha azok : a) a közgyűlés által jóváhagyott mérlegben (nyereség- és veszteség-számlában) is leírattak ; b) megadóztatott tartalékalapból vagy annak jövedelméből (16. pont), c) a mérlegben kitüntetett nyereségből — annak tárgyalása során — közgyűlési határozattal fedeztettek. Éhez képest a csak kéteseknek jelzett, vagy a veszteségi tartalékalapba helyezett öszszegík adókötelesek. 7. Azok az összegek, melyek mezőgazdasági, ipari, gyári, közlekedési és bányavállalatoknál házadó alá nem tartozó, illetőleg az 1909. évi VI. t.-cikk 27—28. §-ai szerint állandóan adómentes épületek, továbbá gépek, gyári eszközök és egyéb üzleti felszerelések elhasználása által okozott értékcsökkenések fejében, illetőleg ízek pótlására a mérlegben alakított külön tartalékalapba (az u. n. értékcsökkenési tartalékalapba) helyeztettek — ideértve az értékcsökkenési tartalékalapnak az alapban maradt kamatait is — vagy