Országgyűlési napló, 1985. V. kötet • 1989. november 21. - 1990. március 14.

Ülésnapok - 1985-81

6725 Az Országgyűlés 81. ülése, 1990. március 1-én, csütörtökön 6726 A törvényjavaslat vitája során több helyen felmerült az az aggály, hogy vajon a köztársasági elnök kezébe nem kerül-e olyan hatalom, amely alkalmas lehet egy diktatórikus rendszer kiépítésére? Ezeket az aggályokat én megalapozatlannak tartom. A köztársasági elnök a honvédelem irányítására vonatkozó hatáskört csak az Országgyűlés felügyelete mellett gyakorolhatja. Ezt az alkotmány pontosan körülírja. A végrehajtó hatalom tevékenysége pedig az Alkotmánybíróság ellenőrzése alatt áll, az önök által korábban már elfogadott törvény értelmében bármilyen kormányzati döntés az Alkotmánybíróság ellenőrzése alá vonható. Meggyőződésem, hogy a jelenlegi törvénymódosítás megfelel a módosított, az érvényben lévő Alkotmány szellemének, előírásainak, amely kimondja: a pártok közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak. Ennek megfelelően egyetlen párt sem irányíthat semmiféle állami szervet. Különös jelentőséggel bír ennek maradéktalanbiztosítása a hadsereg, a fegyveres erők tekintetében. Kérem ezért képviselőtársaimat, hogy a törvényjavaslatot elfogadni szíveskedjenek. Ha megengednék, egyetlen kérdésre térnék még ki a honvédelmi törvényt illetően, Roszik Gábor képviselő vetette fel a nők hadkötelezettségének a kérdését. Az Alkotmány az általános hadkötelezettség tekintetében a nőkre is kiterjed háború, rendkívüli helyzetben. A honvédelmi törvény ezt a következőképpen fogalmazza: A hadkötelezettség csak meghatározott szakképzettségű, vagy foglalkozású nőkre terjed ki és a 18. évük betöltésétől a 45. évük betöltéséig tart. Magában foglalja a nyilvántartásba-vételhez szükséges megjelenési és bejelentési kötelezettséget. Ezideig az egészségügyi szakképesítéssel rendelkező nők összeírása történt meg és ennek megfelelően katonakönyvvel lettek ellátva. Az elmúlt évben erre intézkedtem, az összeírásukat szükségtelennek tartom egy nyugodt, kiegyensúlyozott, békés időszakban, akiknek pedig a katonakönyvük ki van adva, azokat visszavonjuk. Ismételten kérem az Országgyűlést, hogy a beterjesztett javaslatot fogadják el. (Taps.) ELNÖK: Köszönöm szépen. A honvédelmi bizottság állásfoglalását Kovács Mátyás képviselőtársunk fogja előadni. Kérem, fóradjon a szónoki emelvényre. KOVÁCS MÁTYÁS: Tisztelt Országgyűlés! A Parlament Honvédelmi Bizottsága megtárgyalta a honvédelmi törvény módosítására előterjesztett törvényjavaslatot . A lefolytatott vita alapján a bizottság javasolta a törvénymódosítás napirendre tűzését és jóváhagyását. Indokoltnak tartottuk a törvénymódosítás soron kívüli tárgyalását, mivel az őszi Alkotmánymódosítás során jelentős módosításokra került sor a honvédelem irányításában. Többek között az Országgyűlés hatáskörébe került a fegyveres erők alkalmazásával kapcsolatos döntési jog, a rendkívüli állapot és a szükségállapot kihirdetése és a Honvédelmi Tanács létrehozására vonatkozó hatáskör. Az új, vagy módosított Alkotmány értelmében a köztársaság elnöke egyszemélyben a hadsereg főparancsnoka. Széles hatáskörrel rendelkezik az Országgyűlés akadályoztatása esetén a fegyveres erők alkalmazása tekintetében. Éppen ezért célszerűnek tartja a bizottság a honvédelmi törvény mielőbbi módosítását, hogy a törvény rendelkezései az alkotmányos szabályokkal a lehető legrövisebb időn belül összhangba kerüljenek. Ismételten felmerült a vita során a. köztársasági elnök hatáskörének gyakorlatával kapcsolatos garanciák kérdése. Nevezetesen az, hogy a köztársaság elnökének kezében nem összpontosul-e túlzottan nagy hatalom, a hadiállapot, a szükségállapot, vagy a rendkívüli állapot kihirdetésével kapcsolatban, a fegyveres erők alkalmazásával kapcsolatban szükségállapot idején, vagy a honvédelmet érintő nemzetközi szerződéskötések jogának gyakorlása során. A bizottság álláspontja szerint az Alkotmány és a honvédelmi törvény módosítására irányuló javaslat kellő garanciákat tartalmaz a köztársasági elnöki funkcióval járó hatalom gyakorlásának ellenőrzésére. Például rendkívüli állapot, vagy szükségállapot kihirdetésére csak akkor jogosult az elnök, ha ezen döntések meghozatalában az Országgyűlés akadályoztatva van. Az akadályoztatás tényét viszont az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke, s a Minisztertanács elnöke együttesen állapítják meg. Vagy: honvédelmet érintő nemzetközi szerződéseket csak a Parlament előzetes jóváhagyása után köthet a köztársaság elnöke. A bizottság úgy foglalt állást, hogy ezen kérdéskörök rendezésére az októberi Alkotmánymódosítás során sor került, ismételt felvetésüket, vitatásukat nem tartjuk indokoltnak. Támogatja a bizottság a Kormány törekvését, javaslatát a honvédelmi miniszteri, minisztériumi funkció és a szakmai irányítást gyakorló hadseregparancsnoki funkció szétválasztása tárgyában. Meggyőződésünk, hogy a „civil miniszter" behatóbban tud foglalkozni a jövőben a honvédelem nemzetközi összefüggéseivel és a katonapolitikai döntések kormányzati és nem utolsó sorban parlamenti előkészítésével. Az Országgyűlés honvédelmi bizottsága ellenörző,döntéselőkészítő szerepe erősítéséhez is feltétlenül szükséges a nagyobb beavatottság, a kellő informáltság. Meg kell jegyezni, hogy ebben határozott előrelépést tapasztal a bizottság a ciklus utolsó szakaszában. A miniszteri és a hadseregparancsnoki funkciók szétválasztását a hatalommegosztás szempontjából vizsgálva is célszerűnek tartjuk. A hadsereg közvetlen pártirányításának megszüntetésével együtt a miniszteri és a parancsnoki funkció szétválasztása lehet az egyik garanciája, hogy az úgynevezett Czinege-jelenség ne ismétlődjön Magyarországon. Bizottsági indítványként javasoltuk, hogy az Alkotmányban és a honvédelmi törvényben a Magyar Néphadsereg megnevezése helyett értelemszerűen mindenütt a Magyar Honvédség megnevezés szerepeljen. Az ezzel kapcsolatos döntés ma az Alkotmánymódosítás keretében megtörtént. A parlamenti időszak végén, feltételezésünk szerint a jelenlegi összetételű honvédelmi bizottság utolsó ülésén rövid számvetést készítettünk a végzett munkáról. Megállapítottuk, hogy a polgári, illetve fegyver nélküli katonai szolgálat bevezetésétől a Nemzetbiztonsági Hivatal felállításáig jelentős változások történtek a honvédelem, illetve a belügyek terén. Átrendező-