Országgyűlési napló, 1985. V. kötet • 1989. november 21. - 1990. március 14.

Ülésnapok - 1985-66

5487 Az Országgyűlés 66 ülése, 1989. november 22-én, szerdán 5488 gyünk, amikor a Társadalombiztosítási Bizottság véleménye alapján a Parlamentnek kell képviselnie a majdani önkormányzat, pontosabban a mai járulékfizetők érdekeit. Elsőként tehát arról szeretnék szólni, hogy a Parlament döntése alapján 1990 első negyedévében fel kell állítani a társadalombiztosítási alap önkormányzó testületét. A társadalombiztosítási alap jövő évi költségvetését viszont már az idén össze kell állítani és a Parlament elé kell terjeszteni. A jelenleg érvényes törvényes előírás szerint a társadalombiztosítás önállóan készíti el a költségvetését, az alap felhasználását pedig a Parlament ellenőrzi. A bizottság javasolja ezért a tisztelt Háznak, hogy a decemberi ülésszakon az állami költségvetéstől elválasztva, önálló napirendként tárgyalja a társadalombiztosítás 1989. évi gazdálkodását és 1990. évi költségvetésének előirányzatairól szóló előterjesztést. A pénzügyi kormányzat ennek értelmében előterjesztéséből vegye ki a társadalombiztosításra vonatkozó fejezeteket és csak az állami költségvetés és a társadalombiztosítás kapcsolatát tárgyalja összhangban majd jelen időszakunk erre vonatkozó döntéseivel. Tisztelt Ház! Bizottságunk mérlegelte a jelenlegi helyzetet és arra a következtetésre jutott, hogy az önkormányzat felállítása rendkívüli jelentőséggel bír, mivel ez szervezeti oldalról teszi lehetővé, hogy az alap önállóan működjék, de addig is sok a teendőnk annak érdekében, hogy az önálló működés pénzügyi-technikai feltételei valóban megteremtődjenek. A Társadalombiztosítási Bizottság ezért kifogást emel az ellen, hogy a pénzügyi kormányzat az állami költségvetés részeként tárgyalja a társadalombiztosítást és sok esetben összekeveri fogalmilag a szociálpolitikát és a nyugdíjak kérdéseit és a 48. oldalon például azt tervezi, hogy 1990-ben a társadalombiztosítási alapból mintegy 13 milliárd forinttal tehermentesíti a költségvetést. Úgy tűnik, tovább él a helytelen, sőt már törvénytelen szemlélet, mely a társadalombiztosítási alapot nem önálló gazdálkodást folytató rendszernek, hanem a költségvetés egyensúlyi helyzetének megfelelő tartalékbázisnak tekinti. Véleményünk szerint az állami garancia ellentétes irányú kapcsolatot jelent. Továbbá bizottságunk leszögezi, hogy a szociális kiadások és a foglalkoztatás, vagy munkanélküliség problémái az alapot nem érinthetik, és erre a kormányzat 1990-ben már semmilyen formában sem spekulálhat, mert ezzel a jövendő önkormányzat jogkörét vindikálná magának és összekeverné az állami feladatokat a társadalombiztosítás feladataival. A Társadalombiztosítási Bizottság az állami költségvetés irányelveinek ilyen értelmű átfogalmazását tartja szükségesnek, s mint a jövendő önkormányzat létrehozásáért felelős testület kijelenti, hogy a társadalombiztosítás többletbevételének felhasználására csak a létrejövő önkormányzat tehet javaslatot a Parlamentnek. Nem engedhető meg a költségvetés rablógazdálkodása az alapból származó pénzek felett és a leghatározottabban védeni kell az alap létrejöttét. A társadalombiztosítási alap hosszú távú működésének elengedhetetlen feltétele a tartalékalapok feltöltése. A jelenlegi kondíciók mellett három-négy éven belül az alap több tízmilliárdos hiány elé néz. Ennek okait vizsgálva a sorrendiség igénye nélkül a következőket találtuk. Első okként egy történelmi tévedést kell megneveznünk. Annak idején, 1950-ben államosították az alapot és vagyonát is, abbéli reményben, hogy a szocializmusban mindenki egyre egészségesebb lesz, a társadalom fiatalodik, a gazdaság a tervutasításos rendszer okán egyre inkább prosperál, s emiatt a társadalom egyre könnyebben viseli majd a terheket. Elvetették a biztosítási szakma hagyományait, az egész társadalombiztosítást az állami jótétemény képébe öltöztették, ami majd a társadalmi szolidaritás bázisán működik. Ezért nincs ma a társadalombiztosításnak vagyona, nincsenek tartalékai és nincs köze jelenleg a biztosításhoz. A nyugdíjbefizetéseket és a társadalombiztosítás járulékát egyre magasabbra srófolva az állam elnyelte a bevételeket, más célokra kamatmentesen használta, a társadalombiztosítási járulékot hol bér-, hol fogyasztás-szabályozó eszköznek tekintette. Emiatt a biztosítás-matematikai szemlélet szerint az alap ma sem létezik. A bizottság azonnali intézkedéseket javasol, hogy az alap ilyen értelemben is megszülethessek. Javasolja egyrészt, hogy az állam állítsa össze az államosított társadalombiztosítás vagyonát, tulajdona vagy pénztőke listáját, s az állami vagyonkezelésre kidolgozott elvekkel párhuzamosan tegyen javaslatot a társadalombiztosítás vagyonának visszaszolgáltatására. 2. Teremtődjék meg annak feltétele, hogy a társadalombiztosítás pénzkezelése önálló bankrendszerben történhessék. 3. Az új nyugdíjtörvényt és nyugdíjfinanszírozást mielőbb ki kell alakítani. Az új nyugdíjtörvény kialakításáig csak olyan módosító intézkedéseket szabad a nyugdíjrendszerben tenni, amely egy járulékfedezeti elveknek megfelelő nyugdíjrendszer irányába mutat. Már most leszögezzük, hogy az állami garanciával működő társadalombiztosítás minden szinten szigorúan különüljön el a nyereségérdekelt magánbiztosítástól. 4. A jövő évi nyugdíjemelésre vonatkozó kitétel, összegszerű javaslat ne szerepeljen az állami költségvetés irányelveinek szociálpolitikai részében. Erről a társadalombiztosítási alap jövő évi költségvetésének jóváhagyásakor döntsünk. Addig fogadjuk el irányelvként, hogy ennek nagysága az átlagnyugdíj szintjén az átlagos áremelkedéseknek megfelelő legyen, s ha az átlagosan tervezett áremelkedéstől legalább 2 százalékos eltérés alakul ki, akkor ezt a kérdést újra napirendre kelljen tűzni. Tisztelt Ház! A bizottság támogatja azokat az elképzeléseket, amelyek az egészségügyi reformra és e reform minél előbbi beindítására vonatkoznak. A társadalombiztosítási bizottság ugyanakkor megállapította, hogy az egészségügyi reform fontos eszköze az egészségügy finanszírozásának biztosítási alapokra történő helyezése, és azt a reform integráns részének tekinti. A bizottság egyetért azon szakértői véleményekkel, melyek szerint ez az átállás három szakaszban valósítható meg: — Az első szakasz teljesült azzal, hogy az állami költségvetéstől elkülönült társadalombiztosítási alapot hoztunk létre, ez egy jogi, formális szakasz volt.