Rendeletek tára, 1908
Rendeletek - 175. A földmivelésügyi m. kir. miniszter 1908. évi 112.000. számú rendelete, a borhamisitásnak és hamisitott bor forgalomba hozatalának tilalmazásáról szóló 1908 : XLVII. t.-c. végrehajtásáról.
1936 175. 112.000/1908. F. M. sz. borok készítéséhez az illető külföldi országban a szesz vagy esetleg ott szokásos más anyagok használata is meg van engedve, ez azok behozatalának s itteni forgalomba hozatalának akadályául nem szolgálhat, hacsak alkoholtartalmuk a 22 és l f% térfogatszázalékot nem haladja túl. Az emiitett külföldi csemegeborok a magyar szent korona országainak területén csak a származásuknak és minőségüknek megfelelő elnevezés alatt hozhatók forgalomba s készletben tartásuk is csak a megfelelő elnevezésnek, illetve megjelölésnek, a bort tartalmazó palackon vagy más edényen való feltüntetése mellett engedtetik meg. (T. 9. §.) Mindezekből nyilvánvaló, hogy a törvény csakis az illető bortermő országok valódi bor különlegességeinek kivan védelmet. nyújtani, nem pedig azok más országokban előállított utánzatainak; mert valamint ilyen v utánzatokat a törvény szerint, a magyar állam területén nem szabad előállítani, ugy természetesen nem élvezhetik ezt a védelmet az illető boroknak más országokban előállított utánzatai sem. Borvidéki elnevezés. 34. §. A törvény 10. §-a szerint tilos a mustot vagy bort olyan borvidékre, községre, bortermő helyre, olyan termelő nevére vagy pincéjére, úgyszintén olyan szőlőfajtára utaló jelzéssel vagy elnevezéssel hozni forgalomba, amely nem felel meg az illető must vagy bor tényleges származásának, illetőleg annak a szőlőfajtának, amelyből a bor szűretett. Senki sem köteles a bort sem a borvidék vagy termelési hely, sem .a szőlőfajta, sem a termelő megnevezésével hozni forgalomba, hanem egyszerűen olyan általános elnevezéseket használhat, mint például bor, asztali bor, pecsenyebor, vörösbor stb. ; ha azonban a bor származását fel akarja tüntetni, akkof csakis olyan elnevezést használhat, amely tényleg megfelel a bor származásának. Ez esetben tehát csak annak a borvidéknek, vagy bortermelő helynek (hegynek) a nevét használhatja, ahol a bor valósággal termett, s ha szőlőfajta szerint akarja a bort elnevezni, (például furmint, bakator, leányka stb.) akkor csak a szerint a szőlőfajta szerint nevezheti, illetve jelölheti meg a bort, amelyből az tényleg szűretett.
