Rendeletektára, 1896

Rendeletek - 294. A m. kir. ministerelnök 1895. évi 3755. számu rendelete. Magyarország külön czímerének és a magyar korona országai egyesitett czimerének leirása és rajza.

674 MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1896. mészetes szinű nyest jobbra fut; a felső kék mezőben hatágú arany csillag. Â negyedikben Erdély czímere : vörös pólyával vágott pajzs, a felső kék mezőben arany csőrű, vörös nyelvű, jobbra néző, emelkedő sas. A sas szine fekete ; jobbról tőle arany nap, balról megújuló ezüst hold (3), az alsó arany mezőben hét (fenn négy, alant három) vörös hárornormú vár. A várat ormós bástya és abból kiemelkedő, két löréssel ellátott hárornormú torony képezi ; a váron nyilt kapu látszik. A harmadik és negyedik közé alólról beékelt mezőben Fiume czímere látható : vörös mezőben kék bélésű és szalagos herczegi korona alatt álló fekete, balra néző kétfejű sas, kiterjesztett szárnyakkal, vörös nyelvekkel; a sas jobb lába sziklán áll, bal lábát pedig a sziklán fekvő hosszúkás, szájával balra fordult barna korsón tartja, melyből bőven ömlik a viz, a sziklát balról nagy bőségben mosó folyóba. Az elősorolt részekből egyesitett czímer felett a magyar szent korona, melynek hű rajzát Ipolyi Arnoldnak a magyar tudományos akadémia által kiadott ilj czímű műve: »A magyar szent korona és a koronázási jelvények története és műleírása, Budapest 1886« rajzaiban és mellékleteiben birjuk. Pajzstartó : két lebegő angyal. Paihájok fehér, bő, redős Helyzetök közép az állás és lebegés közt. Hajók körülbelül vállig ér és sötét-szőke vagy világos-barna. Typusuk : serdülő ifjú és sohasem nő. Budapesten, 1896. évi január hó 12-én. B. Bánffy, s. h. m. kir. ministerelnök.