Országgyűlési napló, 1985. V. kötet • 1989. november 21. - 1990. március 14.

Ülésnapok - 1985-77

6433 Az Országgyűlés 77 ülése, 1990. január 31-én, szerdán 6434 Berecz János képviselőtársunk hozzászólása követ­kezik, Szabolcs-Szatmár megye 6. sz. választókerü­letéből. BERECZ JÁNOS: Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képvi­selőtársak! A további pontosítás kedvéért én úgy kez­deném, hogy Hámori Csabának, a Szocialista Párt képviselőcsoportja vezetőjének indítványára, s az el­nökasszony felkérésére, a külügyi bizottság ülést tar­tott és megtárgyalta az előterjesztett nyilatkozat-terve­zetet. Az első vitakérdés az volt, hogy egyáltalán szükség van-e és hasznos-e most egy ilyen állásfoglalás. Erede­tileg helyesebbnek, jobbnak tartottuk volna, ha a leg­közelebbi ülésszakon, tehát február végén kerül sor ilyesmire, mert addig egy-két dolog jobban kibontako­zik Romániában, többek között a Nemzeti Megmentés Tanácsának a helyzete és néhány olyan politikai erőnek a megnyilatkozása, amely így vagy úgy állást foglal ebbe a kérdésben. Mivel azonban ma reggel a széles nyilvánosság előtt hangzott el ez az előterjesztés, meg­hátrálásnak lehetne tekinteni, ha most az Országgyűlés nem fogadna el egy ilyen nyilatkozatot. Ezért utána a nyilatkozat szövegére összpontosítottunk. Az első amit Tamás Gáspár Miklós Képviselőtársam megkérdőjelez, vagy kifogásol — ami pedig a mai na­pig történelmi tény —, hogy a Nemzeti Megmentési Front irányította amennyire képes volt rá az ott zajló forradalmat és eseményeket. Ma jelentették be, hogy ketté válik, egyrészt egy adminisztratív államhatalmi részre, másrészt pedig politikai párt jellegű intézmény­re. A mi állásfoglalásunk az eddigi munkának az elis­merését adja és nem a mától kezdődő időszakot előle­gezi meg. Ezért úgy gondolom, helyes a fogalmazás, de mivel a szünetben megjegyzést tett nekem, hozzá­tettük a bizottságban, hogy támogatunk „minden de­mokratikus romániai mozgalmat". Ezáltal csökkentet­tük az egyetlen politikai erő melletti kiállást. Másrészt úgy ítéljük meg, szükséges most egy ilyen állásfoglalás annak érdekében, hogy ne hallgassunk. Hiszen a ja­nuári ülésszak megelőző időszakában is ülésezett a külügyi bizottság és meghallgatta a magyar-román vegyesbizottság tárgyalásairól a tájékoztatót. Akkor még semmisem mozdult el, tehát akkor érlelődött bennünk, hogy valamilyen nyilatkozatra van szük­ség. Most elképzelhetőnek tartom, hogy üdvözöljük a közben megjelent pozitív nyilatkozatokat is el­hangzottak a negatívak elvetése mellett. Tehát min­denképpen arra kérem az Országgyűlést, fogadja el ezt a nyilatkozatot, egy kis módosító javaslattal. Az első bekezdés utolsó mondatát harmadik mondatnak kell felvinni és megerősíteni egy pozitív elismerés­sel. Köszönöm szépen. ELNÖK: Többen nem kértek szót, ezért kérem a tisztelt Országgyűlést, döntsünk a nyilatkozat tervezet­ről, természetesen figyelembe véve azt az apró korrek­ciót, amelyet Berecz János képviselőtársunk, a külügyi bizottság elnöke most elmondott. Kérem, szavazzunk erről. (Megtörténik) Az Országgyűlés a nyilatkozat tervezetet 202 egyetértő, 1 ellenző és 18 tartózkodó szavazat mellett elfogadta. Rátérünk következő napirendi pontunkra, a népi kezdeményezések megtárgyalására. A Kisiparosok Or­szágos Szervezete, valamint a Kiskereskedők Országos Szervezete több mint 50 ezer állampolgár támogatásá­val népi kezdeményezést nyújtott be az érdekképvisele­ti törvény megalkotására, illetőleg a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1989. évi 45. törvény és a vál­lalkozási nyereségadóról szóló 1989. évi 44. törvény módosítására. A népi kezdeményezésekhez kapcsoló­dóan készült egy országgyűlési határozat-tervezet. Azért nem kettő, mert a reformbizottság nem készült el a határozat-tervezettel. Ezen az úton hívom fel a bizott­ság szíves figyelmét arra, hogy ezt mielőbb végezze el és nyújtsa be az elkészült határozatijavaslat-tervezetet. Megkérdezem, kér-e valaki szót; Nem. Következik a határozathozatal. Megkérdezem a tisztelt Országgyű­lést, elfogadja-e az érdekképviseleti törvérjy megalko­tásáról szóló országgyűlési határozat-tervezetet? Ké­rem, szavazzunk erről! (Megtörténik) Az Országgyűlés a határozat-tervezetet 197 egyetértő és 13 tartózkodó szavazattal elfogadta. Nem tudjuk terveinknek megfelelően az országgyű­lési képviselői indítványokkal folytatni tárgyalásaink sorát, mert a bizottság véleményezése még nem került írásos megfogalmazásra, s így ez nem kerülhetett szét­osztásra. Erre tehát később térünk vissza. Következnek a személyi kérdések. Az Országgyűlés novemberi ülésszakán 13 tagú ideiglenes bizottságot választott a Budapest-Bécs világkiállítás előkészítésé­nek ellenőrzésére. A bizottság ülésszakunk előtt meg­tartotta alakuló ülését és Zsigmond Attila képviselőtár­sunk személyében javaslatot tett a bizottság elnöki tisztének betöltésére. Kérem az Országgyűlést, szavaz­zon a javaslatról. (Megtörténik.) Megállapítom, hogy az Országgyűlés elfogadta a javaslatot. (Igen: 129, nem: 27, tartózkodás: 40) Képviselőtársaim és a ma­gam nevében is eredményes munkát kívánok Zsig­mond Attilának. (Taps.) Szerettem volna, ha az Állami Vagyonügynökség ügyvezető igazgatójának személyére javaslatot tevő je­lölő bizottság összetételéről is dönthettünk volna, de nem kaptuk meg azokat a javaslatokat, amelyeket ko­rábban kértünk. Éppen ezért arra kérem a pártok és po­litikai csoportok vezetőit, az ipari, kereskedelmi, me­zőgazdasági, terv- és költségvetési bizottság elnökét, szíveskedjenek írásban eljuttatni javaslataikat az Or­szággyűlés elnökéhez. Az interpellációk tárgyalására térünk át. Dr. Földi Ferenc képviselőtársunk szeptember 29-ei ülésen in­terpellált a Bodrog-közi hegyközi vasút visszaállítása tárgyában. Az Országgyűlés dr. Udvari László, közle­kedési, hírközlési és építésügyi államtitkár válaszát ak­kor nem fogadta el. Az interpellációt vizsgálatra kiadtuk az építési és közlekedési bizottságnak. Jelentését a 383. számon még a novemberi ülésszakon szétosztottuk képviselő társaink között. Megkérdezem dr. Földi Ferenc képvi­selő társunkat, kíván-e a jelentéshez megjegyzést fűzni. DR. FÖLDI FERENC: Nem, mert nincs itt az ál­lamtitkár úr.

Next

/
Oldalképek
Tartalom