Országgyűlési napló, 1985. V. kötet • 1989. november 21. - 1990. március 14.
Ülésnapok - 1985-76
6297 Az Országgyűlés 76. ülése, 1990. január 26-án, pénteken 6298 DR. CSELŐTEI LÁSZLÓ: Elnök Úr! Tisztelt Parlament! A miniszter úr szerint leegyszerűsítve tulajdonképpen két vélemény alakult ki a Parlamentben; az én megítélésem szerint három. Az én megítélésem az volt ebben a kérdésben, hogy miután annyira sokrétű és annyira sokakat érintő kérdésről van szó, ezt most ilyen rövid idő alatt teljes mélységében nem tudjuk feltárni. Ezért — és nem azért, mert ennek a Parlamentnek a döntésre való jogosultságát kétségbe vonnám — javasoltam, hogy átmenetileg ezt a kérdést, a földeladást fogyasszuk be. És amikor már felkészültünk erre társadalmilag — gondolom, fél év, egy év múlva —, akkor hozzunk döntést ebben a kérdésben; akkor, amikor nem a mostani választási harc lesz a döntő, hanem az, hogy hogyan tudunk többet produkálni, annál is többet, amit eddig a mezőgazdaság hozott! Mert én is azt mondom: elismerésre méltóak azok az eredmények, amelyekről itt a miniszter úr szólt, amelyek az egész világ előtt is ismertek. Gondolom, akik ebben a kérdésben otthon vannak, azok ezt jól tudják. Ezért javasoltam azt, ami lényegében egybeesik azzal a résszel, ami az 545. számú jelentés 1. oldalának végén Vassné Nyéki Ilonánál szerepel, éspedig: ,,Az állami tulajdonban lévő termőföld nem adható el és tulajdonjog-apportként társaságba nem vihető be" — hozzáteszem, hogy a használat igen. Valamint a következő oldal első mondata: ,,A termőföld tulajdonjogát a szövetkezet azonban nem ruházhatja át és gazdasági társaságba apportként nem viheti be." — Hozzáteszem itt is, hogy használatát azonban igen. Ha ez így megáll, akkor ez egy közbeeső javaslat a miniszter úr szerinti kettő között. Mindazzal, amit tényszerűen elmondott a miniszter úr, egyetértek. (Taps.) Úgy érzem, hogy annak a védelmében tettem ezt az átmeneti javaslatot. Amennyiben ez a véleményem elfogadható, akkor úgy látszik, hogy a többi fölvetődő kérdés átmenetileg felfüggesztődik, amennyiben az előterjesztő képviselők attól elállnak. Köszönöm szépen. ELNÖK: Köszönöm szépen; Solymosi József, a bizottság előadója kíván szólni. SOLYMOSI JÓZSEF: Tisztelt Országgyűlés! Mint a mezőgazdasági bizottság előadója, szeretném meggyorsítani a munkánkat azzal, hogy tájékoztatom Önöket arról, hogy a mezőgazdasági bizottság megtárgyalta a földforgalmazás leállításának a kérdését is és abban külön szavazott. A jegyzőkönyvben vissza lehet keresni a szavazás végeredményét. Egyébként Tallósy Frigyes képviselőtársam is jelen volt ezen az ülésen. Egyértelműen az volt a véleménye a mezőgazdasági bizottságnak — nem azt mondom, hogy egyhangúan —, hogy nem ért egyet a földforgalmazás leállításával. Tehát úgy gondolom, hogy a határozathozatalnak semmi akadálya nincs. (Nagy taps.) ELNÖK: Képviselőtársaim! Akkor rátérünk a határozathozatalra; tehát a 545-ös számú jelentés alapján. A jelentés 1. pontja Bánffy György képviselőtársunk javaslatát tartalmazza, amely a törvényjavaslat 1. — tehát a most tárgyalt módosító törvényjavaslat 1. — szakaszára vonatkozik. A javaslat lényege, hogy az egymillió forintos értékhatárt az eladások esetében ötszázezer forintra kívánja mérsékelni. A módosító javaslattal nem ért egyet a mezőgazdasági bizottság, és nem ért egyet azzal a Kormány sem. Kérdezem az Országgyűlést, elfogadja-e a módosító javaslatot? Kérem, szavazzunk! (Megtörténik. — 35 igen-, 217 nem-szavazat, 41 tartózkodás.) Megállapítom, hogy az Országgyűlés a módosító javaslatot nem fogadta el. A jelentés második pontja Vassné Nyéki Ilona képviselőtársunk javaslatát tartalmazza, amely az eredeti földtörvény 18/a szakaszára és a 19. szakasz (1) bekezdésére vonatkozik. A lényege az, amiről az előbb itt szó volt, amit Cselőtei képviselőtársunk is javasolt. A módosító javaslattal nem ért egyet a bizottság, és nem ért egyet a mezőgazdasági miniszter sem. Kérdezem az Országgyűlést, elfogadja-e a módosító javaslatot? Kérem, szavazzunk! (Megtörténik. — 35 igen-, 201 nemszavazat, 60 tartózkodás.) Megállapítom, hogy az Országgyűlés a módosító javaslatot nem fogadta el. A jelentés harmadik pontjában utal arra, hogy Vassné Nyéki Ilona, dr. Tallóssy Frigyes és Vass Mihály képviselőtársaink a törvényjavaslat olyan kiegészítését javasolják, amelynek alapján a volt szövetkezeti tagoktól, illetve örökösöktől megváltással a szövetkezet tulajdonába került föld tulajdonosa ismét a volt tagja és örököse lenne. A Kormány álláspontja szerint — és a Kormány álláspontjával a bizottság is egyetért — a megváltással a szövetkezetek tulajdonába került földek tulajdonjogának rendezése a gazdaság egészét átfogó tulajdonreform részét kell, hogy képezze, s ez már az új Parlament feladata kell, hogy legyen. A jelentés a továbbiakban azt sugallja, hogy elegendő volna először arról dönteni, hogy a Parlament kíván-e egyáltalán a tulajdonreformnak ezzel a részével foglalkozni, és hogy ha erre azt a választ kapom, hogy nem, akkor nem kell a három módosító javaslatot megszavaztatni; ügyrendünk ezt nem teszi lehetővé. Tehát a három módosító javaslatot egyenként szavazásra bocsátom. Ha valamelyik ezek közül megkapja a szükséges többséget, akkor a továbbiakban nem kell már a többi módosító javaslatról szavaztatni. Ha a Parlament mind a hármat elutasítja, akkor a törvényjavaslat a beterjesztés szerint lép hatályba. Tehát először kérdezem a tisztelt Országgyűlést, hogy a jelentés 4/a pontjában megfogalmazottak szerint Vassné Nyéki Ilona képviselőtársunk módosító javaslatát elfogadja-e? Mint mondtam, a Kormány és a bizottság nem támogatja. Kérem, szavazzunk! (Megtörténik. — 26 igen-, 201 nem-szavazat, 71 tartózkodás.) Megállapítom, hogy az Országgyűlés a módosító javaslatot nem fogadta el. Tallóssy Frigyes képviselőtársunk módosító javaslata felett kell döntenünk. A bizottság és a Kormány ezt sem támogatja. Kérdezem az Országgyűlést, egyetért-e a módosító javaslattal? Kérem, szavazzunk! (Megtörténik. — 24 igen-, 188 nem-szavazat, 79 tartózkodás.)
