Rendeletek tára, 1899

Rendeletek - 68. A földmivelésügyi m. kir. minister 1899. évi 9679. számú körrendelete valamennyi törvényhatósághoz, a vértetű kötelező irtása tárgyában.

68. 9679/1899. F. M. sz. 405 Melléklet a 9679/1899. F. M. sz. rendelethez. Útmutatás a vértetü keresésére, megismerésére és irtására.*) Hogyan ismerjük meg a vértetüt? A vértetü csak az almafát támadja meg; kivételesen és nagyon ritkán a körtefán vagy a galagonyán is akad. Az almafának csak fás részein élősködik és pedig valamint a törzsön és annak ágain, úgy ezeknek az utóbbiaknak további elágazásain, a gallyon, vesszőn és ennek vég­hajtásán is. Ha a fának fatty óhajtása van és ha e fán vértetü is él, akkor biztos, hogy ez a rovar a fattyúhaj­táson is bővében lesz. Rendesen a fa sebes részein fordul elő, tehát azokon a sebhelyeken, a melyek akár metszés, akár törés, vagy esetleg jégeső következtében is kelet­keztek. Az ilyen hely azután forradásos lesz és olyan dudorodás látható rajta, a melyet legtöbb kertészember »rák«-nak szokott nevezni. A hol a vértetü letelepedett/ ott azt a helyet sajátszerű hófehérszinü gyapjas váladékával majd­nem egészen betakarja. Legjobban látható ez a váladék tavaszszal május és június hónapokban, valamint szep­tember havában is néha, a mikor az, kivált az elálló ágak­ról és gallyakról valóságos kis pelyhek alakjában csüng lefelé. Nyár derekán ez a gyapjas váladék már csekélyebb mennyiségű és télen alig van, bár a sebhely fölszinén kisebb mennyiségben még akkor is látható. Télen a vér­tetűtől okozott seb kékes-hamvasnak fog látszani, de * Az eredeti kiadványhoz egy színes nyomású tábla van mellékelve.

Next

/
Oldalképek
Tartalom