Országgyűlési napló, 1985. V. kötet • 1989. november 21. - 1990. március 14.

Ülésnapok - 1985-77

6389 Az Országgyűlés 77. ülése, 1990. január 31-én, szerdán 6390 gatartás, szülői példa az a többlet, amely megkülön­bözteti a családot még a legtökéletesebb gyermekneve­lési intézménytől is. A gyermek alapvető érdeke tehát, hogy családban nőhessen fel. Ha ezt szülei nem tudják biztosítani, a gyermek számára legoptimálisabb meg­oldást, az új szülőt, az új családot jelentő örökbefoga­dás jelenti. Az örökbefogadási eljárásban azonban kü­lönböző érdekek jelentkeznek, ütköznek. Mégis egyértelmű, hogy az örökbefogadásnak a gyermek ér­dekét kell szolgálnia. Az eljárásban természetszerűleg érvényesül az örökbe fogadó érdeke, s nem utolsósor­ban jelen van a vér szerinti szülő érdeke is, ami néha homlokegyenest különbözik a gyermek, illetőleg az örökbe fogadó érdekétől. Ezen túlmenően a társada­lom sem közömbös az örökbefogadással kapcsolatban. Az örökbefogadás jogi szabályozása, az örökbefoga­dási eljárás azonban valamennyi érdekelt elvárásának egyidejűleg nem felelhet meg teljes mértékben. Bizo­nyos problémák újra és újra felszínre kerülnek. Az örökbefogadás eljárásának sarkalatos problémáját te­hát némiképpen leegyszerűsítve az eljárás leegyszerű­sítéséhez, gyorsításához és a garanciális szabályok ér­vényesüléséhez fűződő érdekek egyeztetése, összehan­golása jelenti. Ennek tükrében a családjogi törvény 1986. évi mó­dosítása megszüntette annak lehetőségét, hogy a szülői felügyeleti jogtól meg nem fosztott szülőnek az örök­befogadáshoz hozzájáruló nyilatkozatát a gyámhatóság pótolhassa. Örökbefogadásra jelenleg a szülő tiltako­zása esetén csak a szülői felügyelet bírói megszünteté­sét követően kerülhet sor. A jogszabály tehát a garanci­ális szempontok abszolutizálásával jelentős mértékben megnehezítette az örökbefogadási eljárást. El kell is­merni, erre a veszélyre több parlamenti képviselő is felhívta a figyelmet 1986-ban, az akkori törvény vitája során. A jogalkalmazók sem tudtak azonosulni az új szabályokkal. A következmények mindenki előtt jól is­mertek. A szülői felügyelet megszüntetése iránti perek az in­dokoltnál kisebb számban indultak, időtartamuk pedig esetenként meglehetősen hosszúra nyúltak. Az örök­befogadók száma mindezek folytán jelentősen csök­kent. Míg régebben évente 2000, köztük mintegy 700 állami gondozott kiskorú örökbefogadására került sor, a családjogi törvény módosítását követően 1988-ban csak 305 állami nevelt gyermek került családba az örökbefogadás segítségével. Különösen kevés ez, ha ezt a számot az intézetekben lévő és örökbefogadásra váró mintegy 2500 gyermek számához viszonyítjuk. Ezek a körülmények az örökbefogadás intézményé­nek, a jelenleginél differenciáltabb, a gyermek érdekét jobban szolgáló és egyben valamennyi érintett jogait tiszteletben tartó módosítását teszi szükségessé. A mó­dosítás iránti igény számos fórumon, egyebek között parlamenti interpellációkban megfogalmazódott éspe­dig jogosan a legutóbbi hónapok során. Bánffy György és Arvai Lászlóné képviselők indítványai alapján a Tisztelt Ház határozott is a törvényjavaslat benyújtásá­ról, amelynek leglényegesebb elemei a következőkben foglalhatók össze. A szülők gyermekéhez fűződő jogától, szülői felü­gyeletétől csak a bíróság jogosult