Rendeletektára, 1895

Rendeletek - 71. A m. kir. belügyministernek 60.000 szám alatt kelt utasitása, az állami anyakönyvek vezetése tárgyában.

474 MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1895. jogosságát külön igazolni nem kell. A mennyiben azonban a bejelentett főnemesi rang vagy nemesi előnév használatának jogossága iránt az anyakönyvvezetőnek alapos aggálya van, a használat jogosságának igazolását követelheti. Egyéb czímzések (úr, úrnő, tekintetes, nagyságos stb.) feltétlenül mellőzendők. Férjes, avagy Özvegy nő a bejegyzésekben férje nevén és saját családi nevén említendő, a hitvesi minőségnek, illetőleg az Özvegységnek feltüntetésével. Ha valamely nőnek több férje volt, csak az utolsó férj neve említendő. Elvált nő megnevezésénél a nő családi nevén kivüla volt férj nevét csak akkor szabad megemliteni, ha a fölbontó ítéletben kimondatott, hogy az elvált nő férje nevét megtarthatja. Egyébként az elvált nőt csak saját családi nevén kell megnevezni. 35. §. A bejegyzés felolvasása, megmagyarázása és aláírása. Mikor a bejegyzés már megtörtént, akkor azt az anyakönyvvezető felolvasni s ha a megjelentek magyarul nem értenek, vagy némák avagy siketnémák, nekik általuk értett nyelven megmagyarázni, illetőleg tolmács vagy jelbeszédben jártas szakértő által megmagyaráztatni köteles. Az igy felolvasott s esetleg meg is magyarázott bejegyzés, miután azt a,megjelentek helyben hagyták, aláirandó. Az aláirást előbb a megjelentek teljesitik s csak azután az anyakönyvvezető. Ha a megjelentek valamelyike irni nem tud, vagy tud ugyan, de arra bármi okból nem képes (pl. keze meg van vagdalva, vagy béna stb.), akkor az aláirás helyett kézjegyét kell odatennie. (Lásd a 4. példát.) Ha a bejelentő (a megjelentek valamelyike) magyarul nem ért és e miatt tolmács alkalmaztatott, vagy