Rendeletek tára, 1912

Rendeletek - 167. A m. kir. pénzügyminiszter 1912. évi 75.000/1910. számú rendeletével kiadott utasitás a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok kereseti adójáról szóló 1909 : VIII. t.-cikk végrehajtása tárgyában.

167. 75.000/1910- P. Û. M. sz. Í399 vett bérjövedelme csakis egyszer vonható le, még pedig akár üzletbér ci mén, akár pedig azon a cimen, hogy a kérdéses jövedelem házadó alá esik. Ebből önként folyik, hogy állandó házadómentesség esetében egyik cimen sincs helye házbérlevonásnak. önmagától értetik, hogy az esetben, ha a b) pontban emiitett épületeket a vállalat évközben eladta vagy szerezte, az egy évi házadóalapnak csakis a vállalatot megillető része vonható le. Ha a vállalat az a) alatti esetben az elsőfokon megállapított tiszta jövedelemnél, a b) alatti esetben pedig a megengedettnél nagyobb összeget vont le, a különbözet adóalapul veendő. Ha az ingatlanok más pénzügyigazgatóság (adófeKigyelő) területén feküsznek, a szükséges adatok hivatalból szerzendők be. 3. Azok a jövedelmek, melyek az 1909. évi VII. t.-cikk értelmében még a nyilvános számadásra kötelezett vállalatoknál is tőkekamat- és járadékadó alá tartoznak. Nevezetesen azok a kamatok, melyek a vállalat tulajdonát képező valamely belföldi nyilvános számadásra kötelezett vállalatnál elhelyezett takarékbetétekből erednek (1909 : VII. t.-cikk 1. §. 7. pont), valamint az a jövedelem, mely a tőkekamat- és járadékadóról szóló 1909. évi VII. t.-cikk 1. §-ának 1. pontjában emiitett, akár adómentes, akár adóköteles és [a vállalat tulajdonát képező belföldi értékpapírokból származik, ide nem értve a letétek, továbbá a tőzsdei zálog- (lombard) ügyletek, végül a halasztó ügyletek (koszt-üzlet) tárgyát alkotó értékpapírok folyó kamatait, utóbbi esetben mindaddig, míg a halasztó ügylet tárgyát képező értékpapír a vállalat tulajdonává nem válik. Ide vonatkozólag megjegyeztetik, hogy a budapesti árú- és értéktőzsde által kiadott és hatályban levő »Értéküzleti Szokások« 20. §-ának harmadik bekezdése értelmében a halasztó ügylet a következő három feltétel mellett köthető: * a) az adott pénzösszegért megszabott kamat kikötése mellett ; b) bármely külön megtérítés nélkül, tisztán a kosztba adott értékpapírok kamatainak átengedése mellett; e) a kosztba adott értékpapírok átengedett kamatain kivül halasztó illeték (report) ráfizetése, vagy az átengedett kamatokból halasztó dij (deport) visszafizetése mellett. A b)—c) pontok eseteiben az értékpapírok folyó •• kamatai a halasztást nyújtót (kosztba vevőt) illetik meg, tehát azok a halasztó