Országgyűlési napló, 1985. V. kötet • 1989. november 21. - 1990. március 14.
Ülésnapok - 1985-81
6723 Az Országgyűlés 81. ülése, 1990. március 1-én, csütörtökön 6724 (Szünet: 10.32-11.13.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk munkánkat. Kérem dr. Pesta László jegyző képviselőtársamat, hogy ismertesse a szavazás eredményét. DR. PESTA LÁSZLÓ: Leadott összes szavazatok száma: Ebből érvényes: érvénytelen: Dr. Martonyi János Dr. Tömpe István szavazatot kapott. (Tips.) 320 304 16 92 212 ELNÖK: Köszönöm szépen. Megállapítom tehát, hogy az Országgyűlés a Vagyonügynökség ügyvezető igazgatójának dr. Tömpe Istvánt választotta meg. Gratulálunk új megbízatásához és eredményes munkát kívánunk! Dr. Bugán Mihály szót kér! DR. BUGÁN MIHÁLY: Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! A földforgalmazás kérdése a mezőgazdasági bizottság és a miniszter javaslata alapján az ülésszak napirendjén szerepelt. Sajnos — a sajtóorgánumok hasábjain is jelezve — azt tapasztaltuk, hogy nemtetszést váltott ki az ország közvéleményében, hogy több képviselőtársunkba belefojtották a szót, az alelnök úr nem adott szót a miniszternek sem, hogy álláspontját kifejthesse, elmondja a véleményét ezzel kapcsolatban. Azt javaslom tehát, hogy hallgassuk meg a minisztert, és mivel a szavazásnál nem volt meg a kétharmados többség — kevesebben voltak a teremben — újra szavazzunk, mert a közvéleményt ez a kérdés nagyon foglalkoztatja. ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Egy dolgot szeretnék leszögezni: senkibe nem fojtották bele tegnap a szót. A levezető elnök megkérdezte, hogy az általános vitában kíván-e még valaki szólni? Több hozzászólásra jelentkezés nem volt, tehát nagyon helyesen lezárta a vitát és megkérdezte az Országgyűlést, hogy részletes vitára bocsátja-e azt vagy sem. Nem tudok róla, hogy a miniszter úr jelentkezett volna szólásra, de ha akar szólni, megadom a szót! (Dr. flutter Csaba: ha az Országgyűlés akarja!) Az Országgyűlés meg akarja hallgatni a miniszter urat? (Nem.) Hajói értettem, Bugán Mihály azt kérte, hogy ismételten szavazzunk arról, hogy részletes vitára bocsátjuk-e a javaslatot? Felteszem a kérdést: akar-e az Országgyűlés erről szavazni? — erről szavazzunk! Kérem a táblát a határozathozatalhoz beállítani. Kérem szavazzunk arról, hogy akar-e az Országgyűlés még a földtörvénnyel foglalkozni. (Megtörténik — 32 igen, 215 nem, 29 tartózkodás.) Megállapítom, hogy az Országgyűlés nem kíván ezzel a kérdéssel többet foglalkozni, tehát a honvédelmi törvény módosításáról szóló törvényjavaslat előterjesztőjét, Kárpáti Ferenc miniszter urat illeti a szó! KÁRPÁTI FERENC: Tisztelt Országgyűlés! A Kormány sürgősséggel kérte az Országgyűléstől, tűzze napirendre a honvédelmi törvény módosítását. Két körülmény tette ezt indokolttá: az alkotmányozási folyamat továbbfolytatása, valamint a haderő reform időszerű kérdéseinek a megvalósítása. Erről szeretnék néhány gondolatot elmondani. Képviselőtársaim előtt ismeretes, hogy a tavaly nyáron és a kora ősszel folytatott háromoldalú politikai tárgyalások egyik központi kérdése az alkotmányos rend, a parlamentális intézmények kialakítása volt. Ezeken a tárgyalásokon megállapodás született a hatalmi ágak szétválasztását megvalósító, illetve a politikai hatalom koncentrációját megakadályozó alkotmányos intézményeknek a kialakítására. Ennek a keretén belül került sor azoknak a rendelkezéseknek a kidolgozására is, amelyek a honvédelmi politika végrehajtását, illetőleg a hadsereg és más fegyveres erők működése feletti alkotmányos felügyeletet garantálják. Ez a jogalkotási tevékenység azonban az Alkotmány elfogadásával nem fejeződött be. Az Alkotmány ugyan rögzítette a szükségállapotot, illetőleg a rendkívüli hatalom alkalmazásának az alkotmányos feltételeit, a végrehajtás parlamenti felügyeletét, de ezeket a változásokat az ország honvédelmének komplex szabályozását tartalmazó honvédelmi törvényben is indokolt keresztülvezetni. Tartalmazza az Alkotmány a köztársasági elnök főparancsnoki jogkörét, melynek részletes hatásköri szabályait azonban már a honvédelmi törvénynek kell megállapítani. Emiatt a törvényt módosítani kell és a módosítást tartalmazó szabályok a most tárgyalásra kerülő javaslatunkban szerepelnek. A hadsereg nemzeti jellege és a jelenlegi védelmi koncepció egy hatékony, pártpolitikai befolyás alól mentes, mindenekelőtt a nemzet érdekeit szem előtt tartó fegyveres erőt igényel, amely nincs kitéve az aktuális politikai változásoknak, az egymással politikai konfliktusban lévő pártok ellentéteinek. A fegyveres erők irányítására vonatkozó szabályokat ezért úgy szükséges és indokolt kialakítani, hogy azok garantálják, hogy a fegyveres erők feletti rendelkezési jogot egyetlen politikai tényező se tudja kisajátítani, saját céljainak megfelelően felhasználni. Ez csak olyan irányítási rendszerben érhető el, amelyben a hadsereg nem politikai, hanem katonai vezetés alatt áll, a politikai erőket tömörítő közigazgatási, kormányzati szervek pedig a hadsereg irányítását kizárólag a törvényben megállapított hatáskörök keretei között végezhetik. A hatásköri szabályok kormányrendeletben történő megállapítása már megtörtént, a jogalkotás jelenlegi szabályainak megfelelően. Minthogy azonban a hadsereg irányítása alkotmányos garanciákat is igényel, az irányítási jogköröket tartalmazó szabályokat törvénybe kell foglalni. A javaslat az elmondottaknak megfelelően tartalmazza a honvédelmi miniszter és a magyar honvédség parancsnokának új hatáskörét, és azáltal, hogy szétválasztja a fegyveres erők irányítására vonatkozó kormányzati, igazgatási és katonai vezetési hatásköröket, maradéktalanul megfelel a hatalmi ágak elválasztása elvének is.