megfosztani súlyosan felróható szülői magatartás, nevelésre való alkalmat­lanság esetén. Hangsúlyozni szeretném, hogy általános szabályként változatlanul a jogerős bírósági ítélet nyit utat az örökbefogadáshoz. Vannak azonban olyan ese­tek, amikor a szülő felróható magatartása kisebb sú­lyú, s a gyermek intézeti nevelésbe kerül, de szülői fel­ügyelet megszüntetése nem indokolt. Az intézeti nevelés célja, hogy a gyermek családja a lehető legrö­videbb időn belül alkalmassá váljon a gyermek vissza­fogadására. Ha a szülő nem tesz meg minden tőle el­várhatót az intézeti nevelés megszüntetése érdekében, a gyermek hosszabb ideig az intézetben nevelkedik. Ilyenkor tehát a családból már tartósan kikerült kisko­rú esetében a gyámhatóság a gyermeket a törvényjavas­lat értelmében — a szülő tiltakozása ellenére is — örökbefogadhatónak nyilváníthatja. Az örökbefogad­hatóságot kinyilvánító határozat a szülői felügyeletet nem szünteti meg, s önmagában még nem jelenti a gyermek örökbefogadását, csak annak lehetőségét. Orökbefogadhatónak nyilvánító határozatot tehát a tör­vényjavaslat értelmében az intézeti nevelt gyermek sor­sáért felelős, arról közvetlen ismeretekkel rendelkező gyámhatósághozhat. A szülői jogok védelmét, garan­ciális biztosítékát jelenti, hogy a jogerős gyámhatósági határozat bíróság által felülvizsgálható. A törvényjavaslat bizottsági vitája során elhangzott Horváth Jenő képviselő úr részéről olyan javaslat, hogy a szülői hozzájárulás hiányában örökbefogadásra a sza­bályozás kisebb módosításával továbbra is csak a szülői felügyelet bírói megszüntetését követően kerülhessen sor, illetve akkor, ha a bíróság a gyermeket örökbefo­gadhatónak nyilvánítja. Ez a megoldás azonban a hatá­lyos rendszert konzerválná és lényegében nem változ­tatna az örökbe fogadások terén kialakult, sokak által kifogásolt helyzettel. Prognosztizálható, hogy az ilyen perek változatlanul kis számban indulnának és ez éven­te több száz gyermeket fosztana meg az örökbe foga­dás, a családba kerülés lehetőségétől. Tisztelt Országgyűlés! Szorosan kapcsolódik az intézeti nevelt gyermek örökbefogadhatóságának kérdéséhez a szülői felügye­leti jog terjedelme. Jelenleg az intézeti nevelés — bár arra általában szülő hibájából kerül sor — a szülői felü­gyeletet nem érinti. A gyámhatóság a gyermek érdeké­ben csak a szülői felügyelet egyes elemeinek szünetel­tetését rendelheti el. Am, ha a bíróság a bontóperben a gyermeket az egyik szülőnél helyezi el, a másik, a gyermek nevelésére szintén alkalmas, szülői felügyele­ti jogköre megszűnt. Ezzel kapcsolatban van, aki úgy fogalmazott, a törvény jobban bünteti a válást, mint azt, ha a szülő gyermekét elhanyagolja, fejlődését ve­szélyezteti, s emiatt a gyermek intézeti nevelésbe ke­rül. Az intézetben nevelt gyermek örökbefogadásának a törvényjavaslat szerinti új szabályai is indokolják, hogy a jövőben az intézetben nevelt gyermek szülőjé­nek felügyeleti joga szüneteljen. Az esetek többségé­ben szerencsére a szülő maga is fel tudja mérni, ha a gyermek gondozására, nevelésére nem képes, illetve arra nem vállalkozik. Jelenleg azonban csak a gyermek születése után 6 hónappal adhat hozzájáruló nyilatko­zatot ahhoz, hogy gyermekét általa ismeretlen személy örökbefogadhassa. Ez megakadályozza, hogy a kisko-

Next

/
Oldalképek
Tartalom