Országgyűlési napló, 1985. V. kötet • 1989. november 21. - 1990. március 14.

Ülésnapok - 1985-82

6811 Az Országgyűlés 82. ülése, 1990. március 2-án, pénteken 6812 Ami pedig Géczi képviselő úr felszólalását illeti, valóban a kerekasztal-tárgyalások során ez a kérdés is felmerült, és különböző okok miatt elhalasztódott, (Zaj.) mármint az, hogy azt törvényes keretek közé helyezzék. Kérdés, hogy kit illet a felelősség? Nem szeretném, ha bárki úgy gondolná, hogy egyaránt illeti a felelősség a Kormányt és az ellenzéki pártok tárgyalásokon résztvevő képviselőit. Tudniillik az ellenzék ott lévő képviselőinek nem lehetett fogalma arról, hogy a Belügyminisztériumban milyen tevékenység folyik és milyen eszközökkel. (Zaj.) Úgy gondolom, hogy a belügyminiszter úr ezt azért mégiscsak jobban ismerhette, mint bármelyik ellenzéki politikus, tehát ha felelősségről beszélünk, akkor elsősorban az ő felelősségéről beszélhetünk. Még egy utolsó megjegyzést engedjenek meg. Itt olyan tények kerültek napvilágra, hogy október 23., az új Alkotmány, az európai, demokratikus, többpárti alkotmány életbelépése után a belügyi szervek tovább folytatták ezt az alkotmányellenes tevékenységet. Az ebből a tevékenységből származó információk eljutottak más ellenzéki pártokról az MSZP vezetőihez és eljutottak a Kormány vezetőihez is, akik ugyancsak MSZP-tagok voltak és most is azok, és eljutottak a köztársasági elnökhöz. Engem az szomorít el végtelenül, hogy ezeket a tényeket a tisztelt Képviselőház úgy veszi tudomásul, hogy lehurrogja azokat, akik erre a figyelmet felhívják és rendkívül elszomorít, hogy nem járultak hozzá, hogy a jelentés teljes terjedelmében nyilvánosságra kerülhessen. (Taps és zaj.) ELNÖK: Köszönöm szépen. Séra Jánosnak adom meg a szót. Nem kíván szólni, nem erőltetem. Szabó Tamás a következő hozzászóló. SZABÓ TAMÁS: Tisztelt Országgyűlés! Sokfajta vélemény elhangzott, és én is kicsit már kezdek méltatlankodni, amikor itt tényleg sok mindent elmondtak már jobbról-balról a pártok, amikor az SZDSZ is pártpropagandát ad elő. Azt mondja: ,,Tiszta múlttal a tiszta jövőért." Én nem tudom, hogy miért akarják a múltjukat bemocskolni egy ilyen választási kampánynyal, amit itt tesznek. Holott én úgy érzem, hogy itt a tisztázandó dolgok voltak, mint ahogy Kállai művész úr is elmondta azt az előbb. Hogyha már vannak olyan dolgaik, akkor azokat tudja meg teljesen a közvélemény, ha viszont azok nem voltak nyomatékosak, akkor csak gyermeki incselkedésnek tudhatók. Nem értem, hogy a felelős Parlament azon kívül, hogy ezt teljesen elmarasztalja, hogy az Alkotmányban rögzített pontokban nem lépett a kormányzat (és hoz ide Nixonpéldákat), mert ez átmeneti állapot volt jelen pillanatban. És ezt a jelen időszakot is átmeneti időszakként kell hogy megéljük! Hiszen az október 23-án kikiáltott alkotmányunktól nem lehet a következő naptól teljes politikai tisztaságot várni, mert mindennek vannak tehetetlenségei, így a politikának is, és nem hiszem, hogy ezt a fizikából vett hatást —, más társadalmi folyamatoknál —, nem lehetne alkalmazni. Én úgy érzem, hogy itt a jelentésben leírt dolgokban — mint azt ki is emelték — nem volt jelentős visszaélés egyik államférfiunktól sem. Én úgy érzem, hogy ebből fakadóan őket némi mentesség is érheti. Mellette meg kell hogy jegyezzem azt is, hogy nem biztos, hogy mindegyikről tudomásuk volt. Lehet, hogy ők megkapták —, nem akarom ezzel őket sérteni —, de gondolom azt, hogy nem mindegyike tekintette ennek fontosságát. Es kérdezném még itt az illető pártokat is abból az aspektusból, hogyha ők lettek volna a kormányzópárt, akkor ők hogyan viselkedtek volna ebben a szituációban, mert nem hiszem, hogy nem ugyanúgy. Nagyon sokszor ők is visszaéltek már a kerekasztal tárgyalásokon történt megállapodásokkal. Ezt többször ékesen bizonyították már az én szememben is és a nép szemében is. Köszönöm szépen, (laps.) ELNÖK: Köszönöm szépen. Most azok a képviselők közvetkeznek, akik már szóltak hozzá. Kétpercesekkel. Először Tamás Gáspár Miklós. TAMÁS GÁSPÁR MIKLÓS: Köszönöm. Nem tudom, hogy Kállai képviselőtársam valóban tudni akarja-e azt, — amint itt az 5. oldalon olvasható —, mit beszéltem az édesanyámmal a lakásomban, ha úgy gondolja, hogy az én személyiségi jogaimat ez nem sérti, akkor csak rajta. De nem erről akarok most beszélni, hanem arról: felkérném elnök urat, mint erre többször volt már példa az elmúlt ülésszakon, hogy mégegyszer szavazzunk egy kérdésben — nagyon kérem —, hogy mindenféle egyoldalúság elkerülése végett, amelyre esetleg én vetemedtem esetleg más vetemedett — mégis kérem, hogy —Mezey Károly elnök úr olvashassa fel a teljes jelentést. Kérem, hogy ebben mégegyszer szavazzunk. Ez a kérésem. (Közbeszólások: Nem. Úgy van.) ELNÖK: Kérném szépen, valóban a Házszabály arra lehetőséget ad, hogyha a képviselő kéri, hogy mégegyszer szavaztassunk, akkor ezt az elnöknek meg kell tenni akkor, ha kétség merül fel afelől, hogy a szavazás hiteles volt-e. Nekem most efelől nincsenek kétségeim, de hogy ezen ne legyen további vita, mégegyszer megszavaztatom. Tehát a kérdésem a következő — kérem a táblát beállítani —, kívánja-e az Országgyűlés, hogy Mezey Károly a jelentést felolvassa. Kérem, szavazzunk erről. (61 igen, 136 nem, 20 tartózkodó szavazat.) Köszönöm szépen. Mégegyszer megadom a szót, de többször nem fogom megszavaztatni. (Derültség.) Tamás Gáspár Miklós? Igen. Tessék. TAMÁS GÁSPÁR MIKLÓS: Nem is kérek többet szót. Ilyen körülmények között a szabad demokraták képviselői kivonulnak a Parlament ülésterméből. (Helyeslés, taps.) ELNÖK: Roszik Gábor képviselőtársam kétperces hozzászólása. Nem kíván szólni Roszik Gábor. Hellner Károly kér szót mégegyszer? Igen. Kettő perc.