Rendeletektára, 1894
Olalszámok - 1894-II-556
556 MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1894. zések után ezentúlra a törvény 9. §-ában megállapított mérv szerint járó állandó bélyegilleték leró vasi módja az új törvény által változást nem szenvedvén, az illetéki díjjegyzék 48. tételéhez tartozó jegyzetek 1. pontja ötödik és hatodik bekezdésének erre vonatkozó rendelkezéséi továbbra is érvényben maradnak. A törvény 12. §-a folytán az illetéki díjjegyzék 48. tételének D. d) pontja szerint a megbecsülhetlen pertár- gyakra nézve eddig is fennállott 12 forintnyi illetéktétel tekintetében csakis annyiban áll be változás, amennyiben ez a szakasz félremagyarázbatlanul az iránt rendelkezik, hogy ez a 12 forintnyi illetéktétel ezentúlra szorosan véve csakis az összegszerűleg meg nem becsülhető vagy egyáltalában nem vagyonjogi peres igény felett hozott Ítéleteknél nyerhet alkalmazást. VII. Kapcsolatban a 12. §-al igen fontos intézkedést tartalmaz a törvény 13. §-a, amennyiben a határozati illeték kiszabásánál irányadó értékelés tekintetében teljesen új és a törvénykezéssel összhangzásban álló eljárást léptet életbe. Az idézett §. ugyanis az iránt rendelkezik, hogy abban az esetben, ha a per tárgya érték szerint nincsen ugyan meghatározva, de az még is megbecsülhető, — első sorban azt az értéket kell az Ítéleti illeték alapjául felvenni, a melyet a bíróság az illetékességnek, vagy a felebbézés, felülvizsgálat vagy felfolyamodás megengedhetőségének eldöntése végett esetleg megállapít. Ily értékmegállapítás hiányában a peres tárgy értékének meghatározására nézve az 1893: XVIII. t.-cz. 4. §-ában foglalt rendelkezések a határozati bélyeg és illeték tekintetében is alkalmazandók. Az 1893 : XVIII. t-cz. 4. §-ának erre vonatkozó rendelkezései a következők:
