Országgyűlési napló, 1985. V. kötet • 1989. november 21. - 1990. március 14.
Ülésnapok - 1985-78
6501 Az Országgyűlés 78 ülése, 1990. február 1-én, csütörtökön 6502 ELNÖK: Megkérdezem dr. Bódi László elnökhelyettes urat, kíván-e szóbeli kiegészítést tenni? (Dr. Bódi László: Nem.) Nem kíván. Rózsa Edit képviselőtársunk nem értett egyet az írásban megkapott válasszal. Megkérdezem az Országgyűlést — kézben van a válasz, remélhetően —, hogy az Elnök úr által adott válasszal egyetért-e? Kérem, szavazzunk. (Megtörténik. — 48 igen, 91 nem-szavamt, 53 tartózkodás.) Az interpellációt sem az Országgyűlés, sem az interpelláló képviselő nem fogadta el. Visszautalom a tervés költségvetési bizottságnak. Visszatérünk László Béla képviselőtársunk interpellációjára. (Felkiáltások: Rózsa Edit kér szót!) Igen, Rózsa Edit képviselőtársamé a szó. RÓZSA EDIT: Elnézést kérek, de talán nem derült ki az interpellációból, hogy itt jogi problémáról van szó. Azt kérem, hogy a jogi bizottságnak adjuk ki ezt a kérdést. ELNÖK: A jogi bizottságot kérdezem: vállalja-e? (Igen.) Vállalja. A jogi bizottság is megkapja a feladatot. László Béla képviselőtársamnak megadom a szót. Visszavonja-e az interpellációt? — ez volt a kérdés. DR. LÁSZLÓ BÉLA: Tisztelt Országgyűlés! Én mindent megteszek annak érdekében, hogy ez a kérdés teljes egészében, vagy részleteiben teljesüljön. Tehát amennyiben kedves képviselőtársam jogi akadályokat lát, én hajlandó vagyok ezek áthágására is, bár nem ezt tartom elsődlegesnek . . . (Élénk derültség.) Interpellációmat nem vonom vissza! Azt kérem az Országgyűléstől, hogy szíveskedjék nem egyetérteni az államtitkári válasszal! ELNÖK: Kérem szépen, ez volt az egyenes és tiszta beszéd. László Béla képviselőtársunk tehát nem értett egyet a válasszal. Most kérdezem meg az Országgyűlést, hogy elfogadja-e az államtitkári választ? Kérem, szavazzunk! (Megtörténik. — 89 igen-, 78 nem-szavazat, 30 tartózkodás.) Hát igen. A helyzet, képviselőtársaim, ugyanaz: az interpelláló képviselő és az Országgyűlés nem fogadta el a választ. További vizsgálat tárgya. De előző döntésünk is ezt a következményt vonta volna maga után. Kovács András képviselőtársunk interpellálni kíván a pénzügyminiszterhez a hazai termelésű cukorrépa jugoszláviai feldolgozásáról. (Derültség. — Felkiáltások: Ezt már megtárgyaltuk.) Elnézést kérek. Kiss István képviselőtársunk interpellációja következik. Jelen van? (Igen.) Interpellálni kíván ugyancsak a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhez az 1990. évi erdőtelepítés célcsoportos beruházási keret csökkentése tárgyában. Őt illeti a szó. KISS ISTVÁN: Tisztelt Parlament! Államtitkár Úr! Az utóbbi évek erdőtelepítése rendkívüli nehézségekbe ütközött. Az elmúlt öt évből négy év időszakát teljesíteni nem tudtuk. A telepi teljesítést csak kedvezőbb fafejmegoszlással, a belső szerkezet változtatásával lehetett biztosítani. A tervbizottság 650 millió forintot javallt erre a célra 1990-től. Sajnos az 1991-től induló, Kormány által már jóváhagyott hosszútárú, tíz éves 150 ezer hektáros erdőtelepítési program megfelelő előkészítését és beindítását tette volna ez lehetővé. Ez a program országos jelentőségű, mind faanyagtermelési, mind környezetvédelmi szempontból, szoros összefüggésben van a mezőgazdasági földek racionális hasznosításával, tehát a mezőgazdasági üzemek számára is létfontosságú. Sajnos, az eredeti 650 millió forint 90-es kerete először 500 millióra, a későbbiek folyamán 400 millióra módosult. Ez közel 40 százalékos csökkentés, a MÉMtárcát érintő többi állami támogatás csökkentésénél lényegesen nagyobb arányú. Több évre kiható, súlyos problémát eredményez. Az eredeti 8800 hektáros országos erdőtelepítés helyett csak 3600 hektár teljesíthető. Ez azt is jelenti, hogy az előző két évben megtermelt szaporító anyagból, amely az 1990. évi erdősítés alapja, 36 millió facsemete legkevesebb 72 millió értékben nem hasznosítható. Ennek 30 százalékát még egy évig el lehet tartani, de 70 százaléka, mintegy 50 millió forint, elvész. Az erdőtelepítések 80 százaléka hosszú évek óta rendszeresen a mezőgazdasági üzemek területén valósul meg. Elsősorban az elmaradt, kedvezőtlen adottságú térségek, Szabolcs-Szatmár, Bács-Kiskun, Szolnok, Nógrád, Borsod rendelkeznek erdőtelepítésre alkalmas területekkel. így a veszteség elsősorban az amúgy is nehéz helyzetű üzemeknél jelentkezik. Átlagosan 1700 hektár évi erdőtelepítés valósult meg az elmúlt években Bács-Kiskunban. Ez évben ez a lehetőség 600 hektár első kivitelű erdőtelepítésre csökkent. Ez az előző évek egyharmada. Minden szakember tudja, hogy homokon az erdősítés a telepítést megelőző évben elkezdődik talajelőkészítéssel, szélvédelmet szolgáló augusztusi rozsvetéssel. Könnyű belátni, hogy így jelentős mennyiségű talajelőkészítési munkaérték fedezetlenül maradt a durva keretcsökkentés miatt. Az 1990. évi veszteségen túl a keretcsökkentés egyúttal a meglévő erdősítési kapacitások leépülését is eredményezi, amelyek ismételt felfuttatásához újra több évre van szükség. Ezáltal az ezredfordulóig tervezett erdőtelepítési programnak nemcsak az indítása, hanem teljes megvalósítása is veszélybe kerülne. Kérem ezért államtitkár urat, hogy egyrészt 1990-ben pótlólagos keretátcsoportosítással ezt a mármár tragikus helyzetet feloldani szíveskedjék, másrészt a felsoroltak miatt a jövőbeni kiegyenlített keretgazdálkodás feltételeit biztosítani kell. — Köszönöm. ELNÖK: Dr. Hütter Csaba mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter írásban adott válaszát 572-es számon kiosztottam képviselőtársaim között. Megkérdezem dr. Szabó Ferenc államtitkárt, kíván-e szóbeli kiegészítést tenni? (Igen.) Igen, megadom a szót. DR. SZABÓ FERENC, államtitkár: Tisztelt Országgyűlés! Nem kívánom az írásos válaszban leírtakat megismételni. Ennek azért az a lényege, hogy ez keret, aminek az emeléséről, sajnos, nem dönthet az ágazat.
