Rendeletek tára, 1909

Rendeletek - 130. A m. kir. pénzügyminiszter 1909. évi 77.000. számú rendeletével kiadott Utasitás a házadóról szóló 1909. évi VI. törvénycikk végrehajtása tárgyában.

1440 180. 77.O0O/19O9. P. Û. M. sz. Az egyenes adókon nyugvó Összes adópótlékok számítási alapja, tekintet nélkül az ideiglenes házadómentességre, a ház összes házosztályadó alá eső lakrészeinek számához képest állapítandó meg az esetben, ha az állami ideiglenes házadómentesség a házadón nyugvó állami (ideértve 1910-ben még az általános jövedelmi pótadót is), törvényhatósági és községi adó pótlékoktól való mentességet nem foglalja magában. Pl. ha valamely a házosztályadónak első fokozata szerint adózó háznak 5 lakrésze van, melyből 3 lakrész adóköteles, 2 pedig ideiglenesen adómentes, dacára, hogy állami házadó fejében csak 8 K jár, az adópótlékok számítási alapjául mégis 16 K veendő. Sőt, ha az ideiglenesen adómentes 2 lakrész egyike nyitott helyiség, az adópótlékok számítási alapja még 2 K-val emelkedik, vagyis 18 K lesz. (T. 26. §-a.) IV. FEJEZET. Adómentességek. 1. Állandó adómentességek. 27. §. Állandóan mentesek a házadó alól a következő épületek, illetőleg épületrészek : 1. A nyilvános isteni tiszteletre szánt épületek (templomok, egyéb imaházak), illetőleg valamely lakóháznak kizárólag és állandóan e célra szolgáló részei. 2. A királyi udvar palotái és lakóházai melléképületeikkel együtt. Ide tartoznak tehát mindazok a lakóházak és ezeknek melléképületei, melyeket vagy maga a király, illetőleg a király családja — tekintet nélkül az ingatlannak magánjogi vagy nem magánjogi természetére — használ, vagy amelyek az udvartartáshoz tartozó bárminő állású személyzetnek elhelyezésére és általában az udvartartás céljaira szolgálnak. E szerint az állandó adómentesség nem illeti meg azokat az épületeket, melyek a királyi család magángazdaságához, vagy más egyéb magánvagyonához tartoznak és az udvartartás céljaira nem szolgálnak, amennyiben ezek az épületek más jogcímen adómentesek nem volnának. 3. Az állami épületek, valamint a közigazgatás céljaira szolgáló törvényhatósági, községi (városi) épületek (pl. vármegyeházak, város- és községházak), mindezeknél azoknak kivételével, melyek