Rendeletek tára, 1912

Rendeletek - 167. A m. kir. pénzügyminiszter 1912. évi 75.000/1910. számú rendeletével kiadott utasitás a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok kereseti adójáról szóló 1909 : VIII. t.-cikk végrehajtása tárgyában.

1398 167. 75.0Q0/1910. P. Û. M. sz. sági (üzleti) évnek ereeményéről egy mérleget adnak, az adóköteles jövedelem annyi hónapra osztandó fel, ahány hónapra a mérleg szól. Ebből 12 hónapra eső hányad a második naptári évnek adóalapja, a fennmaradó rész pedig az első naptári év adóalapjául veendő. SŐt a 2. pontban elmondottak szerint a második naptári évnek adóalapja még a harmadik naptári évre is adóalapul szolgál. Ugyanez áll a vállalatok egyesülése esetében is, ha ez által uj vállalat keletkezik. Az ideiglenes adómentesség évközi megszűnése esetében az adóalapnak kiszámítását a 12. §. szabályozza. (T. 15. és 16. §-a.) 17. §. Az adóköteles jövedelem megállapításánál, ha a vállalat azokat a mérlegben (a nyereség- és veszteség-számlában) még nem helyezte volna kiadásba, a mérlegszerű nyereségből (ideértve az abban nem szereplő tartalékalap-nyereségeket is) a következő tételek vonandók le: 1. Az előző évről áthozott nyereség-maradványok, más egyéb már megadóztatott jövedelemből eredő átvitelek. 2. A nyereségben bennfoglalt az a jövedelem, mely föld- vagy házadó alá eső saját vagy haszonélvezett és a magyar szent korona országainak területén fekvő ingatlanokból származik, még pedig : a) földbirtoknál önkezelés esetén a jövedelemadóról szóló 1909. évi X. t.-cikk végrehajtása tárgyában kiadott 1911. évi 84.000. számú utasítás 16. §-ának I. pontjában elmondottak szerint a pénzügyigazgatóság (adófelügyelő) által kiszámítandó tiszta jövedelem, illetőleg bérbeadás esetén a hivatkozott utasítás 16. §-ának II. pontja szerint számbaveendő haszonbér erejéig; b) házaknál a házbéradó jogerős kivetésénél adóalapul vett nyers bérjövedelem erejéig. Ha pedig házbéradó helyett házosztályadó van kivetve, bérjövedelem cimén csakis az az összeg vonható le, amely után akkora béradó esnék, mely a kivetett házosztályadó összegével egyenlő. Ennélfogva a most emlitetteknél nagyobb összeget a vállalat céljaira saját házában használt helyiségek üzletbére, valamint a természetbeni lakásban részesülő alkalmazottnak lakpénze cimén sem lehet a kiadások között levonni. Ha tehát a vállalat épületét maga használja, annak a fentiek szerint számba-