Rendeletektára, 1895

Rendeletek - 71. A m. kir. belügyministernek 60.000 szám alatt kelt utasitása, az állami anyakönyvek vezetése tárgyában.

MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1895. 475 ha a bejelentő (a megjelentek valamelyike) néma, siketnéma, vagy vak, a bejelentést a tolmácsnak vagy jelbeszédben jártas szakértőnek illetőleg a vak segitőjének i& alá kell irnia. Azt, hogy a bejegyzés a megjelenteknek fel volt olvasva, nekik esetleg meg is magyarázva s hogy ők azt helybenhagyták és aláirtak, illetőleg kézjegyükkel ellátták» a bejegyzés záradékában minden egyes esetben meg kell említeni. Ha az irni nem tudó vagy nem képes egyén kézjegyét sem képes odahelyezni, avagy az aláírást, illetőlegkézjegye odahelyezését megtagadja, a záradékban ezt a körülményt és annak okát is elő kell adni. (Lásd a 8. példát.) 36. §. Helyesbítések. Mielőtt az anyakönyvvezető a bejegyzést aláírja,, azokat a hibákat vagy hiányokat, melyek a bejegyzés tárgyát tevő adatok téves vagy hiányos előadása, vagy a bejegyzés téves teljesítése folytán a bejegyzésben támadtak, helyesbiti. A helyesbités a lap szélére jegyeztetik s ezt éppen úgy, mint magát a bejegyzést, a bejelentő (a megjelentek) és az anyakönyvvezető aláírják A lap szélén való ilyen helyesbítésben határozottan meg" kell említeni, hogy a helyesbités még a bejegyzés lezárása előtt történt. (Lásd a 4. példát.) Szigorúan tiltva van a helyesbítést az anyakönyvbe már egyszer beirt bejegyzés kivakarása, törlése, felülírása, avagy a sorok közé való beékelés által tenni meg. (A. T. 21. §~ának első és második bekezdése.) A mint azonban a bejegyzés az anyakönyvvezető aláírásával le van zárva, azon semmiféle helyesbítést az. anyakönyvvezető saját hatáskörében többé nincs jogosítva.