Országgyűlési napló, 1985. V. kötet • 1989. november 21. - 1990. március 14.

Ülésnapok - 1985-74

6117 Az Országgyűlés 74. ülése is, hogy eredendő emberi jogról van szó amelyre vonatkozó szabályok —ésitt ismét hadd utaljak vissza egyik tegnapi felszólalásra - valóban az államhatalom korlátait jelzik. Ennek az új szemléletnek, amelyet az alkotmánymódosításban és az emberi jogokkal kapcsolatos jogszabályokban külön is hangsúlyozunk, éppen ez a jelentősége. A jogszabályok itt elsősorban az államhatalom számára jelentenek korlátokat, illetőleg állami feladatokat jelölnek meg olyan esetben, ahol ez a feladatmeghatározás nem közvetlenül adódik az alkotmány megfelelő szakaszának az értelmezéséből. Könnyen kérdezhetjük az állam és az egyházak elválasztása esetében vajon milyen feladat hárulhat az államra?A kérdés nagyon jól hangzik, mégiscsak meg kell azonban határozni ebben az esetben is, hogy mást ne mondjak, például az iskolák, egészségügyi intézmények stb. normatív támogatását. Tehát valahol az ilyen típusú feladatokat is össze kell foglalni. Nos, ezzel függ azután össze az is, hogy ezek a jogszabályok - ide értem a most vitatott törvényt is — távolról sem valamifajta megengedő, paternalista jellegű szemléletben fogantak. Szeretném ezt azért is hangsúlyozni, mert tegnap Vona képviselő úr azt mondotta, hogy a jogszabályok szerkesztőinek lelkületükben még él ez a paternalizmus nem tudnak elszakadni a régi szokástoktól, mert hiszen íme ez a jogszabály is ilyen szemléletet tükröz. Nos a magam részéről nem látom ennek a parlamentarizmusnak a nyomait sem az előterjesztett jogszabályban, bár ilyen „vád ' "kétségtelenül divatosan hangzik. Adott esetben ugyan kétségtelenül olyan evidenciákat is meg kellett fogalmazni, amelyekre egyébként az én véleményem szerint sem lenne szükség más politikai és jogi kultúrával, hagyományokkal rendelkező országban, illetőleg más történelmi körülmények között. Most és itt azonban ezeknek az evidenciáknak a meghatározása, akár ismétlése is éppen az elmúlt időszakkal szembeni garanciák hangsúlyát jelenti. Nem kívánok arra utalni, hogy az ilyen meghatározások túlnyomó többségét éppen az egyházak igényelték, és attól tartok, hogy jó okkal. Mert fontos, hogy a jogász számára evidenciáknak tűnő elveket is világossá tegyük mások számára, és terjesen kétségtelenné minden szervezet számára. És van a jogszabálynak - engedjék meg, hogy enynyi jogelméleti utalást tegyek — szimbolikus jelentősége is. A szimbolikus jelentőség pedig ilyen esetben különösen fontos. Jelzi azt a fordulatot, amit az állam az egyházakkal összefüggésben tett, és jelzi egyúttal azt is, amire Nagy József képviselő úr tegnap utalt, hogy ugyanis rehabilitálás történt, az egyházak rehabilitálása, amire majd szeretnék még később néhány szóval visszatérni. Mindebből következően tehát határozottan állítom, hogy a törvényre szükség van. Sőt azt is hozzáteszem, mindazok számára, akik ezt kívánságként jelezték, hogy nem átmeneti jelleggel. Ez a törvény nem olyan törvény, amelyet holnap az új Parlamentnek hatályon kívül kellene helyezni, vagy megváltoztatni. Meg vagyok róla győződve, hogy ezt nem is kíván1990. január 24-én, szerdán 6118 ná megtenni. Ez a törvény nagyon is történelmi jelentőségű a magyar fejlődést tekintve, a hatása is az lesz, és ha módosítani kell — mert hiszen végül is valamikor minden törvényt kell módosítani, és ebből a szempontból nevezhetünk minden törvényt akár „átmeneti" jellegűnek is -, akkor azért kell módosítani, mert a viszonyok úgy változtak, hogy ezek a változások a törvény szövegének átalakítását igényük. Nos, ennyit arról, hogy szükség van-e törvényre, vagy nincs, és ezzel már mindjárt utaltam a második elvi problémára is, hogy ugyanis paternalista, megengedő jellegű-e ez a törvény, vagy pedig valóságos, az új viszonyokat tükröző jogalkotás. Még egy általános problémát szeretnék szóvá tenni. A bevezetőmben is mondottam tegnap, hogy ezt a törvényjavaslatot az érdekeltekkel, ideértve az egyházakat és a politikai pártokat is, egyeztettük. Ezután elhangzottak felszólalások, amelyekben egyes politikai pártok, bizonyos fokig egyházak részéről is változtatási, módosítási igények merültek fel. Ebből azután Roszik Gábor képviselő úr levonta a következtetést, hogy ez az egyeztetés talán mégsem igazán történt meg. Szeretném világossá tenni, hogy az egyeztetés megtörtént A törvényt nemcsak külön-külön az egyházak képviselőivel, hanem a vallásügyi tanácsban folytatott vitán is megvitattuk, írásos véleményeket kértünk, és azon a bizonyos háromoldalú megbeszélésen, ahol a politikai pártok és az egyházak is jelen voltak a kormány képviselői mellett megegyezés is született. Hogy az egyeztetés — természetesen minthogy éppen arról van szp hogy egyeztetés történt - nem fogadhatta el mindenkinek minden kívánságát, különösen nem akkor, amikor teszem azt az egyik politikai párt kívánsága szemben állt a másikkal, az egyik egyház részéről elhangzott kívánságot nem kívánta elfogadni a másik, és ilyenkor kompromisszumokra kellett jutni — azt hiszem egészen természetes. Ilyen kompromisszumok valóban bent foglaltaknak a törvényjavaslat szövegében. Megint csak azt kell mondanom, hogy mindig minden törvény szövege valami fajta kompromisszumon is alapul. Ebből adódik azután az a további természetes következmény, hogy itt a Parlament ülésén a politikai pártok és az egyházak képviselői természetesen felállhatnak és felárthattak, kifejezhettek kívánságokat, amelyeket adott esetben az egyeztetésen nem úgy sikerült érvényesíteni, ahogyan szerették volna. Ez természetes dolog. Ezek a kívánságok megjelennek, és az Országgyűlés dolga az, hogy döntsön ebben a tekintetben. Arról már nem kívánok szólni, hogy vannak bizonyos szubjektív kötöttségek is és bizonyos szervezetek - ez még az államigazgatásban is előfordul — elfogadnak valamit egyik képviselőjük jelenlétében és másként látnak valamit a másik képviselőjük szemével és gondolkodásmódjával. Nos, ezek után, ha megengedik, rátérnék a részletes válaszokra. Ezek a válaszok érintik a tegnap elhangzottak és az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának 534-es szám alatt ma kiosztott jelentésében foglalt kérdéseket. Szeretném je-