Országgyűlési napló, 1985. V. kötet • 1989. november 21. - 1990. március 14.
Ülésnapok - 1985-77
6431 Az Országgyűlés 77. ülése, igazgatási irányítás váltását, hogy az elfogadott elvek, módszerek szerint, ellenőrzött körélmények között, és nem szóbeszéd alapján — ezt hallottuk, azt hallottuk, amazt hallottuk.. . — történjenek az információk és az esetleges döntése, mert ha így menne, ez valóban jogos aggályokat keltene a közvéleményben. Ezért én tisztelettel azt kérem, hogy az Országgyűlés fogadja el azt a javaslatot, amelyik az irányítás típusának változtatását jelenti, mert a továbbiakban erre vonatkozik minden előírás, amelyet az Országgyűlés a vagyonkezeléssel kapcsolatban előír. Köszönöm szépen. ELNÖK: Következik a határozathozatal. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a Nagykanizsai Sörgyár államigazgatási felügyeleti vállalattá történő átminősítésére tett határozati javaslattervezetet. Kérem, szavazzunk erről. Az Országgyűlés 183 igenlő, 9 ellenkező és 41 tartózkodó javaslattal elfogadta a tervezetet. Tisztelt Képviselőtársaim, most — mivel a terv- és költségvetési bizottság befejezte munkáját, elkészítette jelentését — visszatérünk az Állami számvevőszékkel kapcsolatos határozatok meghozatalára. Mindenekelőtt megkérdezem a beterjesztőt, dr. Hagelmayer Istvánt, kíván-e válaszolni az elhangzottakra. Igen, Öné a szó. DR. HAGELMAYER ISTVÁN: Tisztelt Országgyűlés! Én azt hiszem, elegendő lesz, hogyha elolvassuk ezt a módosított határozati javaslatot, s utána kérem majd a Parlament döntését. (Taps.) ELNÖK: A terv- és költségvetési bizottság állásfoglalása alapján a következőkről kell döntenünk, először is Ballá Éva képviselőtársunk módosító javaslatáról, amelyről a terv- és költségvetési bizottság 587-es szám alatt adott véleményt, terjesztett be jelentést. Először tehát e módosításról kell szavaznunk. A bizottság és az előterjesztő egyetért Ballá Éva képviselőtársunk módosító indítványával. Megkérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e az országgyűlési módosító javaslatát. Kérem szavazzunk! (Igen: 212; nem: 7; tartózkodott: 1; nem szavazott: 144+elnök) Az Országgyűlés elfogadta a módosító javaslatot. ^ Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e az Állami Számvevőszék szervezti felépítésére, létszámára és éves költségvetésére tett — az előbbi módosítással kiegészített — határozati javaslatot. Kérem, szavazzunk erről. Az Országgyűlés a határozati javaslatot 192 egyetértő, 13 ellenző és 24 tartózkodó szavazattal elfogadta. A külügyi bizottság 586. számon nyilatkozatot nyújtott be a romániai eseményekről, s a magyar nemzetiségek helyzetéről. Azt kérdezem, kér-e valaki szót a nyilatkozattervezettel kapcsolatban. Tamás Gáspár Miklós Budapest 14. sz. választókerületéből kér szót. TAMÁS GÁSPÁR MIKLÓS: Tisztelt Országgyűlés! Azt hiszem mielőtt ezt a nyilatkozatot elfogadjuk — amelyet általánosságban helyeslek — azelőtt néhány 1990. január 31-én, szerdán 6432 tényt tekintetbe kell vennünk. Az egyik az az interjú, amelyet Ion Iliescu, a romániai Nemzeti Megmentési Front elnöke, ideiglenes államfő adott a Magyar Hírlapnak. Ebben bizonyos nagyobb engedékenységre utalt, ezt talán tudomásul kellene venni, legalábbis annyira, ahogy ezt én itt elmondtam, s a jegyzőkönyvben rögzítjük, ha nem is változtatjuk ezt meg. A másik, amit tájékoztatásul szeretnék a tisztelt Országgyűlésnek elmondani, nem pusztán a Nemzeti Megmentési Frontról van szó, hanem ami még sajnálatosabb, romániai ellenzéki pártok a Nemzeti Megmentési Frontnál is messzebb mentek a kisebbségi jogok tervezett korlátozásában. Az egyik romániai ellenzéki párt — amelyet nem szeretnék itt megnevezni — azt javasolja, hogy a nemzeti kisebbség fogalmát töröljék el, kisebbségi iskolák ne lehessenek, csak fakultatív nyelvoktatás, és hozzáteszik ehhez, hogy azok az idegen eredetű kisebbségek — így fejezi ki magát — amelyek Romániában élnek, kérvényezhessék egyénileg és a kisebbség tagai, hogy a román etnikum tagjaivá válhassanak, ehhez ajánlókat látnak szükségesnek. Azt kell elmondanom, aggodalomra valóban van ok, de én azt hiszem, hogy ezt része egy sajnálatos politikai trendnek, amely nemcsak Romániára jellemző. Önök tudják, hogy Bulgáriában, tömegkövetelések hatására, kénytelenek voltak a kormánytényezők a török kisebbség emancipálását célző javaslataikat visszavonni. Nem akarom folytatni, ilyen példák bármely országból hozhatók. Azt szeretném mondani, hogy ebben a rendkívül bonyolult helyzetben, amely Romániában kialakult, nekünk higgadtan és nyugodtan kell reagálni, ugyanakkor azonban az elmúlt tíz év bebizonyította, hogy a hallgatás nem segít, ezért modnom, általánosságban a Szocialista Párt nyilatkozattervezetét én helyeslem és elfogadásra javaslom. Talán nem ártana azonban némely pontosítást elvégezni. Az egyik aggályom az a kitétel, hogy a „Magyar Köztársaság a Nemzeti Megmentés Frontot. . .stb. támogatott. . .", ezt kicsit aggályosnak tartom, tekintettel arra, hogy a Nemzeti Megmentési Front egy párt Romániában s a választásokon indul. Talán ilyen általánosságban az Országgyűlésnek, ezt nem kellene ilyen módon kiemelnie, nem kell véleményem szerint az Országgyűlésnek a romániai politikai erők egyike mellett egy ellen állást foglalnia. Ezt a megfontolást ajánlom, ugyanakkor pedig szeretnék még egy a kisebbségi helyzettel kapcsolatos dolgot megemlíteni. Azzal zárnám szavaimat, a csehszlovákiai Parlamentbe bekerült Duray Miklós, a kisebbségi jogok harcosa, s szeretném erről a helyről is üdvözölni ezt a tényt, hogy a prágai törvényhozásban a magyarságnak egy ilyen bátor, demokratikus képviselője helyet foglalhat. Azért említem ezt meg, hogy valami biztatót is mondhassak a tisztelt Országgyűlésnek. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK: Hadd helyesbítsem rögtön képviselőtársunk elmondott szavait, nem a Szocialista Párt, hanem az Országgyűlés külügyi bizottsága terjesztette elő ezt a nyilatkozattervezetet.