Országgyűlési napló, 1985. V. kötet • 1989. november 21. - 1990. március 14.

Ülésnapok - 1985-78

6495 Az Országgyűlés 78 ülése, 1990. február 1-én, csütörtökön 6496 szokni. Az új Alkotmányban már nem szerepel, hogy egyetlen párt az ország vezető ereje. E kitételt tudom, hogy elfogadja a Magyar Szocialista Párt is, viszont a gyakorlatban a korábbi állampárt révén közjogi hatalommal megszerzett közvagyonról még mindig nem mondott le. Ehhez a jelenlegi ülésszakon is hallottunk bizonyítékot a múlt héten. Természetesnek tartják, hogy az állami vagyon részét képező pártvállalatoktól az osztalékot a párt tegye el és nem az állam. Ez hasonló ahhoz a korábbi megoldáshoz, hogy a pártvállalatok adóbevételei szintén a pártkasszába folytak be, kiszakítva a költségvetésből ezt a részt. Tisztelt Országgyűlés! A szurverén magyar nép döntött úgy, hogy az MSZP-nek a vagyonáról el kell számolni. — Mind ez ideig megnyugtató intézkedés ebben nem történt. Én úgy gondolom, hogy a hajdani állampárt jogutódja vagyonával való elszámolásban a hajdani pártállam jogutódjának szintén részt kell vállalnia. Kérdezem ezért, hogy milyen intézkedéseket terveznek? Köszönöm szépen. (Szórványos taps.) ELNÖK: Az interpellációra Bercsényi Botond úr válaszol. BERCSÉNYI BOTOND: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselők! A Minisztertanács elnökéhez az MSZP vagyonának elszámolásával, elszámoltatása tárgyában benyújtott interpellációjára, mint az MSZP vagyon hasznosításának szervezésére kinevezett kormánybiztos a válaszomat a következők szerint adom meg: Az Országgyűlés 1989. október 19-én elfogadta a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvényt. Az 1989. évi XXXIII. törvény 10. § (1) bekezdése kimondja, hogy a párt gazdálkodása törvényességének ellenőrzésére az Állami Számvevőszék jogosult. Ugyanennek a §-naka (2) bekezdése leszögezi: „Államigazgatási szerv a párt gazdasági, pénzügyi ellenőrzésére nem jogosult." A Minisztertanács az MSZP vagyonával kapcsolatos egyes intézkedésekről szóló határozatát — 1133/89. — október 29-én ennek ismeretében és szellemében hozta meg. A Kormány ebben a határozatában felkérte az MSZP-t, hogy 1989. december 31-éig nyilatkozzon arról, hogy melyek azok az ingatlanok, amelyeknek kezelőijogát fent kívánja tartani, mert azokra mint politikai pártnak feltétlenül szüksége van. Ennek értelmezésében volt és van véleménykülönbség az MSZP és a Minisztertanács között. A Kormány több ízben kezdeményező lépéseket tett, hogy az MSZP csupán a politikai tevékenységéhez feltétlenül szükséges vagyontárgyakat, ingatlanokat és ingóságokat tartsa meg kezelésében. Az Országgyűlés a népszavazás eredményének ismeretében és a pártokról szóló törvény figyelembe vételével 1989. december 21-ei ülésén határozatot hozott — 41/1989. sz. országgyűlési határozat — és felkérte az Állami Számvevőszéket, hogy 1990. január 31-éig vizsgálja meg az MSZP vagyonmérlegét és erről az Országgyűlést tájékoztassa. Tájékoztatásul elmondom, hogy az elmúlt év decemberében az MSZP helyi szervei a megyei tanácsokkal közösen intézkedtek arról, hogy a tanácsi kezelésbe kerülő létesítmények leltár szerinti átvétele és tulajdonvédelme megtörténjen. Az ingóságok átvétele is leltár szerint történt. A térítés módjáról a szanálás költségeinek ismeretében a Kormány fog dönteni. A vagyontárgyak átvételével egyidejűleg — a széles körű nyilvánosság mellett és a helyi vélemények figyelembe vételével — javaslatok készültek az átadott vagyontárgyak oktatási, egészségügyi, igazságszolgáltatási célú hasznosítására. Ezekről a Kormány az Országgyűlést március végéig tájékoztatni fogja. A Minisztertanács felkérte a tanácsokat, hogy a közelgő választásokra tekintettel az átadott ingatlanokból április 30-áig elsősorban a pártok infrastrukturális igényeit elégítsék ki. A munkahelyre szervezett egypárti infrastruktúra, illetve annak a Kormány és a tanácsok részére átadott része, a helyi tanácsok és pártok véleménye szerint sem elegendő a lakóterületen működő többpárti infrastruktúra megteremtéséhez, így az esélyegyenlőség maradéktalan biztosításához sem. A népszavazásban a pártra feltett kérdés így szólt: ,,Elszámoljon-e az MSZP a tulajdonában vagy kezelésében lévő vagyonról?" Ez a Kormány — sem most az MSZP, sem a jövőben más pártok esetében — nem érzi magát felhatalmazva, és szándéka sincs, hogy pártokat vagyoni ügyekben elszámoltasson. Azt viszont szükségesnek és magától értetődőnek tartja, hogy az erre jogosult szervek pártot vagy pártokat elszámoltassanak, illetve a pártok — amennyiben erre őket népszavazás vagy törvény kötelezi — elszámoljanak. Ehhez szükség és igény szerint a Kormány szakmai segítséget is nyújt. Kérem válaszom tudomásulvételét. ELNÖK: Megkérdezem dr. Ballá Éva képviselőtársamat, elfogadja-e a választ? DR. BALLÁ ÉVA: Tisztelt Országgyűlés! Az elszámolással kapcsolatban tudom, hogy a Kormányon kívül az Országgyűlésnek is és különösen a Magyar Szocialista Pártnak vannak még kötelezettségei. A válaszból úgy tűnik, hogy a Kormányt a párttörvény akadályozza, a párttörvény nem ad felhatalmazást ahhoz, hogy az elszámoltatásban részt vegyen. A párttörvény azonban a pártokra vonatkozik. A Magyar Szocialista Munkáspárt — a régi — viszont nem párt volt, hanem közhatalom, és e közhatalom által megszerzett közvagyon elszámolásáról van szó. Hadd idézzek az Állami Számvevőszék programjából, amit a vagyonelszámolással kapcsolatban hozzánk benyújtott: ,,Az MSZMP megszűnésével és jogutódjaként az MSZP létrejöttével adódó sajátos esettel a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény nem számolt." Hadd idézzen továbbra is, hogy a Számvevőszék mivel foglalkozik: ,,Az ellenőrzésnek nem célja az 1989. szeptember 30-án az MSZMP tulajdonában, kezelésében, használatában, rendelkezési jogosultságában és más jogcímen birtokában lévő valamennyi, esetleg a vagyonmérlegben nem szereplő anyagi javak és jogosítványok tételes, forintos megállapítása, csupán az esetleges szúrópróbaszerűen feltárt esetek bemutatása."