Rendeletek tára, 1889

Rendeletek - 21. A m. kir. pénzügyminister által 8368. szám alatt kiadott utasitás az állami italmérési jövedék behozatala folytán adandó kártalanitásról szóló 1888. évi XXXVI. törv.-czikk végrehajtása iránt.

104 MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1889. tok alapján, a helyi körülmények közötti hasznositásra való tekintettel állapítandó meg. A mikor az ingatlanok tőkeértéke vonandó le, a kár­talanítás kiszámítása, a később meghatározandó módokon, a jog és ingatlan együttes jövedelme alapján történik, s az ekként nyert összegből vonatik le az ingatlanok tőke­értéke. Már itt megjegyeztetik, hogy azokban az esetekben, a melyekben a joggal együtt hasznosított ingatlanoknak a jelen szakasz előző intézkedései szerint megállapított tőke­értéke vonandó le a jog és ingatlanok együttes jövedelme alapján megállapított kártalanítási összegből, de az ingat­lan az 1881 — 1885. éveknek nem mindegyikében szolgált a jog hasznosítására, akkor a kártalanítási összeg meg­állapítása, a később meghatározandó rendes módoktól eltérőleg, úgy történik, hogy a kártalanítás összege a ren­des módokon ugyan, azonban az 1882 — 1886. évek mind­egyikére külön-külön állapittatik meg, azon évek kártala­nítási összegéből, melyben a jog hasznosítására ingatlan is szolgált, az ingatlan tőkeértéke levonatik, az igy nyert kártalanítási összegek összeadatnak s az eredmény Ötöd­része vétetik a kártalanítási összeg megállapításánál számításba. Azon rendkívüli esetben, h a az italmérési jog hasz­nosítására szolgált ingatlanok tőkeértéke a fentemiitett módon.^az adatok teljes hiányában meg nem állapit­ható, akkor a tőke értékéül a kérdéses ingatlannak az az 1887. évi XLV. t.-cz. 4. §-a alapján megállapítandó törvényszerű legkisebb értéke veendő. Ily esetekben is, a mint előzőleg előadatott, először a kártalanítás ösz­szege, a később meghatározandó módon, a jog és ingat­lan együttes jövedelme alapján lesz kiszámítandó, s az igy kiszámított kártalanítási ősszegből az ingatlannak az

Next

/
Oldalképek
Tartalom