Országgyűlési napló, 1985. V. kötet • 1989. november 21. - 1990. március 14.

Ülésnapok - 1985-80

6615 Az Országgyűlés 80. ülése, 1990. február 28-án, szerdán 6616 san és anyagilag is közvetlen függő, pusztán vezetői beosztás alapján tisztséget viselő tanácstag. Ugyanakkor a közvélemény érvényesítéséhez kevés a választott oktató és más munkatárs. A mostani hallgatói képviselet működését is természetesen erősíteni kell. A jövő az, ha a szavazati joggal a tanácsokba csak demokratikus választásokkal lehet bekerülni, némiképpen a parlamenti felállás mintájára, természetesen nem pártpolitikai alapon. így valóban érvényesülhet a demokratizmus, ami nélkül a teljes autonómia csak óhaj. Mivel az intézmények az új törvényjavaslatnak első véleményezői, alakítói, elsőként a tanácsok újjászervezését kell megoldani, azaz sürgősen módosítani kell a művelődési miniszter 20/1986. számú rendeletét. Bizonyára több rendelet módosítása kell a gazdálkodás miatt is. Az eddigi, nagyrészt bizalmatlanságra épülő, bürokratikus, sokszor nehezen követhető, a gazdálkodásról szóló elszámolási, beszámolási előírásokat meg kell szüntetni. A gazdálkodás felelőssége, de ennek a jogai is az intézmények önkormányzati körébe tartoznak. Biztos, hogy mindezek az alapfeladatok ellátásában csak jót hoznának. Tisztelt Ház! Támogatva a jelenlegi törvény korrekcióját, remélem, hogy az elmondottak a művelődési és a pénzügyi tárca sürgős, tovább nem halasztható feladatai sorában kerülnek. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK: Most szót adok Török Sándor képviselőtársunknak, Jász-Nagykun-Szolnok megye 13. számú választókerületéből. TÖRÖK SÁNDOR: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Egyetértek azzal a megállapítással, mely szerint a társadalmi, politikai rendszer átalakulása a nevelés-oktatás területén is gyors alkalmazkodást, néhány sürgős intézkedést követel. Az idő igazolja, hogy a magyar oktatás, képzés jelenlegi szerkezete és tartalma nem felel meg sem a társadalom gazdasági, kulturális igényeinek, de nem felel meg a társadalomban boldogulni kívánó egyénnek sem. Éppen ezért jogosnak tartottam dr. Gágyor Pál képviselőtársamnak már 1987-ben felvetett módosító javaslatait. Jogosnak tartottam azért, mert az 1985. évi oktatási törvény és végrehajtási rendeletei a gyakorlatban már a megalkotáskor sem érvényesültek teljességében. Különösen azok az igen fontos rendelkezések, amelyek a jelenlegi oktatási rendszerben is lehetőséget adhattak volna bizonyos minőségi javulásra. Elfogadom hát és indokoltnak tartom a törvény olyan módosítását, amely megteremti a lehetőségét, hogy az oktató-nevelő munka különböző szintjein teret kapjanak a magánkezdeményezések, egyéb szervezeti formák, alapítványok, jogi személyek és az egyházak. Az elmúlt hetekben viszont tapasztaltam, hogy a pedagógusok kifogásolják a törvénymódosítási javaslat beterjesztésével kapcsolatos előkészítési hiányosságokat. Nem előzte meg sem szakmai, sem társadalmi vita, az oktatási törvény módosításában nem volt módjuk részt venni sem az érintetteknek, sem szervezeteiknek. Úgy érzem ez is egyik magyarázata annak, hogy az előterjesztések tartalma ilyen vitát váltott ki az ifjúsági és a kulturális bizottsági ülésen. Másrészt a kulturális bizottság jelentése is szólt arról, hogy nem került be a módosítási javaslatba több olyan szabályozás, amely nagyobb mérvű és sürgős változtatást igényelne. így például nagyon szükséges a meglévő képzési struktúra fejlesztése. Sürgető az új típusú nemzeti alaptanterv kidolgozása a gyakorló pedagógusok bevonásával. Minden iskolafokozatban a korosztályok képességeinek megfelelő, nem túlméretezett, pedagógiailag és pszichológiailag jobban átgondolt alaptantervre van szükség. Rugalmasabb óratervek, kevesebb heti óraszám kell az általános iskolákban, de a középiskolákban is. Ezt Kókai Rudolf képviselőtársam részletesen kifejtette. Napi hét óra nem engedhető meg, viszont több óraszám szükséges a magyar nyelv, a matematika és az idegen nyelv tanításához. A jelenlegi személyi feltételek hiányában és a jelenlegi struktúrában nincs meg az alapja az idegen nyelv eredményes tanításának. Általános iskolában fakultatív tanítása, a középiskolákban maximum egy kötelező idegen nyelv oktatása indokolt, szükséges. A módosítás nem szól, nem említi, de véleményünk szerint feltétlenül ki kellene hagyni az iskolatanácsokról szóló részt, hiszen ez nem töltötte be azt a szerepet, amit az oktatási törvény annak idején szánt neki. Túlnyomó részben meg sem alakultak, ahol megalakultak, ott viszont formálisan működtek. Régen vitatott kérdés a tankötelezettségi korhatár. Állandóan kritizáljuk, előrelépés azonban mégsem történik ebben. A tankötelezettség 16 éves korig nem indokolt. A gyakorlat ezt már régen bebizonyította. 14 év után aki nem tanult tovább, nem volt megoldott a képzése. A többszörösen hátrányos helyzetű tanulók már inkább bomlasztják a tanulóközösséget. Gondolok itt az igen gyakori élettársi kapcsolatokra már az általános iskolák ideje alatt. A dolgozók ifjúsági tagozatai a jelenlegi formában nem mondhatók eredményesnek és nem is a célt szolgálják. A módosítás foglalkozik ugyan a pedagógusok, az intézményvezetői munkakörök pályáztatásával. Nagyon sok esetben ez is formális kötöttséghez tartozik, így például az alsó és középfokú oktatási intézményvezetők pályáztatása esetében a tantestületeknek és a pályáztatóknak meg kellene adni azt a lehetőséget, hogy pályáztat-e vagy megerősítik a régi vezetőt újabb öt évre. Én ennek az előnyeit nem kívánom részletesen kifejteni. Tisztelt Országgyűlés! A pedagógustársadalom belefáradt az utóbbi évek kapkodó, meggondolatlan, korrupt intézkedéseinek tömkelegébe, amit az oktatás irányításában tapasztalt. Joggal elvárják, hogy az oktatásirányítás minden szintjén, beleértve a minisztériumot is, olyan szakemberek legyenek, akik szakmai tudásban, erkölcsi tisztaságban példaként állnak a pedagógusok előtt. Az intézkedések meghozatalánál a tudományosság mellett vegyék figyelembe a gyakorlati munka során kialakult véleményeket, szélesebb körben igényeljék a gyakorló pedagógusok tapasztalatait. Az új oktatási törvényt előzze meg a struktúraváltás, az új tantervek, a művelődési programok, a tanköny-