Országgyűlési napló, 1985. V. kötet • 1989. november 21. - 1990. március 14.

Ülésnapok - 1985-66

5479 Az Országgyűlés 66 ülése, 1989. november 22-én, szerdán 5480 alakulás és a differenciált szerény növekedés esélyeit is. A második változat a stagnálás, a beletörődés, a kevesebb feszültséggel, kényelmesebb kompromisszumokkal járó változat. A Kormány költségvetési tervezete következetesen halad azon a nyomvonalon, amelyet a Parlament júniusi ülésszakának költségvetési reformkoncepció keretében meghatározott. Ennek lényege, hogy csökken a költségvetés részesedése a nemzeti jövedelemből, mérséklődik az állami jövedelemelosztás és újraelosztás értéke, csökkennek a gazdasági szféra támogatásai, az állami beruházások nagyságrendje, a védelem és igazgatás költségeinek részaránya, miközben nő az egészségügy, az oktatás és szociálpolitika részesedése. A folyó költségvetés növekedése ehhez az évhez 1989-hez képest 66 milliárd forint, 13 százalék körül lehet, ami 3—4 százalékkal elmarad a GDP folyóáras növekedése mögött. A kiadási szerkezetben a gazdasági szféra támogatásai folyóáron számítva 17 százalékkal csökken, miközben a társadalmi közkiadások egészségügyi oktatási tételei közel 40 százalékkal emelkednek. A költségvetés struktúrájának fokozatos átalakítása mellett négy területen tervez a Kormány olyan változtatásokat, amelyek a költségvetési reform részeit képezik. Ezek a következők: a szociálpolitika és az egészségügy finanszírozásának cseréje a költségvetés és a társadalombiztosítás között; a tanácsok új finanszírozási rendszerének első elemei; a támogatáscsökkentési és adókorszerűsítési program folytatása; valamint a lakásfinanszírozási rendszer módosítása. Tisztelt Országgyűlés! A következőkben a költségvetési koncepció legfontosabb kiadási blokkjaival szeretnék röviden foglalkozni, miután a bevételek tárgyalására alkalmat ad a következő napirend. A Kormány támogatáscsökkentési programja a jövő évre eredetileg közel 40 milliárd forintos csökkentéssel számol. A szakmai előkészítés 31,5 milliárd forintnyi támogatáscsökkentést tudott megalapozni, így a folyó évi 190 milliárd körüli összes támogatás jövőre 158—159 milliárd forintra csökkenhet. A támogatások csökkentése másfél-két százalékkal növeli a fogyasztói árszínvonalat, a helyi közlekedésben, az energiahordozóknál, a víz- és csatornadíjaknál, valamint a lakbéreknél. Csökkennek a támogatások az alacsony hatékonyságú tőkés export, valamint a rubelelszámolású áruforgalom és a termelőberuházások területén is. A Kormány támogatáspolitikáját két oldalról éri kritika. Egyesek szerint a támogatások csökkentése gerjeszti az inflációt, mások úgy vélik, hogy még gyorsabban kellene a dotációkat és a szubvenciókat mérsékelni, esetleg teljesen megszüntetni, hogy a költségvetés többet fordíthasson egészségügyi, oktatási, szociális vagy kulturális célokra. Mindkét kritikában van realitás, de egyik sem abszolutizálható. A támogatások mérséklése a piaci viszonyok erősítéséhez, az adók csökkentéséhez, az árarányok torzításainak felszámolásához nélkülözhetetlen. Teljes és radikális megszüntetésük azonban — és ezt Mayer Bertalan képviselő úrnak is szeretném válaszolni — elviselhetetlen társadalmi feszültségekhez, nagymértékű áremeléshez, tömeges munkanélküliséghez, illetve konvertibilis exportunk egyensúlyrontó csökkenéséhez vezethetne. Ma már a támogatások alig néhány területre koncentrálódnak. Túlnyomó többségük az agrárszférához, a helyi és távolsági közlekedéshez, a lakásépítéshez és fenntartáshoz, valamint a külkereskedelmi áruforgalomhoz kötődik. A csökkenés korlátai tehát rendkívül erősek. Az sem hagyható figyelmen kívül, hogy a lakosság életszínvonalát közvetlenül befolyásoló támogatáscsökkentés esetén elkerülhetetlen a növekvő mértékű szociális kompenzálás, amely gyakran felemészti a támogatáscsökkentéssel elérhető költségvetési megtakarításokat is. Valamennyi szempontot mérlegelve a Kormány úgy látja, hogy a jövő esztendőben nagyobb mértékű csökkentés nem vállalható. Tisztelt Képviselők! Külön is szeretnék szólni a társadalmi közkiadások jövő évi koncepciójáról. A tervezett növekedés itt a legjelentősebb, folyó áron számítva 19 százalékos. Ez a növekedés azonban lényeges belső arányváltozásokat takar. A gazdasági válság körülményei között készülő költségvetés négy területen vállal prioritásokat. A szociálpolitikában, az egészségügyben, az oktatásban és a tudományos kutatás területén. Az összes többi területen stagnálásra, illetve jelentős reálérték-csökkenésre kell felkészülni. A szociálpolitika a jövő évi költségvetés egyik preferált területe. A koncepcióban tervezett 35 milliárd forintos szociális csomag az évközben többször is növelt 27 milliárd forintos 1989-es kiadásokhoz képest mintegy 30 százalékos növekedést tartalmaz. Ez annyit jelent, hogy jövőre két részletben tervezett havi 800 forintos nyugdíjemeléssel a nyugdíjak reálértékének megőrzése 5400 forintig lesz biztosítható, az alatt növelhető. Havi 300 forintos gyermekenkénti családipótlék-növelés garantálja a családipótlék reálérték megőrzését és sor kerülhet a nagyon fontos támogatási forma állampolgári jogon alapuló kibővítésére is. Ezenkívül a legrosszabb helyzetben élő családok egyedi támogatására négymilliárd forinttal többet fordíthatnak majd a helyi tanácsok, a lakosság életviszonyainak legjobb ismerői. Az egészségügyre tervezett 65 milliárd forint nemcsak a meglévő hálózat működtetésére nyújt fedezetet, hanem a fejlesztések üzemeltetésére, az egészségügy korszerűsítésére, rekonstrukciós programok megvalósítására is. Itt kell szólnom az egészségügy és a társadalombiztosítás közötti feladatmegosztás módosításáról. Januártól a társadalombiztosítás veszi át az egészségügy finanszírozását, s terveink szerint áprilistól a költségvetés a családipótlék kifizetését. Az előkészítő viták során többen felvetették, hogy a feladatcsere nem azonos értékű. Azért választottuk ezt a megoldást, mert ez egyrészt kedvezőbb helyzetbe hozza az egészségügyet, másrészt némileg tehermentesíti a költségvetést. Azonos összegű csere esetén, amit az Országgyűlés Társadalombiztosítási Bizottsága követel, arra kényszerülnénk, hogy átmenetileg legalább egy évre kezdeményezzük a társadalombiztosítási járulék kettéosztását, a TB-alap és a költségvetés között. Enélkül ugyanis a költségvetés nem tudná finanszírozni a családipótlék növekedését, vagy sokkal rosszabb feltételek közé kerülne jövőre az egészségügy. A tét itt 13 milliárd forint.