Országgyűlési napló, 1985. V. kötet • 1989. november 21. - 1990. március 14.

Ülésnapok - 1985-75

6277 Az Országgyűlés 75. ülése, 1990. január 25-én, csütörtökön 6278 ELNÖK: Cselőtei László képviselőtársunkat illeti a szó. DR. CSELŐTEI LÁSZLÓ: Tisztelt Országgyűlés! Megdöbbentett az a csend, amely ennek a kérdésnek a tárgyalását fogadta itt az elején. Azt hiszem, hogy a csend és a figyelem ennek a rendkívül fontos, rendkí­vül nagyjelentőségű kérdésnek szól. Azoknak szól, akik e mögött vannak. Annak az ország felét kitevő né­pességnek, amelyet közvetlenül érint, és az ország egé­szének, amelyet az ellátáson és az exporton keresztül érint. Azok az érvek, amelyek itt elhangzottak, csak töredékét teszik ki annak, amit az elmúlt három-négy esztendő alatt mi a bizottságban elmondtunk egymás­nak, és még az ezredrészét sem annak, ami szakkörök­ben és a társadalomban e kérdés körül folyik. Én nem vállalom azt, hogy továbbvigyem az érvek felsorolását. Lényegében — megítélésem szerint — két megoldásról van szó. Az egyik, amely itt elhangzott, előterjesztésre került, mint a mezőgazdasági bizottság többségi álláspontja. Az hogy a föld forgalma csak a legszükségesebbre korlátozódjék, legfeljebb ipari léte­sítményekhez történő kisajátításra vagy felhasználásra, lakótelep parcellázására és hasonlókra. A kérdés — ez volt a fó vitapont a mezőgazdasági bi­zottságban —, hogy ezzel lecsillapítjuk-e azt a most már hisztérikussá váló közvéleményt, amely ebben a kérdésben kialakult. Én úgy éreztem az ottani vita alapján, hogy ez a lecsillapítás nem történik meg. Tisztán kell látni, hogy bárhogyan döntünk itt, ez a kérdés egy féléven, egy éven belül ide, a Ház asztalára fog újra kerülni. Úgy, mint a jóvátételi törvény része — indokolt része, kérem; akik ismerik, ami itt a mező­gazdasággal történt, sok minden elhangzott most ezzel kapcsolatban, azok tudják, hogy ez mennyire indokolt Hitelesítették: Dr. Pesta László Rujsz Lászlóné Tornán Károlyné — és mint a tulajdonreform része, amely szintén indo­kolt, hiszen a társadalom és benne a mezőgazdaság to­vábbi fejlődését kell, hogy elősegítse. Tisztelt Országgyűlés! Mindkét megoldásra —, hogy elfogadjuk a miniszte­ri és többségi bizottsági előterjesztést, és a másikra, hogy átmenetileg fogyasszuk be a földforgalmat —, le­het érveket felhozni, egy sereg kedvező és kedvezőtlen hatást említeni. Az a kérdés, hogy mi most itt hogyan döntünk. Én úgy láttam — ahogy erre utalás történt már —, mi nem vállalhatjuk fel, hogy részletekbe menően — úgy, ahogy itt sokféleképpen elhangzott — meghatároz­zunk, hogy a jóvátételi törvény, a tulajdoni törvény előtt mi történjen! Ezt ki hajtsa végre? Mikor hajtsa végre? Benne vagyunk a termelési évben lassan! Ho­gyan hajtsa végre? Ezért a megítélésem szerinti kisebb rosszat javasol­tam, és ettől a véleményemtől most sem tudok elállni. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy átmenetileg befa­gyasztjuk a földforgalmat ésezt elfogadjuk azzal az összes hatással, amit objektíven, helyesen állapított meg a bizottság és a Kormányjavaslata, hogy az lesz. Kérem, hogy ezeket a negatív hatásokat — ha így történik esetleg a döntés — ne használják föl a pártok a mostani választási harcban. Ne azért, hogy a terme­lés, a gazdálkodás — akki is, amíg ebben a kérdésben végső nyugvópontra tudunk jutni —, eredményesen to­vábbmenjen. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Képviselőtársaim! Újabb felszólalót látok, úgyhogy a vitát felfüggesz­tem, munkánkat holnap reggel folytatjuk. Jó pihenést kívánok! Az ülésnap vége: 18.24 óra. Soltészné Padár Ilona Dr. Karvalits Ferenc Balogh László soros jegyzők

Next

/
Oldalképek
Tartalom