Országgyűlési napló, 1985. V. kötet • 1989. november 21. - 1990. március 14.

Ülésnapok - 1985-82

6793 Az Országgyűlés 82. ülése, 1990. március 2-án, pénteken 6794 kaptam. Ezt képviselőtársaim megkapták a mai napon, amely azonban az általam felvetett kérdéseknek csak egy részére válaszol. A kormányintézkedés szükségességének egy részét interpellációmban én is megfogalmaztam, de a komplex hatással való számolást nem érzékelem. Beck Tamás miniszter úr válaszában hivatkozik a Kormány február 26-i ülésén megfogalmazott határozatokra, amelyek egy része a hatásokat enyhítheti. Ezeknek egy része viszonylag rövidebb távon érvényesülhet, egy része csak később. így az írásbeli választ most nem fogadom el, és csatlakozom dr. Maróthy László képviselőtársam tegnapelőtti interpelláció-kezeléséhez, hiszen hasonló, de konkrét esetre vonatkozó interpellációt terjesztett be, így várom a Kormány március 13-i ülését, s a március 14-i országgyűlési ülésszakon való válaszát. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK: Megkérdem dr. Spilák Ferenc kereskedelmi miniszterhelyettest, kíván-e hozzáfűzni megjegyzéseket az interpellációhoz? DR. SPILÁK FERENC kereskedelmi miniszterhelyettes: Tisztelt Országgyűlés! Miniszterünk írásban részletes választ adott a képviselő úr interpellációjára. Kérem a választ szíveskedjenek tudomásul venni. Ugyanakkor elfogadjuk a képviselő úr azon igényét, hogy a Kormány március 13-i ülése után térjen vissza az ügyre. Köszönöm. ELNÖK: Abba a helyzetbe kerültem, hogy voltaképpen nincs mit megszavaztatni. (Derültség.) 14-én visszatérünk az ügyre. Dr. Balogh Gábor képviselőtársunk interpellál a miniszterelnökhöz a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1989. évi XLX. törvény 3. §-a e) pontjával kapcsolatban. Nincs itt Balogh Gábor? Következésképp nem tudjuk tárgyalni interpellációját. (Zaj.) Tessék, dr. Békési László pénzügyminiszter úr. DR. BÉKÉSI LÁSZLÓ pénzügyminiszter: Elnézést kérek, csak hogy ne kelljen alelnök úrnak erre visszatérni Balogh úr jelenlétében. Az ügy el van rendezve, hiszen két képviselői indítványt elfogadott a Parlament: Eleki János és Técsy László képviselő urak indítványát. Szó szerint ugyanezt kérte interpellációjában Balogh Gábor, nincs tehát új téma, nem kell visszatérni az ügyre, a tust felszállt. ELNÖK: A dolog a lovagiasság szabályai szerint rendben lenne, ha erre ugyanezt mondaná az interpelláló képviselő is. Mivel azonban nincs itt, ebből adódóan én ezt a kérdést nyitottnak tartom. Hámori Csaba képviselőtársunk interpellálni kíván a belügyminisztériumi államtitkárhoz a pártok ellen elkövetett bűncselekmények megfelelő felderítése, a nyomozó munka kellő határozottsága és eredményessége tárgyában. Hámori Csaba képviselőtársunké a szó. HÁMORI CSABA: Tisztelt Országgyűlés! Két dologra tekintettel: az egyik az, hogy az államtitkár úrtól megfelelő választ kaptam, a másik pedig az, hogy Országgyűlésünk mentelmi bizottsága ezzel kapcsolatban egy határozati javaslatot készített elő, — nos, e két ok miatt interpellációmtól elállók. (Taps.) ELNÖK: Köszönöm. De azt hiszem, nyugodtan állva maradhat képviselőtársunk (Derültség.) Hiszen amint tudott, interpellálni kíván a miniszterelnökhöz az államigazgatási tisztségviselők munkaviszonyáról szóló törvényjavaslat tárgyában. Hámori Csabáé a szó. HÁMORI CSABA: Tisztelt Ház! A közalkalmazottak és ezen belül a közigazgatásban dolgozók körében az utóbbi hetekben-hónapokban növekvő és mérhető feszültség, nyugtalanság tapasztalható. Mi fellépünk minden olyan, kifejezetten politikai indíttatású törekvéssel szemben, amely a köztisztviselői apparátus jelentős részének lecserélését tervezi. Ezért szorgalmaztuk azt, hogy még a szabad választások előtt magas szintű jogszabályban, de legalább minisztertanácsi rendeletben rendezzék a közszolgálati dolgozókat érintő kérdéseket az átmeneti időszakra. Tisztában vagyunk persze azzal, hogy ez a szabályozás nem pótolja az úgynevezett közszolgálati törvényt. Fontosnak tartjuk azonban, hogy az átmeneti időszakban a pártok közötti egyezség alapján meghatározásra kerüljenek azok a közigazgatási tisztségek, amelyek betölthetősége szorosan kötődik egy adott politikai rendszerhez és amelyeknél sor kerülhet a kormányváltást követő személycserékre. Ezt a kört a mi megítélésünk szerint viszonylag szűken kell meghatározni és semmiképpen sem tartjuk beletartozónak a települések közigazgatási tisztségviselőit. Szeretném, ha az államtitkár úr ismertetné, miért maradt el a közigazgatási törvényjavaslat benyújtása? Ezenkívül szeretném megtudni, hogy a Kormány milyen intézkedésekkel kívánja biztosítani az államigazgatási apparátus stabilitását, illetve a közigazgatásban dolgozók indokolt védelmét a választások utáni tisztviselőcserék és közigazgatási átszervezések során? Itt hivatkozni szeretnék nemzetközi kötelezettségekre is. Nem véletlenül utalok erre. A jogállamiság megteremtéséhez ugyanis feltétel, hogy minden törvényünk és jogszabályunk megfeleljen a nemzetközi követelményeknek. Márpedig a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek az alkalmaztatási és foglalkoztatási tilalmakra vonatkozó 111. számú egyezménye, amelyhez 1961-ben mi is csatlakoztunk, kimondja a foglalkoztatásban a politikai diszkrimináció tilalmát. Jelentősnek tartom, de nem elégségesnek, hogy az Országgyűlés novemberi ülésszakán a Munka Törvénykönyve módosításakor elfogadtuk a politikai meggyőződés miatt történő hátrányos megkülönböztetés tilalmát. Ha ezt mindannyian és a jövőre nézve is komolyan vennénk, nem hangozhatnának el olyan megnyilatkozások, amelyek a közszolgálatban dolgozók „megtizedelését" hirdetik, vagy az alkalmazást valamiféle politikai tulajdonságok feltételéhez kötik. Persze tisztában vagyunk azzal, hogy voltak olyan nemzetközi egyezmények, amelyek betartására korábban nem sok gondot fordítottunk. Ez azonban nem jelentheti azt, hogy a jogállamisághoz vezető út elején