Országgyűlési napló, 1985. V. kötet • 1989. november 21. - 1990. március 14.

Ülésnapok - 1985-81

6731 Az Országgyűlés 81. ülése, 1990. március 1-én, csütörtökön 6732 produkálja. Az Esti Hírlap tegnapi számában megjelent egy interjú Kunos Péter államtitkár úrral, aki kifejtette abbéli nézetét, hogy ennek a törvénytervezetnek az előterjesztése kizárólag egyetlenegy dolgot magyarázhat, választási fogást. Sajnálom, hogy államtitkár úr nincs itt. Nagyon nagy öröm számomra, hogy személyesen akár Morvay László, vagy akár Tallóssy Frigyes képviselő ambícióit a továbbiakban figyelemmel kíséri. Égy dologra azonban felhívnám a szíves figyelmét. Abban a választókerületben, ahol jelenleg képviselő vagyok, és esetleg a továbbiakban is képviselő lehetek, kisnyugdíjasok élnek, a létminimum határán tengődnek, ott nincs kamatadó, nincs ilyen probléma, ezzel ott választást nyerni nem lehet. Amennyiben jól tudom, Morvay László barátom nem kapta meg a támogatásához szükséges 750 ajánló cédulát, következésképpen nála sem lehet remény azon a címen, hogy ezen nyerni lehetne. Felolvasom az Esti Hírlapban megjelent interjúnak az utolsó mondatát. Azt mondja az államtitkár úr: nyilvánvaló választási érdeket szolgáló akció ez, visszaélés azzal a helyzettel, hogy nagyon nagy terheket kellene viselnie a lakosságnak az előző évi gazdaságpolitikának a következményeit illetően. Kérem, a visszaélés azt hiszem, igaz. Egy dolgot kell azonban eldönteni, hogy ez a „kitűnő" cím azokat a képviselőket illeti-e, akik szót emelnek egy ilyen igazságtalan törvénykezés ellen, vagy netán azt a pénzügyi politikai, gazdasági koncepciót, amely az országnak a jelenlegi állapotáért tulajdonképpen felelős. Ezt döntsék el Önök. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Köszönöm szépen. A törvényjavaslathoz eddig módosító indítvány nem érkezett. Ezért javasolom, hogy az általános és a részletes vitát együtt folytassuk le. Először dr. Kemenes Ernőnek, az Országos Tervhivatal elnökének adom meg a szót. DR. KEMENES ERNŐ, az Országos Tervhivatal elnöke: Tisztelt Tallóssy és Morvay Képviselő Urak! Tisztelt Országgyűlés! írásban elhangzott a képviselők indítványa az inkriminált törvény hatályon kívül helyezésére, és most Tallóssy képviselő úr szóbeli kiegészítést fűzött ehhez. Engedjék meg nekem, hogy a Minisztertanács nevében röviden kifejtsek egy kormányzati álláspontot. A Kormány részéről nem javasoljuk, nem támogatjuk Tallóssy és Morvay képviselő urak javaslatát. Gondolom, ezt nem is várta a tisztelt Ház tőlünk, és nem javasoljuk Önöknek az indítvány elfogadását. Mindnyájunkban él, gondolom, akik itt ülünk és állunk jelenleg, az a nehéz vita, vagy vitasorozat, amelyben ez a törvényjavaslat a decemberi ülésszakon megszületett. Ha emlékeztethetem Önöket, a képviselőház ezt a törvényjavaslatot 1990-re szólóan ideiglenes jelleggel, és mint szükséges rossz megoldást, de elkerülhetetlen rossz megoldást fogadta el. Úgy gondolom, hogy ennek a törvényjavaslatnak ebbeli minőségében nem következett be semmifajta változás az elmúlt két hónap alatt. Hogy a törvényjavaslat vagy az elfogadott törvény társadalmi fogadtatása milyen lesz, azzal teljesen tisztában volt december hónapban a javaslattevő kormányzat és a döntéshozó Parlament is. Szomorú tény egyébként, hogy egyes politikai erők a választási küzdelem tárgyává tették — ahogy ez ismeretes Önök előtt —, egyes pártok még polgári engedetlenségi mozgalmat is próbáltak kezdeményezni, más oldalról jogi érvek jelentkeztek. A kormányzati javaslatok megfogalmazásakor a kormányzati jogi szakértők, a parlamenti döntés fázisában a Parlament jogi szakértői vizsgálták ezeket az összefüggéseket, mégis jogérvényessége megkérdőjeleztetett és mint ismeretes a tisztelt képviselők előtt, az Alkotmánybíróság fórumára kerül üyen értelemben a törvényjavaslat vizsgálata és március elején kezd foglalkozni az Alkotmánybíróság ezzel a problémával. Ezt is figyelembe véve, tehát a jogi kérdőjeleket, én nem javasolnám, hogy a jelenlegi ülésszakon az Országgyűlés megelőzve az Alkotmánybíróság állásfoglalását, a törvény hatályosságát tekintve a képviselői indítványban megfogalmazott álláspontot alakítsa ki. Szeretném nagyon komolyan venni azt, amit Tallóssy képviselő úr mostani szóbeli kiegészítésében is hangsúlyozott, de az írásbeli indokolásban is kifejtett a szociális aggodalmait. Természetesen az említett kamatjövedelem adóztatásával kapcsolatban a törvényjavaslat elfogadásakor is mérlegelni kellett a szociális szempontokat. Ezt a kormányzat és a Parlament is megtette, felidézném talán a decemberi ülésszaki döntésből, hogy a 4300 forintos kvázi létminimum alatt élőket mentesítettük az ilyen típusú kamatfizetési kötelezettség alól a törvény megfogalmazásakor, ezen kívül a 70 évnél idősebb korú népességet és a három vagy többgyermekes családokat is. Ugyanakkor a képviselői indítvány felidézi a januári év eleji fejleményeket, élelmiszer-áremelést, stb. nehezebb szociális pozíciókat. Szeretném visszaigazolni Tallóssy és Morvay képviselő urak ilyen típusú felvetését és szeretném jelezni, hogy néhány más képviselői indítványhoz kapcsolódva a kormányzat felülvizsgálta a törvényhez kapcsolódó minisztertanácsi határozatát, amely az adott jövedelemmentességhez szükséges jövedelem meghatározási folyamatot illeti, ha megengedik erről röviden Békési kollégám fog szólni, én most csak a lényegét jelezném. A gyermekneveléssel kapcsolatos szociális jövedelemelemeket megpróbáljuk a jövedelemszámításnál kiiktatni, magyarul: a gyermekes családoknak további kedvezményezett helyzet alakulna ki a kamatfizetési kötelezettség alól; tehát megpróbáljuk a szociális problémákat ily módon kezelni. Úgy gondolom, hogy erről az oldalról sem indokolt ebben az értelemben a képviselői indítvány befogadása, tudniillik a törvény hatályon kívül helyezésének mellőzésével is kezelhető a probléma, részben. Tallóssy képviselő úr végezetül utalt a gazdasági körülményekre. Önök mindannyian jól tudják, hogy az ez évi gazdaságpolitikai program és költségvetési számítások a kamatjövedelem adóztatásával és a lakbérterhek növelésével összefüggően készültek el és kerültek elfogadásra. Amennyiben a képviselőház úgy döntene, hogy hatályon kívül helyezi a törvényt, ez praktikusan azt jelenti, hogy nincs állami költségvetésünk,