Országgyűlési napló, 1985. V. kötet • 1989. november 21. - 1990. március 14.

Ülésnapok - 1985-78

6493 Az Orszaggyűlés 78 ülése, 1990. február 1-én, csütörtökön 6494 vitt, vagyonként nyilvántartott vagyoni érték 1989-ben történő kivonására vonatkozóan — a jogszabályok értelmében — adómentesen lehetőség van, mert ez a »kivét« nem minősül jövedelemnek. A bevitt vagyon kivét címén azonban 1989. év során keletkezett jövedelem nem csökkenthető, azaz a kifizetés költségként az 1989. évi szabályok értelmében nem vehető figyelembe." A Pénzügyminisztérium fent idézett állásfoglalását a következők miatt nem tudom elfogadni. A vállalkozási adóról szóló 1987. évi 16. számú törvényerejű rendelet végrehajtásáról szóló 49/1987. évi minisztertanácsi rendelet meghatározta a kisiparosokra vonatkozóan is a bevitt vagyon fogalmát. Eszerint 1988. január elsejével bevitt vagyonnak lehetett tekinteni az állóeszközök nyilvántartás szerinti nettó értékét, az anyag, áru, félkész- és késztermék záróleltár szerinti értékét, valamint a pénztári pénzkészletet. A Pénzügyminisztérium válasza, amely szerint a jogszabályok értelmében a bevitt vagyon kivonásra 1989-ben adómentes lehetőség van, mert a kivét nem minősül jövedelemnek — csak a pénzkészletre értelmezhető. Az állóeszközök és készletek értéke ugyanis a bevitt vagyonnak az a része, amelynek adómentes kivétje csak az adott évi nyereség terhére lehetséges. Mivel a bevitt vagyon adómentes kivétjének a lehetőségét 1988. évi VIII. törvény tartalmazza, sőt azt korábbi rendeletek is törvényszintre emelték, a Pénzügyminisztérium értelmezése a kisvállalkozókat törvényben biztosított joguktól fosztaná meg. Ezért véleményem szerint a kisiparosoknál a szabályosan nyilvántartott bevitt vagyon 1988-ban még ki nem vett része 1989-ben, illetve az összeg elfogyásáig adómentesen úgy kivehető, hogy azzal az adóalapot képező jövedelem csökken. Ennek alapján kérem az állásfoglalás 1. pontjának a visszavonását, mert a törvény hivatkozott bekezdésében biztosított, közérthető módon megfogalmazott szabály továbbra sem engedi érvényesülni a kisvállalkozók 1989. évre benyújtandó bevallásában. Köszönöm a figyelmüket. ELNÖK: Megkérdezem dr. Kunos Péter államtitkárt, kíván-e szólni? DR. KUNOS PÉTER: Három mondatot szeretnék hozzáfűzni. Először is: az interpelláló jogi hivatkozása nem helytálló; 1989-ben nem lehet 1988-ra érvényes rendelkezéseket alkalmazni. Másodszor: amit a képviselő úr elmondott, annyit jelent, hogy kétszeres elszámolásra, kétszeres kedvezményre nyílik lehetőség. Egyszer lehetővé tettük, most még egyszer megadni ezzel a javaslattal, azt hiszem, sem szakmailag, sem költségvetési kihatásait tekintve nem fogadható el. A harmadik dolog : erre a kérdésre minden héten háromszor válaszolunk. Engedtessék meg, hogy kicsit távolabbra asszociáljak. Néha az az érzésem, hogy az ilyen felvetéseknek, javaslatoknak a felmelegítése — amelyeknek eldöntése egyébként szűk szakmai körre tartozik —, inkább politikai, választási propaganda célokat szolgál. Elnézést kérek érte. Köszönöm szépen. ELNÖK: Megkérdezem Juhász Ferenc képviselőtársamat, egyetért-e az írásos és a szóban elmondott válasszal? JUHÁSZ FERENC: Én is három mondatban szeretnék válaszolni. Nem tudom elfogadni a választ, hiszen a pénzügyminiszter úr levele szerint is a bevitt vagyon fogalma a személyi jövedelemadóban nem értelmezhető. Ez alapján arról van szó, hogy a törvénynek ezen rendelkezését nem lehet érvényesíteni az én értelmezésemben. A választ nem tudom elfogadni. Az államtitkár úr utolsó mondatára reagálva. A semleges képviselők csoportjához tartozom, nem kívánok indulni a választásokon, de teljesen jogosnak tartom a kisvállalkozóknak ezt a problémáját, ezért vetettem fel. Ezt a megjegyzést — elnézést, de — vissza kell utasítanom. (Szórványos taps.) ELNÖK: A képviselő az interpellációjára adott választ nem fogadta el. Dr. Kunos Péter államtitkáré a szó. DR. KUNOS PÉTER: Azt hiszem félreértett a tisztelt képviselő úr, biztosan a mondat végét figyelte meg és nem az elejét. Azt mondtam: túl távolra asszociálok. A KlOSZ-szal kapcsolatos választási ügyekre gondoltam — a félreértésért elnézést kérek. ELNÖK: A kérdés még mindig áll. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, hogy elfogadja-e az államtitkári választ? Kérem szavazzunk! (Megtörténik.) (63 igen, 76 nem, 68 tartózkodás.) A választ az Országgyűlés nem fogadta el, ezért azt visszautalom a reformbizottságnak. Dr. Ballá Éva képviselőtársunk interpellálni kíván a miniszterelnökhöz az MSZP vagyonának elszámoltatásáról hozott népszavazási döntés végrehajtása tárgyában. Dr. Ballá Éva képviselőtársamat illeti a szó. DR. BALLÁ ÉVA: Tisztelt Országgyűlés! Miniszterelnök Úr! 1989. november 26-án a magyar nép meggyőző egységben — 95 százalékos szavazati aránnyal úgy döntött, hogy a Magyar Szocialista Párt számoljon el a tulajdonában vagy a kezelésében lévő vagyonával. Azóta két hónap eltelt és a nép követelése még nem teljesült. A Magyar Szocialista Párt egy október 29-i minisztertanácsi határozat alapján jelenleg is saját maga dönt arról, hogy mennyi ingatlant tart szükségesnek saját maga számára megtartani és mennyiről mond le. Szóba sem került az ingó vagyon és a pártvállalatok. Úgy tudom, hogy az MSZP-nek 30 körüli pártvállalata van, köztük a lapnyomdák, lapkiadók, megyei lapkiadók. Hogy ez is a pártvagyon részét képezi, arra hadd idézzek egy képviselőnek írt miniszteri válaszból: ,,A megyei lapok, kiadók éppúgy a pártvagyon részét képezik, mint a köztudatban sokkal inkább idesorolt ingatlanok, ezért további sorsuk szorosan összefügg a pártvagyonról való elszámolással, annak újraelosztásával." Az új Alkotmányt úgy látszik nemcsak a Belügyminisztérium egyes osztályain nem sikerült még meg-