Rendeletek tára, 1889

Rendeletek - 21. A m. kir. pénzügyminister által 8368. szám alatt kiadott utasitás az állami italmérési jövedék behozatala folytán adandó kártalanitásról szóló 1888. évi XXXVI. törv.-czikk végrehajtása iránt.

MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1889'. 103 az italmérési jog jövedelmétől leendő elkülönítésére keli törekedni, s csak ha ez sikerre nem vezetne, kell a tőkeértéket alapul elfogadni. Az előző 2—4. pontokban alatt emiitett eljárási módoknál nem szabad szem elől téveszteni azt, hogy a tiszta jövedelem állapítandó meg épen úgy, mint mikor az adókivetés czéljából állapittatik meg valamely ingatlan tiszta jövedelme. Ennek folytán, ha az előző 2—4. pontokban emiitett eljárási módok alkalmazása mellett történik valamely ingatlan jövedelmének az italmérési jog jövedelmétől való elkülönítése, illetve az ingatlan jövedelmének megállapítása, akkor az ingatlan jövedelméhez, a mennyiben az ingatlan hasznosítása bérlet útján történt, s a béren kívül a bérlő még köteles volt az adót fizetni s egyéb mellékszolgálmányokat teljesíteni, az adó és az egyéb mellékszolgálmányok értéke, szóval minden esetben mindaz a haszon, a mit az ingatlan hozott, az ingatlan jövedelméhez számítandó. Ilyen mellékszol gálmánynak a bérlő által teljesített karbantartás nem tekintendő. Mindazokban az esetekben, a melyekben az előző 1—4. pontok alatt előadott módok egyikén sikerül az italmérési jog hasznosítására szolgált ingatlanok jövedelmét megállapítani, ez a jövedelem a jog és az ingatlanok együttes jövedelméből levonatik, s ez által az italmérési jog jöve

: dehne a hasznosítására szolgált ingatlanok jövedelmétől cl van különítve. Ha az előző pontokban előadott módokon az ingatlanok jövedelmét megállapítani nem sikerül, azok tőkeértékét kell a kártalanítási összeg kiszámításánál tekintetbe venni. Ez esetben az ingatlanok tőkeértéke az előző 3—4. pontok alatt felsorolt módon, illetőleg az ott emiitett ada-