Országgyűlési napló, 1985. V. kötet • 1989. november 21. - 1990. március 14.
Ülésnapok - 1985-79
6569 Az Országgyűlés 79. ülése, 1990. február 27-én, kedden 6570 Ennek következtében azt szeretném nyomatékosan és hangsúlyozottan kijelenteni, hogy ezt a javasolt törvénymódosítási indítványomat semmi más nem indokolta, mint annak a jogállamiság felé vezető útnak a követése, amely előírja az identitás választás szabadságának alapelvét, az önkéntességet. A törvénytervezet nem kényszerítő erő senki számára, hanem mindössze lehetőséget nyújt annak, aki élni óhajt vele. Lehetséges, hogy a zsidóságon belül kisebbségben vannak azok, akik önmagukat nemzeti kisebbségként kívánják meghatározni, de számukra is biztosítani kell ezt a lehetőséget indentitásuk kifejezésére. Ennek alapján tisztelettel arra kérem az igen tisztelt Országgyűlést, hogy törvénymódosító javaslatomat fogadja el és ezáltal, mint ami összecseng az előterjesztő miniszter úr szavaival is, ez a szövegezés kerüljön be az új törvénybe. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérem képviselőtársaimat, hogy aki a részletes vitában kíván hozzászólni, mindenki most szíveskedjen jelezni a gombjával. Dr. Nagy József nevét látom, kíván-e hozzászólni Nagy József képviselőtársunk? DR. NAGY JÓZSEF: Nem! ELNÖK: Nem. Tehát akkor a törvényjavaslat részletes vitáját is lezárom. (Nagy Gyula szólásra jelentkezik.) Nagy Gyula képviselőtársunk kért szót. NAGY GYULA: Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Kiegészítésül ahhoz, amit Tóth Károly képviselőtársam mondott, szeretném indokolni azt, hogy itt egyházak és a vallásfelekezetek bizonyos képviseletre tartanának igényt. Ez nem az egyházak vagy a vallásfelekezetek érdekeire vonatkozik. Az elmúlt hónapokban sokszor elhangzott a társadalom és a Kormány részéről is, hogy országunkban súlyos erkölcsi krízis van és hogy számítanak az egyházak segítségére, tanácsaira, hozzászólásaira ebben az erkölcsi válságban. Elhangzott az is, hogy az egyházak sok területen az egész társadalom és az egész nép érdekében munkálkodnak —, gondolok az oktatásra, a szociális kérdésekre és más egyéb területekre. Amikor tehát ezt az előbb beterjesztett kérést támogatjuk az egyházak részéről, ezzel segíteni szeretnénk a társadalom és az ország jövőjének a formálásában. Úgy gondoljuk, hogy a pártokon keresztüli egyházi jelenlét — Roszik Gábor képviselőtársam említette ezt — hasznos lehet ugyan, de nem jelenti feltétlenül maguknak az egyházaknak a hangját a Parlamentben. Mi a lehető legdemokratikusabb módon kívánjuk az egyházaknak ezt a képviseletét megoldani, amennyiben a Parlament ezt helyesnek tartja. Elfogadjuk a többség döntését. Csupán indoklásul szerettem volna elondani, hogy miért terjesztettük elő — sajnos, későn, de ez nem egészen rajtunk múlt — ezt a javaslatot. Még egy mondattal szeretném az előbbi egyik fölszólalást kiegészíteni. A protestáns egyházakra vonatkozóan, azt hiszem, köztudomású, hogy nálunk nem , »egyszemélyi vezetés" van; nekünk évszázados hagyományaink vannak a testületi vezetésre. Jelenleg is ez a helyzet. Történtek hibák a múltban, és ezt sajnáljuk; de minden törekvésünk az, hogy minden döntésünkben a különféle reprezentatív képviseletek, testületek és bizonyos kérdésekben közvetlenül a gyülekezetek döntsenek. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.) ELNÖK: Képviselőtársaim! A szünet előtt még hallgassuk meg Zsidei Istvánné képviselőtársunk hozzászólását, őt illeti a szó. ZSIDEI ISTVÁNNÉ (Heves megye 5. vk.): Tisztelt Országgyűlés! Módosító javaslataimat leadtam a jogi bizottságnak. Az elhangzott vita kapcsán azonban egyértelművé vált számomra, hogy Önök nem ismerik ezen módosító javaslatokat. Mindössze két módosító javaslatomról van szó, amelyek így hangzanak: ,,A kisebbségek képviselőiről az Országgyűlés alakuló ülését követő 30 napon belül a kisebbségek érdekképviseleti szervei tájékoztatják az Országgyűlést." A másik pedig: „Ha ugyanazon kisebbség érdekképviseleti szervei több személyt jelölnek meg, a kisebbség képviselője az a személy, aki az Országgyűlés titkos szavazás során megválaszt." Ezen módosító javaslataimat annak érdekében tettem, hogy a kisebbségek maguk határozhassák meg országgyűlési képviselőjelöltjüket, és kitételt csak akkor engedjünk meg, ha az érdekképviseleti szervek több személyt jelölnek meg, és a megjelölt személyek közül a választás az Országgyűlés feladata. Amennyiben támogatják, én fenntartom módosító javaslataimat. Köszönöm a figyelmüket. ELNÖK: Köszönöm szépen. Kedves Képviselőtársaim! Úgy látom, hogy több hozzászóló nincs, ezért a törvényjavaslat vitáját lezárom. Az ebédszünetben a jogi bizottság nyilván erről is tárgyalni fog. Kérem a módosító javaslatokat tevő képviselőket, Tóth Károly püspök urat, továbbá dr. Mezey Károly képviselőtársamat, hogy a jogi bizottság ülésén vegyenek részt. Ez most mindjárt az ebédszünet elején kezdődik a főemelet 37—38-ban. Szintén az ebédszünet kezdetén a mentelmi és összeférhetetlenségi bizottság a főemelet 64-ben tartja tanácskozását. Az ebédszünet első 10 percében a belső biztonsági szogálat tevékenységét vizsgálóbizottság a főemelet 39. számú tanácskozótermében ülést tart. Munkánkat 15 órakor folytatjuk. (Szünet: 13.34-tôî 15.02 óráig. Elnök: Fodor István.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! 15 óra van, javasolom, hogy folytassuk a munkánkat. Ahogy megbeszéltük, aszerint, hogy most nem hozunk határozatot az alkotmánymódosításról szóló előterjesztésben, tehát a
