Országgyűlési napló, 1985. V. kötet • 1989. november 21. - 1990. március 14.

Ülésnapok - 1985-76

6333 Az Országgyűlés 76. ülése, 1990. január 26-án, pénteken 6334 Az eredmény jól ismert: változatlan, illetve még tovább romlott a helyzet, melyhez hozzájárult a hazánkban rendkívül gyorsan és széles körben megnőtt videohasználat, a videokazetták hazai forgalmazása és a keménypornó behozatalának fölszabadítása, szemben a nyugati országok ezirányú megszorító intézkedésével. A műholdas tévévétel bővítésével e veszélyeztető tényezők számban és tartalomban csak fokozódtak, és a közönséges, szexuális, pornókiadványok azóta elárasztották az országot. Ezért érzem kötelességemnek, hogy a sajtótörvény mai vitájában újra szót kérjek, hogy néhány adattal támasszam alá mondanivalómat. Az országos hivatalos adat szerint 1988-ban az ismertté vált bűnelkövetők 32 százaléka 24 év alatti. A fiatalkori bűnözés emelkedése mellett különös jelentőséggel bír a gyermekkorúak bűnözése számának, arányának emelkedése. Az összes fiatalkorú bűnelkövetők 40 százaléka gyermekkorú! Az erőszakos, garázda jellegű bűncselekményeknél megnőtt a testi sértést, a rablást és a garázdaságot elkövető kiskorúak aránya. Az ismertté vált bűnelkövetőkből alkohol hatása alatt állt 33 százalék. Igen figyelmeztető az iskolai végzettségre és foglalkozásra mutató megoszlás. Középiskolai, főiskolai, egyetemi végzettségű volt az elkövetők 16 százaléka; szakmunkásképzőt végzett 27 százalék; mindössze 17 százalék az, amelyik analfabéta vagy általános iskola 8. osztályát sem végezte el. Ezen adatok arra mutatnak, hogy a bűnözés számának emelkedése nemcsak a szociálisan és műveltség szempontjából legalacsonyabb rétegek rovására írható; a rossz példát mutató médiák potenciálisan mindenkit veszélyeztetnek. A bűnözés fenti alakulásán kívül nőtt a társadalmi beilleszkedési zavaró, szubkultúráit, különböző bódító kábítószert élvező fiatalok száma. A 14 éven aluli gyermekek terhességmegszakításának száma az 1988. első félévi 40-ről 1989 első félévére több mint négyszeresére, 188-ra emelkedett, és 1320-szal nőtt fél év alatt a 14 és 18 évesek művi vetélésének száma is. A fenti jelenségek a televízió-, videoprogramokkal és bizonyos sajtótermékekkel való közvetlen vagy közvetett összefüggése nem tagadható. A gyermekkori öngyilkoságok és súlyos lelki zavarok egy részénél egyértelmű a televízió és videofilmek hatása. Ezért munkatársaimmal 25 témára bontva megvizsgáltuk két teljes év, 1985 és 1989 minden napjának televízióműsorát számszerűen és témánként percekre összeadva azt. Csupán néhány mondatot emelek ki. 9800 percről 13 200 percre nőtt, vagyis jelentős emelkedést mutatott a már 1985-ben is nagyszámú bűnügyi, krimi témájú filmeknek a sugárzása. 4200 percről 8900-re emelkedett a disco, illetve disco jellegű tánczenei adások ideje. Négyezerről tízezer percre nőtt a múltban igen értékes és érdeke, az utolsó években azonban egyre inkább értéktelenebb merkantil, lutri jellegű vetélkedőkre fordított idő. Ezzel szemben lényegesen csökkent az iskolai munkát elősegítő tévéadások száma, és igen alacsony az ifjúsági irodalmi műveltségét, tudását művelő, egészséges életszemléletet, hazafias érzést, identitást formáló, növelő adásoknak a száma. Néhány adat és gondolat a mozik szerepéről. Bár a művészi értékű szórakoztató filmek száma meghaldta a szex, horror, karate, krimi jellegű filmekét, a látogatottsági nézőszámot vizsgálva azonba kitűnik, hogy Miskolc két legnagyobb mozijában 1989-ben együttesen mindössze 197-ezer fő nézett meg értékesnek nevezhető filmeket, ezzel szemben 622 ezren voltak kíváncsiak a kevésbé kívánatos nevelő hatású filmekre. A látogatók döntő többsége fiatalkorú volt. Az alacsony igényesség kialakulásához nagymértékben hozzájárult a Magyar Televízió filmkínálata, de hasonlóképpen az iskolai esztétikai oktatás-nevelés hiánya, nem utolsósorban a szülők igénytelensége, közömbössége vagy rossz példája. A televíziónak és a videofilmeknek a negatív hatása miatt érzett aggodalom sokak által csak a programok tartalmára korlátozódik, ismétlem, nem tagadható az ideált kereső, vagy az ideálok nélküli fiatalságra gyakorolt hatása. Kevésbé ismert a tartós, hosszú ideig nézett televízió, video idegrendszerre, szemre, vérkeringésre, csontrendszerre, valamint a gyermekek természetes aktivitására és a családi közösség lazulására gyakorolt hatása. Megköszönve, hogy kezükbe biztosította az Országgyűlés az e vonakozású tudományos adatokat, ettől eltekintek. Tisztelt Országgyűlés! Az értelmes, igényes televízió használatának pozitív értékeit megadni és ezzel nem élni a huszadik század végén hibás felfogás és gyakorlat lenne. Ezzel szemben a válogatás nélküli, igénytelen és mértéktelen televízió- és videonézés és sajtótermékekterjesztése károsíthatja és károsítja elsősorban a gyermekek, fiatalok testi, szellemi, lelki egészségét. Nem háríthatom, és nem is kívánom a felelősséget kizárólag a sajtóra és a televízióra hárítani, ezért ma a káros, nem kívánatos hatásoktól való védelem a műsorpolitikát irányító, a programokat összeállító vagy koordináló tévészakemberek, a kereskedelmet irányító és ellenőrző szervek, a sajtótermékeket készítőkés forgalmazók, a szórakoztatóipart szervező felügyelők, az ifjúság esztétikai, etikai, erkölcsi nevelésére hivatott pedagógusok, hitoktatók, az értelmes egészségi életmódra nevelő egészségügyi dolgozók, de nem utolsósorban a gyermekeket felelősséggel, okosan nevelni hivatott szülők, családok közös feladata. Ugyancsak az írásos anyagban számos és még tovább bővíthető javaslatot tettem, az ilyen jellegű műsorokat és sajtótermékeket igénylő kisebbség jogát nem sértő, de az értelmes és indokolt szabályozást kívánó érvényesítésre. Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm, hogy meghallgattak, s köszönetet mondok azoknak is, akik a többmillió, velem egyetértő állampolgár talán egyesek által maradinak, alaptalannak minősítő véleményét és kérését hozzászólásomban konkrét adatokkal, azok feldolgozásával azt objektívvá segítettek tenni, hogy az ne lehessen egyszerűen visszautasítható, vagy figyelembe nem vehető. S hogy ne legyen csupán pusztába kiáltott szó, azért nyújtottam be a sajtótörvényről módosító javaslatomat, nevezetesen a 3. § befejező szava után hoz-