Országgyűlési napló, 1985. V. kötet • 1989. november 21. - 1990. március 14.
Ülésnapok - 1985-76
6291 Az Országgyűlés 76. ülése, 1990. január 26-án, pénteken 6292 vagyunk, akkor egy újabb név jelenik meg. Azt javaslom, hogy értsen egyet azzal az Országgyűlés, hogy most még megadjuk Nóvák Lajosnak a szót és az általános vitát lezárjuk. Nóvák Lajost illeti a szó! Nem kér szót! Javaslom, hogy döntsön úgy az Országgyűlés, hogy zárjuk le az általános vitát és térjünk át a törvényjavaslat részletes vitára. Erről határoznunk kell. Kérdezem, egyetért-e ezzel az Országgyűlés, kérem szavazzunk! {Megtörténik. 263 igen, 10 nem, 1 tartózkodás) Megállapítom, hogy az Országgyűlés döntése értelmében a részletes vitáról kell folytatnunk munkánkat. Kérdezem kéviselőtársaimat, ki kíván hozzászólni a törvényjavaslat részletes vitájában? Dr. Tallóssy Frigyest illeti a szó! DR. TALLÓSSY FRIGYES: Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Azt hiszem, hogy az Országgyűlés padsoraiban ülő mezőgazdasági szövetkezet vezető képviselőtársaim rendkívül tiszteletreméltó fáradozást fejtettek ki a magyar mezőgazdaság eredményének az elérése érdekében. Hozzá kell tenni azt is, hogy az elhangzott vitában tiszeletreméltó bátorsággal álltak ki annak a földnek a védelmében, amit szövetkezeteik tulajdonképpen rendkívül olcsón szereztek meg. Nagyon szomorú lennék azonban, ha az igen tisztelt tsz vezető barátaink nem tudnának különbséget tenni a földtulajdon és a földhasználat között — sőt ha a földtulajdont bármilyen összefüggésbe hozzák a mezőgazdasági termékek áraival. Ez sajnos félrevezető lehet. A szövetkezeti tevékenység alapja a födhasználat és nem a földtulajdon. Nem is beszélve arról, hogy a mezőgazdasági termékek ára ezzel nincs összefüggésben. Hozzá kell tegyek még valamit: a mezőgazdasági bizottság előtt lefolyt vitában miniszter úr volt kedves és statisztikai adatokkal bizonyította, hogy egy mezőgazdasági szövetkezet használatában lévő földön durván számolva 1000 forintot alig meghaladó összegű nyereség keletkezik. Ezzel szemben, ha ugyanez a szövetkezet a saját tagjainak vagy idegeneknek bérbead földet — elnézést kérek — szemrebbenés nélkül elkérik érte a 12—14 ezer forintos bérleti díjat. Kérem, hogy most ne csodálkozzanak: ezért a 14 000 forintos bérleti díjért is van, aki vállalkozik a bérletre. Tetszik tudni miért? Mert az állatainak a takarmányt ilyen bérleti díjak mellet is olcsóbban elő tudja állítani, mintha megvásárolja a különböző üzemektől. A szövetkezeteknek miért van szüksége erre a 60 százalékos hányadra? Ezt a földet kitűnően bérbe lehet adni, nem kell vele csinálni semmit. Legfeljebb egy szerződést kell megírni, azt is csak egyszer, mert a többit már gond nélkül lesokszorosítják. Ekként sajnos Csipkó Sándor barátomnak az érveit nem tudom elfogadni. Ha valakinek kétségei lennének aziránt, hogy a mezőgazdaságban erőteljes törekvés van arra, hogy társasági vagyonba vigyék ki a szövetkezeti földet, szívesen tájékoztatom. Ma reggel a rádió mezőgazdasági műsorában éppen a ráckevei Arany Kalász tsz elnöke bizonyította, hogy az az állattenyésztő ágazat, ami idáig éveken keresztül sok milliós veszteséget okozott, rögtön nyereségessé vált, amikor a korlátolt felelősségű társaságba vitték át. Ez szinte bizos, hogy kitűnő lehetőség arra, hogy a szövetkezet és nem a mezőgazdasági tecnika fejlesztésével hanem más módon jusson jelentősebb haszonhoz. Ami az én indokaimnak a lényege volt; mindazoknak a kárára, akiknek a döntésről beleszólási joguk nem is lehet. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK: Köszönöm szépen. A Tallóssy Frigyes által elmondottak alapján felhívom a részletes vitában hozzászólni kívánó képviselőtársaim figyelmét, hogy a részeletes vita nem újabb általános argumentumok elmondására szolgál. (Taps.) Vassné Nyéki Ilona képviselőtársamat illeti a szó. VASSNÉ NYÉKI ILONA: Tisztelt Ház! Nagyon rövidre szeretném fogni mondandómat. Egy-két gondolat erejéig sajnos nekem is még általános kérdésekkel is kell foglalkoznom. {Ellentmondások, mozgás.) Köszönöm szépen, megértettem, rövid lesz. A magam részéről úgy érzem, hogy a hosszú és tartalmas vita után nem volt hiába még a sok bírálat ellenére sem, hogy a földtörvényt újramódosítási szándékkal idehoztuk és ez a nagyon fáradt Parlamentnek és sok munkával agyonterhelt képvielőtársaim ezt megértették. Én a magam nevében és nagyon sok képviselőtársam nevében is köszönöm ezt a lehetőséget. Nem volt hiába, mert mert a megváltás valószínűleg eltörlésre kerül. Nem volt hiába, mert munkánk eredményeit elismerte ez a Parlament. Az új Parlament legelső feladata az lesz, hogy a parasztság sorsát rendezzük és a kártalanítás pontos tételeit kidolgozzunk. Ha tiszta szívvel akarjuk munkánkat a nehéz öt év után befejezni, hiszem és vallom, hogy történelmi felelősségünk igen nagy lesz és a parasztság javára rendezzük azt az adósságot, amelyet nem'mi csináltunk, nem ez a Parlament csinálta. Meg kell akadályozni azt, hogy olyan új tulajdonjogok keletkezzenek, amelyet később nem lehet rendezni. (Szentágothai János tapsol.) Nem adható el tehát új tulajdonosoknak a parasztság nehéz munkájával megszerzett föld. Sokadszor mondom ezt, a termőföldet védem, nem mást. Miért bűn ez? Miért bűn az, ha egy képviselő és nagyon sok képviselő védi a termőföldet az újabb elidegenítésektől? (Taps.) Természetesen kell a föld iskolára, gyárra és lakásépítkezésre. Ilyen célokra, közcélú feladatokra a kisajátítás mindig lehetőséget ad. Kérem, tehát képviselőtársaimat, szíveskedjenek jól érteni, ha a földnek most szabad forgalma lesz a tszekben és a gazdaságokban, a földek 80 százalékában az átalakulási törvény kapcsán új tulajdonoshoz kerülhetnek és akkor miből rendezi majd az új Parlament és az új földtörvény a mindenki által elismert és kért paraszti rehabilitációt? ELNÖK: Megkérdezem képviselőtársamtól, van-e olyan mondanivalója, ami részletes vitához tartozik? (Közbeszólás: Ez az!) VASSNÉ NYÉKI ILONA: Igen! ELNÖK: Akkor legyen szíves arra rátérni!