Országgyűlési napló, 1985. V. kötet • 1989. november 21. - 1990. március 14.
Ülésnapok - 1985-75
6275 Az Országgyűlés 75. ülése, 1990. január 25-én, csütörtökön 6276 egyetlen darab föld sem. Csupán megemlítem, mert igen fontos információ lehet, hogy a Fertő-tó nyugati oldalán egy m 2 nádas terület ára 10 ezer schilling, ami kb. 55 ezer forint. Ezzel szemben nálunk, tudjuk, hogy milyen áron lehet a földet eladni. A nyugati vállalkozóknak is tehát — határozott véleményem, hogy — csak hosszú távú haszonbérletet szabad megengedni. Tisztelt Ház! A földtörvény, a szövetkezeti törvény és az átalakulási törvény megalkotása olyan Parlamenti időben történt, amikor sem a többpártrendszer, sem az önkormányzati elvek és fórumok érdekfeltáró, érdekérvényesítő szerepe nem működött. Az önkormányzati törvényt valószínűleg csak az új Parlament fogja megtárgyalni, ezért is fontos — ezt hangsúlyozni szeretném — a földeladások ideiglenes felfüggesztése. Ezt még megpróbálom indokolni. Számos olyan esetről tudunk, amikor a helyi önkormányzatok, illetve helyi tanácsok magas vételár vagy kisajátítási ár mellett tudnak egy-egy közcélú épülethez szükséges területet megszerezni: sportlétesítmény, iskola és ehhez hasonló területekért igen nagy árat fizetnek. Ugyanakkor az állami tartalékföldek szinte teljesen ingyen kerültek az említett gazdaságok tulajdonába. Ez is olyan ellentmondás, amelyet itt feltétlenül figyelembe kell venni. Az átalakulási törvény a földek 80 százalékának a szétosztását teszi lehetővé, így megmaradt 20 százalék földterület nem ad fedezetet az általam és más képviselők által is felsorolt, rendezetlen kérdések megoldásához. Az előbb említett törvény általi, úgynevezett földosztás kiszámíthatatlan vitát eredményez, hiszen mindezek értéke jóval meghaladja a népszavazásra vitt párt- és munkásőrvagyon értékét. Módosító javaslatom harmadik szakaszában azt indítványozta, hogy az 1967. évi TV. törvénnyel eddig megváltott földekre vissza kell állítani a volt tagnak és örökösének a tulajdonjogát, és a tulajdonos földjével szabadon rendelkezzék. Ez nem igényel a gazdaságoktól anyagi ráfordítást. Megjegyzem, hogy a megváltási ár egy tisztességes haszonbérleti díjnak sem felel meg. Ezt már a múlt alkalommal is elmondtam. Hiszen ismert, hogy 1 ha föld megváltási ára ma országos átlagban 2100 Ft, ugyanakkor egy hold föld éves haszonbérleti díja éves átlagban 1000 Ft, de tudok ennél jóval nagyobb éves haszonbérleti díjakról is. Tudni kell, hogy a tulajdonjog helyreállítása nem azonos a földosztással, és nem jelenti a nagyüzemek szétverését. Ezt hangsúlyozni szeretném, nem jelenti — véleményem szerint és mások véleménye szerint is — a termelés csökkentését, már csak azért sem, mert az új földtulajdonosoknak sajnos már nagyrészt nem állnak rendelkezésükre termelési eszközök, egyelőre nincs kedvezményes hitel a számukra, tehát nem lesz az az első dolga az új tulajdonosnak helyreállított tulajdonjog alapján, hogy saját földjét azonnal használatba vegye, kivegye a közös művelésből. A tulajdon helyreállítása lehetőség a magángazdaálkodásra, a nagyüzemen belüli egyéni és társas vállalkozásra, az újonnan létrehozott szövetkezeti formákra. Ez nyilván több éves folyamat, egyben viszonylagos garancia is arra, hogy a földtulajdonnal és használati jogával élő paraszt, és földtulajdonos nem veri szét a gazdaságot. Ha például a tsz használatában marad a visszaállított tulajdonú föld, az aranykorona képezze az értéket és az utána fizetendő részesedést, osztalékot, bérletet, és így tovább. A tsz, a gazdaság használatában levő földtulajdon, részvény és üzletrész legyen szabadon adható, vehető, örökölhető. Azokat a földeket, amelyeket a tulajdonosok nem kívánnak visszavenni, vagy amelyek gazdátlanná váltak, a területileg illetékes község vagy város tulajdonába kell adni. A tulajdonreform során kell majd rendelkezni az új szövetezeti elvekről, mint ahogy azt már itt hallottuk többektől is, hogy ne csak bontásra, hanem építkezésre is biztonságot lássanak az újonnan szövetkezeti szándékozók. Ez mind kellő időt, átgondolást igényel, hogy olyan értékálló törvényt tudjunk alkotni, amely később nem szorul ilyen toldozgatásra, mint amilyenről ma itt többen szóltak. Tudom, hogy törvénymódosításom a tulajdonreformból a földügyeknek is csupán az első és talán kis lépését jelenti. Am ez is hosszú időre visszahelyezi a jogosultat tulajdonába, tehát — úgy érzem, történelmi súlyú rendezésnek tekinthető. A megváltás visszamenőleges hatálytalanítása pedig a dolgozó emberek szézezreit érintő tulajdonelvonás orvoslása. Úgy érzem, ezt kívánja a jogállamiság és az igazságtétel. Tisztelt Ház! Sok feladat vár még a törvényhozókra, amint a felsoroltakból és az eddig elhangzottakból hallottuk. Nagy a felelősségünk. Nagy a szándék arra, hogy legyen ebben a nagyon fontos kérdésben is megbékélés és igazságtétel. Ezért azt kérem a tisztelt Háztól, fontolja meg törvénymódosító javaslatomat, támogassa azt, mert úgy érzem, hogy nagy igazságtételt szolgál, és kérem addig is, amíg elkészül az átfofó tulajdonreformról szóló törvény, az állami és szövetkezeti földeladások lehetőségét, gazdasági társaságba való bevitelét ideiglenesen ez év végéig függesszük fel. Kérem javaslatom támogatását és elfogadását. (Taps.) ELNÖK: Köszönöm szépen. "Varga Lajostól jelzést kaptam, hogy egy mondatot kíván mondani. VARGA LAJOS: Egy kicsit többet, mint egy mondatot, és elnézést kérek. A szünetben többen megkerestek, hogy értelmezhetetlen a módosító javaslatom a szövetkezeti törvénnyel, illetve a közgyűlésre vonatkozó résszel kapcsolatban. Ezt természetesen visszavonom, ha így van. Én abból indultam ki, hogy a szövetkezetekben igen nagy ipari tevékenység is folyik, és ebben az esetben ha ez így van, előfordulhat, hogy a kétharmados többséget is kikötve a földdel dolgozók véleménye kisebbségben marad. Ezért mondtam, hogy ezt módosítom. Természetesen ha ez nem így van, akkor visszavonom. Változatlanul fenntartom viszont azt a véleményemet, hogy a földdel kapcsolatos ügyekben csak azoknak a véleményét, érveit tudom elfogadni, akik a földet megművelik, még akkor is, ha véleményüket a hajnali kakasszóig kell kihámozni a vitákból, minta ahogy azt Csipkó Sándor képviselőtársunk itt érzékeletesen elmondta. Köszönöm a türelmüket. (Taps.)
