Rendeletek tára, 1889

Rendeletek - 21. A m. kir. pénzügyminister által 8368. szám alatt kiadott utasitás az állami italmérési jövedék behozatala folytán adandó kártalanitásról szóló 1888. évi XXXVI. törv.-czikk végrehajtása iránt.

MAGVAKOKSZÁGJ RENDELETEK TÁRA. 1889. 99 nak és összeadatnak. Az igy nyert összegnek egy ötödrésze adja ez esetben a kártalanitás alapját. Ha az emiitett öt év egyikében, vagy másikában nem volt az italmérési jogból vont jövedelem megadóztatva: akkor az összegezésnél azon évek, melyekben a jövedelem nem volt megadóztatva, figyelmen kivül hagyandók, s csak az ezek figyelmen kivül hagyásával fenmaradó évek, esetleg csak egy év jövedelme összegének egy ötödrésze adja a kártalanitás alapját. Az itt tekintetbe jövő adójövedelem megállapítására jogositva voltak, illetve ma is jogosultak a következő közegek: 1884. év előtt első fokban az adókivető bizottságok, felebbezések esetén másodfokban a felszólamlási bizottság, harmadfokban a pénzügyminister ; 1884. évtől fogva első fokban az adófelügyelők, másodfokban a törvényhatósági közigazgatási bizottságok, harmadfokban a pénzügyi közigazgatási bíróság. Ezen közegek határozatai és adójövedelem-megállapitásai értetnek e helyütt az adókiszabási iratok alatt. 9. §. A kártalanitás rendes alapjának megállapUása az esetben, lia az adót a bérlő fizeti. Az előző 8. §. 1. pontjában emiitettei ellenkező esetben (a törvény 3. §-ának 2. bekezdése), vagyis, ha a jogosult bérszerződéssel igazolja azt, hogy az 1882. évi január l-jétől az 1886. évi deczember 31-ig terjedő idő alatt az italmérési jog haszna után az állami, törvényhatósági és községi adókat, esetleg azoknak csak egy részét is a haszonbéri összegen fölül, a bérlő volt köteles fizetni, s az adókiszabás adataiból kitűnik, hogy a bérlő által fizetett ezen adók nem számíttattak a kiszabás alap7*