Rendeletektára, 1896

Rendeletek - 294. A m. kir. ministerelnök 1895. évi 3755. számu rendelete. Magyarország külön czímerének és a magyar korona országai egyesitett czimerének leirása és rajza.

MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1896, 673 Czimertartó : két lebegő angyal. Ruhájok fehér, bő, redős. Helyzetök közép az állás és lebegés közt. Hajók körülbelül vállig ér és sötét-szőke vagy világos-barna. Typusuk : serdülő ifjú és sohasem nő. A magyar korona országainak egyesitett (közép) ez í mere. Áll egy nagyobb külső pajzsból, melynek közepét egy kisebb belső pajzs fedi. A középpajzsot Magyarország külön czímere foglalja el. Hasitott, vagyis egy függélyes vonallal ketté osztott pajzs ; jobbról nyolez vörös-ezüst, tehát vörössel kezdődő, ezüsttel végződő pólya, balról vörös mezőben hármas zöld halmon álló nyilt arany koronából kiemelkedő kettős ezüst kereszt. A hármas halom heraldikailag van stylizálva, tehát nem a halom természetes alakját adja viszsza. A három halom közöl a két szélső egyforma magasságú, a középső kiemelkedő, hatalmasabb, s ezen foglal helyet az öt — három nagyobb és két kisebb — águ koronából kiemelkedő román izlésü, úgynevezett talpaskereszt, melynek végei nem hirtelen, hanem lassú átmenetben szélesbednek. A külső pajzs négy mezőre osztatik. Ezeknek elsejében Dalmátia czímere : három koronás arany- — tehát vörös száj és nyelv nélkül való — leopárdfej — kettő fent, egy lent — kék mezőben. A másodikban Horvátországé : ezüsttel és vörössel huszonötször koczkázott pajzs, ugy, hogy az első koezka tzüst, a második vörös, és igy tovább öt-öt koezka egy sorban, mi g az ötödik sorban a huszonötödik ezüst koczkával végződik. A harmadikban Szlavónia czímere : a kék pajzsot átszelő két ezüst habos pólya, melyek közt vörös mezőben ter45*