Rendeletek tára, 1909

Rendeletek - 130. A m. kir. pénzügyminiszter 1909. évi 77.000. számú rendeletével kiadott Utasitás a házadóról szóló 1909. évi VI. törvénycikk végrehajtása tárgyában.

130. 77.000/1909. P, Û. M. sz. 1441 állami, törvényhatósági vagy községi (városi) magángazdasággal (erdő-, mezőgazdasággal) vagy más egyéb magánvagyonnal, pl. bányával, gyári vagy más iparvállalattal, községi (városi) zálogházzal, községi (városi) takarékpénztárral kapcsolatosak, amelyek tehát adókötelesek. Adómentesek továbbá az állami, törvényhatósági és községi (városi) vámházak (fogyasztási- és vámhivatali épületek, vámszedő-házak), a városi (községi) vásárcsarnokok, közvágohidak és tűzoltólaktanyák; az állami, törvényhatósági és községi (városi) vízvezetéki, világítási és más közegészségi vagy közcélokra szolgáló állami, törvényhatósági és községi (városi) épületek, amelyek közé számitandók különösen ; a köztisztasági és köztemetőhivatal, fertőtlenítő intézet, gyepmesteri telep, szemét le- és átrakóhely, mértékhitelesítő hivatal épületei, az állandó jellegű kiállítási épületek, a kincstári jövedékek (a lottoigazgatóság, továbbá a só, dohány, pénzverés, fémjelzés, posta, távírda és távbeszélő) céljaira szolgáló épületek, az útkaparó- és csőszházak, a lelencházak, menhelyek, aggastyánok, siketnémák és iparostanoncok elhelyezésére szánt épületek, a népkonyhák, melegedő helyiségek, foglalkoztató műhelyek, a munkaközvetítő intézetek helyiségei^ illetőleg általában mindazok a közhatósági épületek, vagy azoknak ama részei, melyek a közigazgatás gyakorlására, a jogrend fentartására, a kormányzási, törvénykezési és közigazgatási hivatalok vagy intézmények elhelyezésére, közegészségi vagy más emberbaráti célokra szolgálnak. 4. Az egyházi hatóságok, a kereskedelmi és iparkamarák, ügyvédi kamarák és más egyéb törvénnyel szervezett, közfunctiókat teljesitő testületek (pl. az 1884 : XVII. t.-cikkel létesített ipartestületek) épületeiben kizárólag hivatalos céljaikra (ülésterem, iroda stb.) használt helyiségek. * E szerint tehát az adómentességnek két feltétele van, u. m. : a) hogy a testület törvénnyel legyen szervezve, mert ennek hiányában (pl. gazdasági egyesületeknél) adómentesség meg nem állapítható ; b) hogy az adómentesség pusztán a kizárólag hivatalos célokra (nem lakásul) használt helyiségekre szorítkozik. Ennélfogva az állandó adómentesség nem illeti meg pl. az érseki, püspöki lakok (rezidentiák) ama részeit, melyeket az érsek vagy püspök lakásául használ, valamint az érseki, püspöki, kanonoki, vagy más Wagy. Rend. Tára, 1909. VH/VIH. í. 9t