Rendeletek tára, 1889

Rendeletek - 21. A m. kir. pénzügyminister által 8368. szám alatt kiadott utasitás az állami italmérési jövedék behozatala folytán adandó kártalanitásról szóló 1888. évi XXXVI. törv.-czikk végrehajtása iránt.

100 MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1889. jául szolgáló jövedelemhez : akkor a bérlő által fizetett ezen adók összege az adójövedelem összegéhez hozzászá­mítandó, s az igy keletkező összeg ötöde adja a kártalaní­tás alapját. 10. §. A kártalanítás rendes alapjának megállapítása az esetben, ha az italmérési jog adójővedelmében az annak hasznosítására szolgált ingatlanok jövedelme is benfoglaltatik. Az előző 8. §. 3. pontjával ellenkező eset­ben (a törvény 3. §-ának 3-ik és 4-ik bekezdése), vagyis ha az adó nem magának az italmérésnek haszna után van előírva, hanem annak összegében az italmérés hasznosítá­sára szolgáló ingatlanok haszna, illetőleg az értök járó bérösszeg utáni adó is benfoglaltatik, akkor mindenekelőtt az vizsgálandó, hogy az italmérési jog hasznosítására szol­gált ingatlanok karbantartási költségei a jog és ingatlanok együttes adójövedelmének megállapításánál levonattak-e, vagy nem ? A mennyiben le nem vonattak volna, a karban­tartási költségek első sorban levonandók. Ha azonban a karbantartási költségek a szerződés értelmében a bérlőt terhelik, akkor levonásnak nincs helye. Ennek megtör­ténte után az állapítandó meg, hogy az adóból, illető­leg az annak alapjául szolgáló jövedelemből mennyi esik magára az italmérési jogra, vagyis az italmérési jog adóalapul vett jövedelmétől első sorban elkülönitendők azoknak az ingatlanoknak a jövedelmei, melyek az adó alapjául az italmérésével együtt lettek felvéve, az ezek levonása után fenmaradó Összegek összeadandók, s az igy nyert összeg egy ötöde képezi a kártalanítás alapját. A midőn az italmérési jog hasznosítására szolgált ingatlanok adójövedelme vagy adója az italmérési jog

Next

/
Oldalképek
Tartalom