Országgyűlési napló, 1985. V. kötet • 1989. november 21. - 1990. március 14.

Ülésnapok - 1985-80

6655 Az Országgyűlés 80. ülése, 1990. február 28-án, szerdán 6656 ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Ugyan már bejelentettem hogy három hozzászóló után a vitát lezárom, most mégis szót kér Tallóssy Frigyes, Marx Gyula és Tamás Gáspár Miklós. Áz Országgyűlés kompetenciája megadja-e a szót, vagy sem? Kérem szavazzunk erről. (Megtörténik. Igen: 78 fő, nem: 161 fő, tartózkodás: 19fő.) Az Országgyűlés úgy döntött, hogy nem ad szót képviselőtársainknak. Persze ez nem jelenti azt, hogy a most következő részletes vitában — amennyiben ez odatartozik — ne kapjon valaki szót. Ugyanis azt javaslom a tisztelt Országgyűlésnek, hogy a törvényjavaslatot bocsássuk részletes vitára. Kérem, szavazzunk erről. (Megtörténik. Igen: 96 fő, nem: 144 fő, tartózkodás: 22 fő.) Az Országgyűlés úgy döntött, hogy nem bocsátja részletes vitára a törvényjavaslatot, így azt nem fogadja el, nem születik döntés ebben. Gondolom, beterjesztésre kerül az új Országgyűlés elé. (Taps.) Úgy gondolom, rászolgáltunk az ebédszünetre, 1 óra ebédszünet következik. Előtte azonban egy pillanat türelmet kérek, mert még mindig vannak bizottsági ülések. Először is, ami talán mindennél fontosabb: a férfi mosdóban hagyta valaki a pénztárcáját. Át lehet venni a bizottsági osztályunkon. Másfelől a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság az ebédszünet kezdetétől tart ülést a szokott helyen, a főemelet 37—38 számú teremben. A terv- és költségvetési bizottság, a szociális és egészségügyi bizottság, valamint a társadalombiztosítási bizottság ugyancsak ülést tart a főemelet 64-es számú termében. Ez utóbbi esetben azt kérik Sztrapák Ferenc képviselőtársunktól, hogy ő is vegyen részt ezen az ülésen. A mentelmi és összeférhetetlenségi bizottság ülése nem ebédszünetben, hanem a délutáni szünetben lesz. Köszönöm. Tehát 13 óra 40-től folytatjuk munkánkat. {Szünet: 12.40—14.00 — Elnök: Dr. Fodor István.) ELNÖK: Kedves Képviselőtársaim! Folytatjuk munkánkat, annak figyelembevételével, hogy a hátralévő napirendi pontok közül még nem született bizottsági állásfoglalás a lakás-kamatadóval kapcsolatban benyújtott önálló képviselői indítványról, nem született bizottsági állásfoglalás Sztrapák Ferenc önálló indítványáról, ami a családi pótlék, nyugdíj, gyed és gyes-sel kapcsolatos, továbbá Debreczeni József indítványáról és a népi kezdeményezésről. Tehát annak figyelembevételével, hogy ezeket még nem tudjuk tárgyalni, a tárgysorozat megállapításánál megállapított sorrendben folytatjuk a munkánkat. Következik a gazdálkodó szervezetek és gazdasági társaságok átalakulásáról szóló törvény módosításának a megtárgyalása. A törvényjavaslat dr. Biacs Péter és több képviselő önálló indítványa. Ennek a törvényjavaslatnak a legújabb változatát 623. számú jelentésben osztottuk ki képviselőtársaink között. Dr. Biacs Pétert illeti a szó. DR. BIACS PÉTER: Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Immár negyedik alkalommal kerül Önök elé 20 képviselőtársammal közösen tett módosító javaslatunk, amely megítélésünk szerint egy elvi és egy gyakorlati hibát kíván kiküszöbölni. Az átalakulási törvény 30. §-a (4) bekezdése ugyanis kimondja: a mezőgazdasági termelést folytató gazdálkodó szervezetek az élelmiszeripari ágazatba sorolt részvénytársasággá átalakuló vállalatok tervezett alaptőkéjének 50 százaléka erejéig befizetés nélkül meghitelezett részvényt igényelhetnek. Az átalakuló vállalat részvényeit az átalakulást megelőző öt év átlagában elért forgalmi részesedés arányában kell felajánlani az érintett gazdálkodó szervezetek részére. Elvi megközelítésből ez a bekezdés ellentétes a részvénytársaság alakításának céljával, azaz nem a tőkekoncentrálást segíti, hanem az ingyenes részvénnyel leértékeli a vállalati vagyont. A gyakorlat pedig azt mutatja, hogy ilyen feltételek mellett az élelmiszerfeldolgozó vállalatok nem kívánnak átalakulni. Számukra tehát ez a törvény haszontalan. Államigazgatási eljárással a hús-, tej- és gabonaipari vállalatoknál az átalakulás elrendelhető, ez utóbbi iparágban történt is erre miniszteri kezdeményezés. A többi élelmiszeriparágban pedig,^ ha van is néhány kezdeményezés, mint például az Ácsi Cukorgyár, vagy a Nagykanizsai Sörgyár esetében, a külföldi tőkét elriasztja ez az előírás. Félő, hogyha létre is jönnek ilyen részvénytársaságok, úgy az ingyenes részvények forgalomképtelennek bizonyulnak, vagy éppen könnyen áldozatául eshetnek a gazdálkodó szervezetek hitelezőinek, esetleg idővel a bankszféra veszi át ezeket. Ugyanakkor az eredeti célkitűzése dr. Eleki János képviselőtársamnak elérhető úgy is, hogy a törvény 29. §-a kiegészül egy bekezdéssel, amely a részvényjegyzéseknél elsőbbséget biztosít a tsz-eknek és az állami gazdaságoknak. A vertikális együttműködés így tehát biztosítható, az alapanyagtermelők részvétele az átalakult vállalatban jelen lehet, részvényjegyzésük nem utasítható vissza. Felhívom szíves figyelmüket egy, az indoklás utolsó előtti sorában lévő elírásra. Az elnökünk által is említett 623. számú leiratban az indoklás utolsó előtti sorában van egy, tulajdonképpen csak megértést rontó betoldás, a biztosítani szót kérem úgy alakítani, hogy biztosít, az ani szótagnak a törlésével. Tisztelt Képviselőtársaim! Ha a 29. § kiegészítéséhez Önök ma hozzájárulnak, úgy az általunk kifogásolt 30. § (4) bekezdésére nincsen szükség. Ezt a megoldást a mezőgazdasági bizottság elmúlt hét keddjén a MÉMben tartott ülésén megtárgyalta, és 14 igenlő szavazattal, 1 tartózkodás mellett elfogadta. A terv- és költségvetési valamint a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság az általunk kifogásolt bekezdés törlésével már korábban egyetértett. Kérem tehát, hogy szavazataikkal erősítsék meg ennek a három bizottságnak az állásfoglalását. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! A mezőgazdasági bizottság a törvényjavaslatot megtárgyalta, és annak elfogadását javasolja. A bizottság nem kíván előadót állítani. Tekintettel arra, hogy a törvényjavaslathoz eddig módosító indítvány nem érkezett, ezért módunkban áll az általános és a részletes vitát együtt lefolytatni. A vitát megnyitom. Kérem képviselőtársaimat, hogy aki kíván hozzászólni, szíveskedjék jelezni. Úgy látom, hogy