Országgyűlési napló, 1985. V. kötet • 1989. november 21. - 1990. március 14.

Ülésnapok - 1985-82

6791 Az Országgyűlés 82. ülése, 1990. március 2-án, pénteken 6792 sítani a kérdéskör komplex vizsgálatára, a köz érdekében optimális helyzet kidolgozására. Ez idő alatt tovább növekedtek a rádió és televízió stúdió létesítésére vonatkozó igények, most több mint félszáz stúdió alapítása iránti kérelem vár engedélyezésre. Külön szólok az országos, illetve a helyi stúdiókkal kapcsolatos Kormány álláspontról. Először az országos és regionális rádió és televízió műsorokról. Ezek nemzeti értékeket és érdekeket hordoznak. Megítélésünk szerint az ilyen műsorok számára rendelkezésre álló, de még ki nem használt frekvencia felhasználására mindaddig fenn kell tartani a moratóriumot, amíg e nagy nemzeti médiák számáról, szerepéről, helyzetüknek, sorsuknak, funkciójuknak áttekintéséről, engedélyezési eljárásukról, — súlyuknak megfelelően a Kormány véleménye szerint — az Országgyűlésen döntés nem születik. Egy ilyen célú országgyűlési döntéselőkészítő munkát megkezdtünk. Szervezzük a kérdést sokoldalúan feltáró szakértői bizottság létrehozását, amely valamennyi nemzeti, politikai, kulturális, gazdasági, üzleti szempontokat figyelembe véve készíti el javaslatait. Másodszor a helyi stúdiókról: A Kormány azt tartja helyesnek, hogy a választások befejeződéséig mindenképpen maradjon érvényben a frekvencia-morarórium. A választások után pedig kerüljön sor a helyi stúdiókra vonatkozó moratórium feldolgozására. Ennek érdekében több előkészítő munkát végeztünk. Jelentem az Országgyűlésnek, hogy felmértük a 30 ezer lélekszámnál nagyobb településeken hány televízió műsor sugárzására alkalmas frekvencia áll rendelkezésre. A Nemzetközi Rádióegyezmény szerint valamennyi ilyen jelentős frekvencia hasznosíthatóságára a környező országokkal egyeztetést kell folytatni. Ez garantálja ugyanis a kölcsönös zavarások elkerülését. Az az elképzelésünk, hogy ezek után is még szűkösen rendelkezésre álló helyi frekvenciákat nyilvánosságra hozzuk és pályázati rendszerben lehessen érte versenyezni, odaítélésükről pedig ne állami, hanem független bizottság döntsön. Az interpelláció konkrét kérdésére konkrét válaszom a következő: A Kormány álláspontja szerint a választások befejeződése után mindazoknál az engedélykérelmeknél, amelyekre nézve a moratórium előtt már előzetes engedély került kiadásra és befejeződött a velük kapcsolatos nemzetközi egyeztetés, az adók nem zavarják egymást, sor kerülhet a moratórium feloldására, a sugárzási engedély végleges kiadására. Mivel az interpellációban szereplő Szombathely város televíziója, a hatósági előírások szerint és a szabályoknak megfelelően létesült, jelenthetem az Országgyűlésnek, hogy a szombathelyi televízió sugárzási engedélyét a választások után a Kormány megadja. Kérem az Országgyűlést jelentésem elfogadására. (Szórványos taps). ELNÖK: Kérdezem dr. Sütő Kálmán képviselőtársunkat, egyetért-e a válasszal? DR. SÜTŐ KÁLMÁN: Köszönöm szépen a korrekt választ, egyetértek vele és tisztelettel kérem, hogy tényleg időben kerüljön sor ennek az adónak a működési lehetőségére. Ne szaporítsuk fölöslegesen azoknak az üzemeknek a számát, amelyeknek nincs munkája. Itt megvan a megfelelő szakértelem, a megfelelő berendezés, nincs szükség hozzá különböző importra vagy másra, én azt hiszem érthető, hogy jogos ez a követelés. Köszönöm az ígéretet. ELNÖK: Kérdezem az Országgyűlést, elfogadja-e a választ, kérem szavazzunk! (208 igen, 2 nem, 4 tartózkodás). Az államtitkári választ az interpelláló képviselő elfogadta és az Országgyűlés is egyetértett a válasszal. Most visszatérthetünk Rózsa Edit képviselőtársunk december 18-i ülésen benyújtott interpellációjára, amely a 14. életévüket be nem töltött személyek utazási valuta ellátása, és ezzel összefüggésben a jogszabály alkotásról szóló 1987.évi 11. törvény 1. §-a (2) bekezdése érvényesítése tárgyában nyújtott be. Az Országgyűlés Bartha Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank elnöke válaszát nem fogadta el, az interpellációt vizsgálatra kiadtam a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságnak, jelentését 665. számon kiosztattam képviselőtársaim között. Kérdezem Rózsa Edit képviselőtársamat, kíván-e a jelentéshez megjegyzést tenni. (Nem.) Kérdezem az Országgyűlést, hogy a bizottság jelentését elfogadja-e! Kérem szavazzunk erről! (Megtörténik.) (193 igen, 1 nem, 9 tartózkodás). Az Országgyűlés a bizottság jelentését elfogadta. Dr. Hellner Károly képviselőtársunk interpellálni kíván a miniszterelnök-helyetteshez a rubel elszámolású export visszafogása következményei tárgyában. Dr. Hellner Károly képviselőtársunkat illeti a szó, Budapest 32. választókerület. DR. HELLNER KÁROLY: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszterelnök-helyettes Úr! Az év elején hozott intézkedés, a rubel-elszámolású export visszafogása számos vállalatnál, gazdálkodói egységnél nehéz és bizonytalan gazdálkodási körülményt teremtett. Fennáll a veszélye annak, hogy az intézkedés olyan hatással jár, — piacvesztés, munkanélküliség — amely elkerülendő. Tisztában vagyok azzal, hogy a rubel-elszámolású aktívum, az ellentételezés nélküli export, forráskihelyezés inflációs hatása miatt káros a népgazdaság számára. Ugyanakkor a nagyarányú export ^visszafogás a következmények feltárása nélkül nagyobb károkat is okozhat, mint amennyi előnnyel jár. Mit kíván tenni a kormányzat a kialakult helyzet feloldására? Hogyan kerülendő el a nagyarányú rubel-aktívum úgy, hogy a gazdálkodó szervezetek se jussanak lehetetlen helyzetbe? Mit tesz a Kormány a gazdálkodási gondok, zavarok kezelése érdekében? Tisztelt Országgyűlés! Az interpellációt szándékosan intéztem dr. Medgyessy Péter miniszterelnökhelyettes úrhoz, hiszen ez nem a Kereskedelmi Minisztérium, mint egyetlen tárca ügye, hanem az egész Kormányé. Érinti az ipart, a mezőgazdaságot, a pénzügyeket, s természetesen a kereskedelmet is. Beck Tamás miniszter úrtól tegnap reggel részletes, korrekt választ