Országgyűlési napló, 1985. V. kötet • 1989. november 21. - 1990. március 14.
Ülésnapok - 1985-67
5541 Az Országgyűlés 67. ülése, 1989. november 23-án, csütörtökön 5542 Vitatott kérdés volt ugyan, mégis úgy dőlt el, hogy a magánimport után a 25 százalékos ÁFÁ-t be kell vezetni. Nem látok semmi indokot arra, hogy itt kivételt tegyünk. Szeretném elmondani azt a javaslatot is, miszerint a haditechnika után is vezessük be az ÁFÁ-t és a haditechnika javításával kapcsolatos költségek után a 15 százalékot. Ez nagyon nagy vitát váltott ki a bizottságban. Természetesen keressük az ellentételeket az adócsökkentésekre; ez az egyik olyan javaslat, amelyet kérünk megvizsgálni. A bizottság tagjainak többsége — szeretném hangsúlyozni — amellett volt, hogy a 25 százalékot a katonai kiadásokra és 15 százalékot a javításokra vezessük be. Tisztában vagyok azonban azzal, hogy ez a téma nem csak és nem elsősorban adótéma, hiszen így megváltozna az az összeg, amit erre a célra szándékoztunk fordítani. Nem biztos, hogy ennek megvan a tartaléka, de miután a bizottság ilyen véleményrejutott, kötelességemnek tartom tájékoztatni erről a plénumot. Ugyanilyen vitás kérdés volt a nyugta. Nem hálás feladat a részemről, de el kell mondanom a tények ismeretében, hogy a láthatatlan jövedelmek adóztatásában egyáltalán nem, vagy csak minimálisan tudtunk előre haladni. Márpedig itt igazán nagy összegekről van szó. A nyugta lehet egy szerény lépés abba az irányba, hogy az úgynevezett láthatatlan jövedelmeket valamiféle adózás alá vonjuk. Engedményként azonban javasoljuk, hogy a megvásárlandó pénztárgépek árát AFA-val együtt engedje meg a pénzügyminiszter az adó terhére leírni. Beszélnem kell néhány olyan elvi kérdésről, amelyekben nem volt teljes egyetértés közöttünk, azonban a józan kalkuláció alapján el kellett fogadnunk a Pénzügyminisztériumjavaslatát. Például mi ellenezzük azt, hogy a részesedési adó a nyereségből kerüljön elvonásra. Ez azért nem helyes, mert megint a jó vállalatokat terheli, akinek pedig nincs nyeresége, semmi baja nem lesz. Ez tehát egy rossz konstrukció, annak ellenére, hogy helyes, ha az állami vagyon után osztalékot kell fizetni. Véleményünk szerint a beruházott vagyon, a tőke után kellene kiszámítani azt, hogy mennyi legyen az állam részesedése. Ezt tartjuk a jövőre nézve irányadónak. Azt azonban elfogadjuk — még azon is, akik a technikai fejlődésért, a műszaki fejlesztésért különleges felelősséget éreznek, hogy egy évre legyen kiszámítva az adó olyan módszer alapján, ahogyan azt a pénzügyminiszter javasolta. ELNÖK: Elnézést kérek Fekete képviselőtársunktól. Az idő rövidsége miatt — nemzetközi kötelezettségeinkre hivatkozva — sajnos a következőt kell javasolnom. Nyilvánvalóan, amit a bizottsági előadó el akar mondani, azt el kell, hogy mondja. Ezért javaslom: további mondanivalójára a szünet után térjünk vissza. Sajnos az idő ezt diktálja, elnézést kérek. FEKETE JÁNOS: Nincs ellene kifogásom, csak megjegyzem, hogy négy adótörvény vitájáról volt szó. (Taps.) ELNÖK: így van. Valószínű, még egy tapsot fog kapni Fekete képviselőtársunk. Nem véletlen, egyébként hogy a jelölés és a szavazás szavakat időnként felcseréltem. A jövő érdekében el kell mondanom, a jelölés joga a jelölőbizottságé az alkotmánybírák esetében, a meghallgatás joga a jogi bizottságé, amelynek ülésén bárki részt vehet. A Parlament pedig szavaz. A szavazás levezetésére és a szavazás eredményeinek megállapítására az Országgyűlés hat jegyzőjét kérem fel dr. Pesta László képviselőtársam vezetésével. A jelöltre szavazni, nevének érintetlenül hagyásával; ellene szavazni nevének áthúzásával lehet. Érvénytelen az a szavazat, amelyet nem a hivatalos szavazólapon adnak le, vagy azon a jelölteken kívül más név is szerepel. Tájékoztatom tisztelt képviselőtársaimat, hogy az alkotmánybírák megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges, míg az Állami Számvevőszék elnökhelyettesének megválasztásához az egyszerű többség. Mint már említettem, az Állami Számvevőszéktisztségviselőit, az alkotmánybíróság tagjait egyszerre választjuk meg, így mindanynyian két szavazólapot kapnak a jegyzőktől. A szavazólapokat a folyosón elhelyezett hat asztalnál lehet átvenni. A képviselők nevének kezdőbetűje alapján tábla jelöli, hogy ki melyik asztalnál juthat szavazólaphoz. A szavazófülke használata után minden képviselőtársam a megfelelő elnevezésű szavazóurnába dobja be a szavazólapot. A szavazás a Duna-parti folyosón történik, ahol elhelyezték a fülkéket, ott csak képviselők tartózkodhatnak. Még két bejelentésem van. Az előzetesen közöltekkel ellentétben a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság a délelőtti kis szünetben — tehát most — tartja ülését a Bánffy György képviselő törvénymódosító javaslatával kapcsolatos jogi állásponttal összefüggésben. Kérjük, ők adják le elsőként szavazatukat, utána a 37—38 számú teremben üléseznek. A szünet után Ro Te Vu, Korea elnöke megtiszteli ülésünket és szólni kíván. Kérem képviselőtársaimat, a becsengetést vegyék komolyan, és minél előbb foglalják el helyüket. (Szünet: 10.38—11.25 — Elnök: Dr. Fodor István) (Az Országgyűlés tagjai lelkes tapsviharral köszöntik az ülésterembe érkező Ro Te Vu-t, a Koreai Köztársaság elnökét, valamint a kíséretében lévő delegáció tagjait.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés, Kedves Képviselőtársaim! A Magyar Köztársaság ideiglenes elnökének vendégeként tartózkodikhazánkban a Koreai Köztársaság delegációja Ro Te Vu úrnak, a köztársaság elnökénekvezetésével. Az elnök úr megtisztelt bennünket azzal, hogy magyarországi tartózkodását felhasználva meglátogasson bennünket és részt vegyen az Országgyűlés ülésszakán. Az Országgyűlés nevében tisztelettel köszöntöm Ro Te Vu elnök urat és kíséretének tagjait. (Hosszan tartó taps.) Kedves Képviselőtársaim, Ro Te Vu elnök közölte, hogy szólni kíván a magyar Országgyűlés tagjaihoz. Tisztelettel kérem, szíveskedjék a szónoki emelvényre faradni. (Ro Te Vu elnök a szónoki emelvényen megkezdi ünnepi beszédét.) (A beszéd magyar fordításban, a jegyzőkönyvhöz csatolva!)
