Országgyűlési napló, 1985. V. kötet • 1989. november 21. - 1990. március 14.

Ülésnapok - 1985-75

6199 Az Országgyűlés 75. ülése, 1990. január 25-én, csütörtökön 6200 menyek kidolgozását is gyorsítsák fel, hogy azok mielőbb, legkésőbb április elsejével a tervezett vagyonügynökség felállításának időpontjában életbe léphessenek. Az alkalmazotti részvényvásárlási, vagy tulajdonszerzési formák tartalmazzanak ingyenes, vagy meghitelezett részvényjuttatást is. A tulajdonosi jogokat pedig a dolgozói részvényközösségek gyakorolhatják. A kedvezően megszerezhető dolgozói tulajdonosi jogot nemcsak a részvénytársaságnál, hanem más formájú gazdasági társaságoknál is lehetővé kell tenni. Félő, hogy ha ezek az intézkedések nem történnek meg, akkor a munkavállalók gyorsuló ütemben szorulnak ki az állami tulajdon átalakításának folyamatából, s még az egyébként is kicsiny esélyüket is elvesztik a tulajdonosi jogok megszerzésére. Hirdetni a dolgozói tulajdonhoz való jogot kevés. Törvényekkel szabályozott intézkedések kellenek. Végezetül szeretném megköszönni a Kormánynak és a terv- és költségvetési bizottságnak azt, hogy támogatták leadott módosító javaslataimat. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Köszönöm szépen. Dr. Marx Gyula képviselőtársunk hozzászólása következik. DR. MARX GYULA: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársak! Önök bizonyára tudják, hogy sem a Magyar Demokrata Fórum, sem én nem tartozom azok közé, akik támogatnák azt a felfogást, hogy ezt az országot gyorsan, sebtében ki kellene árusítani. Élnek bennem félelmek — amelyekről Biacs Péter, Zsidei Istvánné beszélt — attól, hogy egyesek felhasználják ezt a privatizációs folyamatot arra, hogy részben politikai hatalmukat átmentsék gazdasági hatalomba, részben pedig, hogy megjelennek különböző bel- és külföldi szélhámosok, akik felvásárolják az ország vagyonának tetemes részét. Ezért messzemenően támogatom azt, hogy a privatizáció ellenőrzött folyamat legyen és egy rendkívül rugalmas szervezet legyen alkalmas arra, hogy ezt a folyamatot hatékonyan, de mégis aránylag időben, belátható korlátok között, ellenőrzötten végre lehessen hajtani. Azt írja valamelyik neves amerikai Nobel-díjas közgazdász, hogy a nemzetek gazdaságának hanyatlásánál az egyik legalapvetőbb ok az, hogy ha túl sok elosztási koalíció beszél bele a gazdasági ügyek intézésébe. Arra szeretném kérni az Országgyűlést, és mindenkit, aki most felelősen foglalkozik ezzel a kérdéssel, hogy e buktatót ezzel a törvénnyel igyekezzünk az eddig elmondottakkal összhangban érvényre juttatni. Nyugati szakemberekkel, gazdasági emberekkel történt találkozások során világosan kihangzott a beszédjükből az, hogy ábrándokban ringatjuk magunkat, ha azt hisszük, hogy lepusztult vállal atainkat majd nagy lelkesedéssel megvásárolják, illetve azokba betársulnak, a különböző vállalkozó tőkések. Arra is figyelmeztetnek bennünket — és személy szerint sokszor hallottam ezt vissza —, hogy mi valószínűleg túlértékeljük saját helyzetünket ebből a szempontból, és azt hisszük, egy nyugati vállalkozó szemében is annyit ér az a bizonyos esetlegesen eladásra kerülő vállalat, mint amennyit mi erről gondolunk. Tehát azoknak, akik a vagyonalappal hivatásuk szerint foglalkozni fognak, vagy foglalkozniuk kell, ezeket a szempontokat nyilvánvalóan állandóan mérlegelniök kell. Azt hiszem, olyan embereknek kell a vagyonalapban tisztséget vállalniuk, akik messzemenően élvezik a Parlament és az ország bizalmát. Úgy vélem, minden mást az előttem szólók lényegében elmondtak, és ezért nem szeretném tovább húzni az Önök idejét. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK: Dr. Debreczeni József hozzászólása következik. DR. DEBRECZENI JÓZSEF: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A tömegkommunikáció közel egy éve folyamatosan tudósít a vállalatokra bízott nemzeti vagyon eltűnéséről, elherdálásáról, többnyire rendkívül éles hangon. A folyamatokról nem kívánok szólni. Az esetek, a vétkes vagyonvesztés esetei közismertek, a védelmet, a folyamatok szabályozását, ellenőrzését és az intézményes kezelést célzó törvénytervezetek egészen a mai napig mégsem kerültek a képviselőház elé. Nem kívánok most a felelősség kérdésével sem foglalkozni, hiszen végre a tisztelt Ház előtt van az a két törvénytervezet, amely a szóbanforgó hiányosságokat megoldani kívánja. A vagyonvédelemről és a Nemzeti Vagyonügynökségről szóló törvénytervezetek elfogadása részemről és a többi MDF-es képviselő részéről nem kérdéses, azokat határozottan támogatjuk. Hozzászólásom azonban ennek deklarálásán kívül azt is nyomatékosítani kívánja, hogy mindkét törvénytervezetet hézagosnak, kijátszhatónak, kompromisszumoktól szabdaltnak tartjuk. Változtatások nélkül e két törvény nem érhetné el alapcélját, a nemzeti vagyon szervezett védelmét, a privatizációhoz szükséges tulajdonos megnevezését és jogosítványokkal való felruházását. Emiatt a két törvénytervezethez 6 és 11, összesen 17 módosító, kiegészítő javaslatot nyújtottam be, amelyek szorosan egymásba kapcsolódva kívánják kijátszhatatlanná vagy legalábbis nehezen átjátszhatóvá tenni a két rendkívül fontos törvényt. Természetesen nem fogom felolvasni ezeket a módosító javaslatokat. Ezeket a tisztelt képviselőház megkapta. Csupán jellegük szerint összevont csoportosításban jelzem a benyújtott javaslatok irányát, célját, lényegét. A javaslatok egy része szigorító, például határidőket, mértékeket fűz szorosabbra. Más részük hézagokat, illetve tágan hagyott kapukat igyekszik betömni. Van közöttünk fontos pontosító javaslat. A legfontosabb csomag a Nemzeti Vagyonügynökség helyzetét, jogosítványát kívánja erősíteni. Végül néhány javaslat a visszarendeződés ellen fogalmaz meg szabályokat. Módosító, kiegészítő javaslataink a két törvénytervezet alapcélját, szerkezetét, fő módszereit nem érintették alapvetően. Véleményem szerint az eredeti célhoz való közelítést segítik. Az MDF a nemzeti vagyon védelmét kiemelten fontosnak tartja. Ugyancsak kiemelt fontosságúnak tartjuk a nemzet érdekei szerint zajló, szabályozott privatizálás, tulajdonosváltás végrehajtását. Mi tehát nem vagyunk a szabályozott folyamat ellen, de minden erőnkkel gátat kívánunk vetni a nemzeti vagyon felelőtlen, esetenként bűnös elherdálásának. (Taps.)