Országgyűlési napló, 1985. V. kötet • 1989. november 21. - 1990. március 14.

Ülésnapok - 1985-77

6389 Az Országgyűlés 77. ülése, 1990. január 31-én, szerdán 6390 gatartás, szülői példa az a többlet, amely megkülönbözteti a családot még a legtökéletesebb gyermeknevelési intézménytől is. A gyermek alapvető érdeke tehát, hogy családban nőhessen fel. Ha ezt szülei nem tudják biztosítani, a gyermek számára legoptimálisabb megoldást, az új szülőt, az új családot jelentő örökbefogadás jelenti. Az örökbefogadási eljárásban azonban különböző érdekek jelentkeznek, ütköznek. Mégis egyértelmű, hogy az örökbefogadásnak a gyermek érdekét kell szolgálnia. Az eljárásban természetszerűleg érvényesül az örökbe fogadó érdeke, s nem utolsósorban jelen van a vér szerinti szülő érdeke is, ami néha homlokegyenest különbözik a gyermek, illetőleg az örökbe fogadó érdekétől. Ezen túlmenően a társadalom sem közömbös az örökbefogadással kapcsolatban. Az örökbefogadás jogi szabályozása, az örökbefogadási eljárás azonban valamennyi érdekelt elvárásának egyidejűleg nem felelhet meg teljes mértékben. Bizonyos problémák újra és újra felszínre kerülnek. Az örökbefogadás eljárásának sarkalatos problémáját tehát némiképpen leegyszerűsítve az eljárás leegyszerűsítéséhez, gyorsításához és a garanciális szabályok érvényesüléséhez fűződő érdekek egyeztetése, összehangolása jelenti. Ennek tükrében a családjogi törvény 1986. évi módosítása megszüntette annak lehetőségét, hogy a szülői felügyeleti jogtól meg nem fosztott szülőnek az örökbefogadáshoz hozzájáruló nyilatkozatát a gyámhatóság pótolhassa. Örökbefogadásra jelenleg a szülő tiltakozása esetén csak a szülői felügyelet bírói megszüntetését követően kerülhet sor. A jogszabály tehát a garanciális szempontok abszolutizálásával jelentős mértékben megnehezítette az örökbefogadási eljárást. El kell ismerni, erre a veszélyre több parlamenti képviselő is felhívta a figyelmet 1986-ban, az akkori törvény vitája során. A jogalkalmazók sem tudtak azonosulni az új szabályokkal. A következmények mindenki előtt jól ismertek. A szülői felügyelet megszüntetése iránti perek az indokoltnál kisebb számban indultak, időtartamuk pedig esetenként meglehetősen hosszúra nyúltak. Az örökbefogadók száma mindezek folytán jelentősen csökkent. Míg régebben évente 2000, köztük mintegy 700 állami gondozott kiskorú örökbefogadására került sor, a családjogi törvény módosítását követően 1988-ban csak 305 állami nevelt gyermek került családba az örökbefogadás segítségével. Különösen kevés ez, ha ezt a számot az intézetekben lévő és örökbefogadásra váró mintegy 2500 gyermek számához viszonyítjuk. Ezek a körülmények az örökbefogadás intézményének, a jelenleginél differenciáltabb, a gyermek érdekét jobban szolgáló és egyben valamennyi érintett jogait tiszteletben tartó módosítását teszi szükségessé. A módosítás iránti igény számos fórumon, egyebek között parlamenti interpellációkban megfogalmazódott éspedig jogosan a legutóbbi hónapok során. Bánffy György és Arvai Lászlóné képviselők indítványai alapján a Tisztelt Ház határozott is a törvényjavaslat benyújtásáról, amelynek leglényegesebb elemei a következőkben foglalhatók össze. A szülők gyermekéhez fűződő jogától, szülői felügyeletétől csak a bíróság jogosult megfosztani súlyosan felróható szülői magatartás, nevelésre való alkalmatlanság esetén. Hangsúlyozni szeretném, hogy általános szabályként változatlanul a jogerős bírósági ítélet nyit utat az örökbefogadáshoz. Vannak azonban olyan esetek, amikor a szülő felróható magatartása kisebb súlyú, s a gyermek intézeti nevelésbe kerül, de szülői felügyelet megszüntetése nem indokolt. Az intézeti nevelés célja, hogy a gyermek családja a lehető legrövidebb időn belül alkalmassá váljon a gyermek visszafogadására. Ha a szülő nem tesz meg minden tőle elvárhatót az intézeti nevelés megszüntetése érdekében, a gyermek hosszabb ideig az intézetben nevelkedik. Ilyenkor tehát a családból már tartósan kikerült kiskorú esetében a gyámhatóság a gyermeket a törvényjavaslat értelmében — a szülő tiltakozása ellenére is — örökbefogadhatónak nyilváníthatja. Az örökbefogadhatóságot kinyilvánító határozat a szülői felügyeletet nem szünteti meg, s önmagában még nem jelenti a gyermek örökbefogadását, csak annak lehetőségét. Orökbefogadhatónak nyilvánító határozatot tehát a törvényjavaslat értelmében az intézeti nevelt gyermek sorsáért felelős, arról közvetlen ismeretekkel rendelkező gyámhatósághozhat. A szülői jogok védelmét, garanciális biztosítékát jelenti, hogy a jogerős gyámhatósági határozat bíróság által felülvizsgálható. A törvényjavaslat bizottsági vitája során elhangzott Horváth Jenő képviselő úr részéről olyan javaslat, hogy a szülői hozzájárulás hiányában örökbefogadásra a szabályozás kisebb módosításával továbbra is csak a szülői felügyelet bírói megszüntetését követően kerülhessen sor, illetve akkor, ha a bíróság a gyermeket örökbefogadhatónak nyilvánítja. Ez a megoldás azonban a hatályos rendszert konzerválná és lényegében nem változtatna az örökbe fogadások terén kialakult, sokak által kifogásolt helyzettel. Prognosztizálható, hogy az ilyen perek változatlanul kis számban indulnának és ez évente több száz gyermeket fosztana meg az örökbe fogadás, a családba kerülés lehetőségétől. Tisztelt Országgyűlés! Szorosan kapcsolódik az intézeti nevelt gyermek örökbefogadhatóságának kérdéséhez a szülői felügyeleti jog terjedelme. Jelenleg az intézeti nevelés — bár arra általában szülő hibájából kerül sor — a szülői felügyeletet nem érinti. A gyámhatóság a gyermek érdekében csak a szülői felügyelet egyes elemeinek szüneteltetését rendelheti el. Am, ha a bíróság a bontóperben a gyermeket az egyik szülőnél helyezi el, a másik, a gyermek nevelésére szintén alkalmas, szülői felügyeleti jogköre megszűnt. Ezzel kapcsolatban van, aki úgy fogalmazott, a törvény jobban bünteti a válást, mint azt, ha a szülő gyermekét elhanyagolja, fejlődését veszélyezteti, s emiatt a gyermek intézeti nevelésbe kerül. Az intézetben nevelt gyermek örökbefogadásának a törvényjavaslat szerinti új szabályai is indokolják, hogy a jövőben az intézetben nevelt gyermek szülőjének felügyeleti joga szüneteljen. Az esetek többségében szerencsére a szülő maga is fel tudja mérni, ha a gyermek gondozására, nevelésére nem képes, illetve arra nem vállalkozik. Jelenleg azonban csak a gyermek születése után 6 hónappal adhat hozzájáruló nyilatkozatot ahhoz, hogy gyermekét általa ismeretlen személy örökbefogadhassa. Ez megakadályozza, hogy a kisko-