Országgyűlési napló, 1985. V. kötet • 1989. november 21. - 1990. március 14.
Ülésnapok - 1985-67
5533 Az Országgyűlés 67. ülése, 1989. november 23-án, csütörtökön 5534 az adórendszeren belül. Ennek torzításaira, igazságtalan voltára sokan felhívták a figyelmet már a júniusi parlamenti ülésszakon is. Akkor negatív hatásai miatt az Országgyűlés egyetértett azzal, hogy ne családi jövedelemadót, hanem a szociálpolitikai rendszer fejlesztésével, a családi pótlék növelésével vállaljunk nagyobb részt, vállaljon az állam nagyobb részt a gyermeknevelés költségeiből. Miután a jelenlegi rendszerben a három- és többgyermekes család által igénybe vehető adóalapcsökkentés kiteljesítése, az egy- és kétgyermekes családokra 6 milliárd forintba kerülne, s ezért megvalósíthatatlan, a Kormány azt javasolja, hogy az adórendszeren kívül a családi pótlék gyermekenként és havonként 300 forintos emelésével enyhítsük a gyermeknevelő családok terheit. Ez az összeg a jelenleg átlagosan 1720 forintos gyermekenkénti családi pótlék reálérték megőrzését biztosítja, valamivel túlkompenzálja. Ugyanakkor kétségtelen, hogy ezzel a megoldással a három- és többgyermekes, az átlagnál nagyobb jövedelmű, tehát az adókedvezményt igénybe venni képes családok relatív előnye megszűnne. Az előkészítő viták alapján a nagycsaládosok kiemelt támogatása érdekében a Kormány módosítja beterjesztett javaslatát és azt ajánlja a Parlamentnek, hogy a három- és többgyermekes családok havi 1000 forintos adóalap-kedvezménye a 300 forintos családi pótlék növelés mellett továbbra is maradjon meg. De nem ért egyet a reformbizottság állásfoglalásával, amely az adókedvezményt az egy- és kétgyermekes családokra is javasolja kiterjeszteni. A módosító javaslat másfél milliárd forint hatású fedezetét a személyi jövedelemadón belül a növekvő bérek megteremthetik. Nagy vitákat váltott ki — mindenekelőtt a szakszervezetek részéről — a szakszervezeti tagdíj adómentességének kérdése is. A két előterjesztett változat közül a Kormány a személyi jövedelemadóban a B, a vállalkozási nyereségadóban az A-változatot támogatja. Tehát azt javasolja, hogy az európai országok többségéhez hasonlóan maradjon meg a szakszervezeti tagdíj adómentessége, ugyanakkor a vállalatok és vállalkozások csak érdekképviseleti tagdíjaikat számolhassák el adómentesen, egyéb hozzájárulásaikat már adózott eredményeikből tehessék meg. Tisztelt Országgyűlés! Az általános forgalmiadó törvénymódosítási javaslataiból három témakörre szeretném a figyelmet felhívni. Az első a beruházások forgalmiadó-terhéhez kapcsolódik. Jogos az az igény, hogy a beruházásokat terhelő általános forgalmiadót minél hamarabb szüntessük meg. Ha a költségvetés kiadásainak finanszírozása megengedné, hogy a mintegy 12 milliárd forint összegű adóbevételt nélkülözzük, úgy a Kormány már jövőre javasolná a beruházási ÁFA teljes megszüntetését. Ez a pénz azonban hiányzik, s a beruházási piac kínálata sem nő olyan gyorsan, hogy ekkora vásárlóerő növekedést az infláció gyorsulása nélkül képes legyen lekötni. Ezért a beruházási ÁFA az eredeti programnak megfelelően 20 százalékkal csökken jövőre. Ugyanakkor a gazdaság korszerűsítését szolgáló beruházások terheit tovább szeretnénk csökkenteni. Ezért a világszínvonalú hatékonysági követelményeket kielégítő, világbanki hitelekből finanszírozott beruházások ÁFA terhét teljesen javasoljuk megszüntetni. Ugyanígy megszüntetni javasoljuk a környezetvédelmi beruházások forgalmiadóját, valamint a munkahelyteremtő beruházások és a helyi utakhoz hasonlóan, az országos közúthálózat építését szolgáló beruházások forgalmiadóját. A második tárnakor szorosan összefügg az adatszolgáltatás, az adóellenőrzés feltételeinek javításával, és így a láthatatlan jövedelmek feltárásának és adóztatásának szándékával. Az általános számlaadási kötelezettség bevezetése az áruk- és szolgáltatások értékesítésekor, illetve jövedelmet biztosító tevékenységek végzésekor. A javaslat megvalósítása fontos lépés lehet a gazdasági szervezettség, a jövedelemmozgások jobb megismerése terén, hozzátartozik a civilizált gazdaságok általános gyakorlatához. Végül a harmadik problémakör, amely minden bizonnyal a Parlamentben ezúttal is indulatokat fog kiváltani. A magánimport általános forgalmiadó-kötelezettségéről van szó. Ahhoz, hogy a kereskedelmi import, így a hazai üzletekben kapható áruk árszínvonala és a magánimport árszínvonala között a külföldi vásárlásra csábító és ezzel sok száz millió dollár devizát az országból kiszivattyúzó különbség megszűnjön, tehát a versenysemlegesség helyreálljon, nélkülözhetetlen a magánimport után is megállapítani az általános forgalmiadót. Hogy ennek az évnek a végéig, tehát a Parlament döntéséig is csillapítható legyen a bevásárlási láz, a Kormány ez év áprilisában az általános forgalmiadó mértékének megfelelően 25 százalékkal felemelte a vámokat a gépkocsik kivételével. A gépkocsikon kívüli áruk körében tehát a magánimport nem drágul január elsejével, hiszen az általános forgalmiadó bevezetésével egyidejűleg, legalább azonos mértékben csökkenteni fogjuk a vámokat. Csak zárójelben jegyzem meg, hogy ettől függetlenül is sor kerül egy szerény mértékű vámcsökkentésre a kereskedelmi és utasforgalmi vámtarifák korszerűsítésének keretében. Az általános forgalmiadó-törvény módosítása tehát csupán a magángépkocsi-import árait növeli. Miután keserves tapasztalataink vannak arról, hogy egy naptári időpontra meghirdetett költségnövelő változás milyen bevásárlási hullámot váltott ki a megelőző hetekben és napokban, ebben az esetben az év hátralévő időszakában újabb devizakiáramlás gerjesztője lehet. A Kormány nevében azt javasolom a Parlamentnek, hogy a magángépkocsi-import általános forgalmiadóját ne január elsejével, hanem azonnali hatállyal léptesse életbe. Ez természetesen nem vonatkozik a már megrendelt és később leszállítandó személygépkocsikra. A bizottsági viták során Hellner Károly képviselő úr felvetette, hogy az általános forgalmiadónoz hasonlóan a fogyasztási adók megállapítását is törvény szabályozza. A Kormány szándéka is ez, ezért a decemberi ülésszakra előterjesztjük a fogyasztási adóról és fogyasztói árkiegészítésről szóló törvényjavaslatokat. Tisztelt Országgyűlés! Végezetül még egy problémakörről és javaslatról kell szólnom. Széleskörű az igény,
