Rendeletektára, 1894

Olalszámok - 1894-II-555

MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1894. 555 A törvény 10. §-a szerint a 8. és 9. §-okban meg­határozott és bélyegjegyekben lerovandó állandó határo­zati bélyegilletéket teljes összegben rendszerint a felperes, viszonkereseti követelésre nézve, valamint akkor, ha fel­peres az első tárgyalási határnapon meg nem jelent, és a megjelent alperes az ügy érdemében határozatot kér, az alperes, igazolásnál az ezt kérő fél, perujitásnál az ujitó fél, a 8. §. 4. c) pontjának esetében a végrehajtató, s ha több a végrehajtató, ezek egyenlő arányban kötelesek leróvni. Ez a rendelkezés a lerovás iránt eddig fennállott kötelezettséget lényegesen módositja, amennyiben az állandó bélyegilletéket a peres felek eddig rendszerint fele-fele részben tartoztak leróvni. E mellett a törvény 10. §-ának második bekezdése azt az új rendelkezést tartalmazza, hogy ha a sommás eljárás alá tartozó perek­ben az a fél, a kit a határozati bélyegilleték lerovásának kötelezettsége terhel, a határozat hozatalakor — vagyis abban az időpontban, midőn a törvény 15. §-a szerint az illetéklerovás ezentúl teljesítendő — nincs jelen, a bíróság ezt a felet előbb felhívni tartozik, hogy a bélyeg­illetéket három nap alatt róvja le. E felhívás a lakhelyre czímezve ajánlva a postára adandó, és a postára adást követő harmadik napon kézbesítettnek tekintendő. Ily esetben tehát mulasztás csakis a felhívás postára adását követő 6-ik nap leforgása után állhat be, mely körül­mény az időelőtti leletezés elkerülése végett kellően figye­lembe veendő. Rendes eljárásban ily felhívásnak nincs helye, mivel ebben az eljárásban az állandó határozati bélyegilleték a fentebb idézett 15. §. szerint az utolsó perirat beadásakor, illetőleg a tárgyalás befejeztekor ro­vandó le. A váltóbirósági sommás végzések után és a köz­jegyzői okiratok alapján kért végrehajtást elrendelő vég-

Next

/
Oldalképek
Tartalom