Országgyűlési napló, 1985. V. kötet • 1989. november 21. - 1990. március 14.

Ülésnapok - 1985-72

6035 Az Országgyűlés 72. ülése 1989. december 21-én, csütörtökön 6036 mondja, hogy: Vissza.) Akkor megmentem Önöket egy hozzászólástól. (Szavazzunk! — javasolja több képviselő az elnöknek hangosan.) ELNÖK: Ha Biacs Péter elfogadja ezt a javaslatot, ami Bognár József képviselőtársunktól elhangzott, akkor talán nincs szükség arra, hogy válaszadásra felkérjem. Vagy Biacs Péter ragaszkodik ahhoz, hogy szóljon? Igen Tessék, megadom a szót. DR. BIACS PÉTER: Tisztelt Ház! Egyetértek azzal, hogy visszakerüljön a bizottságokhoz, bár hozzá kell tennem, hogy a mezőgazdasági bizottság tárgyalta, de határozatképtelenség miatt nem tudott erről érdemben állást foglalni. Nem baj tehát, hogyha újra megtárgyalja teljes létszámban. A terv- és költségvetési bizottság elfogadta és teljes szavazóerejével, egy ellenszavazattal támogatta ezt annak idején. Feltételezem: ha újra hozzájuk kerül, megint érdemben fognak foglalkozni vele. Azonban felhívom a figyelmet, hogy január l-jével a Minisztertanácstól a gabona-, malom- és takarmányforgalmi vállalatok átkerülnek a MÉM-hez. így hát gyakorlatilag megindulhat itt egy átalakulás, amely lyel kapcsolatban vannak fenntartásaim. Ha most nem szavazunk, akkor ez az átalakulás január l-jével beindul, és több érdekelt képviselőtársam — közöttük Varga János hangsúlyozta is a tolnai malom esetében, amely az ő választókerületébe tartozik. Azt kérném: ám tárgyalják meg a bizottságok, ez így helyes és tisztességes, de addig függessze fel a MÉM ezeknek az átalakítását. ELNÖK: Dr. Hütter Csaba miniszter kért szót. DR. HUTTER CSABA mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Kötelességemnek érzem a jelenlevőkkel ismertetni, hogy az élelmiszergazdaságon belül az itt említett óriási jövedelemkülönbségnek jele sincs. A mezőgazdasági és élelmiszeripar egyaránt alacsony jövedelmezőségű ágazat. A mezőgazdaságban az eszközarányos jövedelem valamicskével magasabb, mint az élelmiszeriparban, árbevételarányos jövedelme pedig valamivel alacsonyabb. Ez a realitás kedvéért, azt hiszem, megjegyzendő. Nem ennyire éles az ellentét sem a gyakorlatban, mint ahogy az itt most, az imént elhangzott. Vannak egészen jól működő élelmiszeripari vállalatok, például a Tejipari Tröszt, egy óriás vállalat és jó partnerságban működik. A gabonaipar decentralizációjára január l-jével sor kerül. Erről kormánydöntés született. Arról is, hogy megtörténjen a gabonaipar átalakítása. Az átalakulási törvény szellemében március után, tehát a gabonatröszt 1989. évi mérlegének elkészülte után kerül erre sor. Jelenleg olyan nagy a különbség megyénként egyes vállalatok leterheltségében és működőképességében, hogy központi intézkedést kíván a terhek kiegyenlítése, az önálló működőképesség megteremtése. Abból kifejezetten előnyök származhatnak, hogyha a legnagyobb mezőgazdasági alapanyagtermelő terület, a gabonagazdaság közvetlenül kapcsolatba kerül a feldolgozóiparral, sőt azon keresztül a piaccal, a világpiaccal is. Szándékunkban áll az export teljes decentralizálása is a kiviteli lista megtartása mellett. Én javaslom, hogy ezt ne függesszük föl, hadd menjen az útján tovább, egyébiránt azt tartom célszerűnek, hogy az átalakulási törvény eme passzusát megtárgyalja a bizottság. De szeretném előrebocsátani: rossz ez a törvény, mert nem volt több információnk, mint amennyi ott rendelkezésre állt, és több kellett volna ahhoz, hogy jó törvényt alkossunk. Nem hiszem, hogy jót tudnánk alkotni most első nekifutásra. A privatázáció, az állami vagyonalapról szóló törvény, az állami vagyon védelméről szóló törvény, a vállalatokról szóló törvény, az átalakulási törvény egy törvénycsoportként egységesen rendezendő, alaposan átgondolva, és nem hiszem, hogy ezt egy-két hetes, vagy hónapos vitával el lehetne rendezni. Egyébként, ha nem változik meg a Biacs Péter által változtatandó törvénycikkely, akkor a törvény a gyakorlatban az államigazgatási vállalatok kivételével nem tud működni, mert az élelmiszeripari vállalatok nem hajlandók önszántukból átalakulni. Tehát van egy olyan törvény, amelyhez ragaszkodunk, de a gyakorlatban nem működik. Ha megváltozna úgy, ahogy azt Biacs Péter képviselő javasolta, akkor előfordulna, hogy működőképes lenne, de azt hiszem, hogy lehet ennél egy jobb, harmadik változat is, legyen türelmünk ezt kivárni. Ha nem is mint képviselőknek, mint állampolgároknak legyen türelmünk kivárni. Ezek olyan nagy horderejű változások, maga az egész privatizáció kérdése oiyan óriási horderejű, hogy nem szabad elhamarkodva dönteni. Én igenis egyetértek Csuka Mária képviselő asszony ama felvetésével, hogy az állami vagyonból állami bevétel kell, hogy származzon, akkor, amikor az értékesül. Gondoljuk ezeket jól át, addig is egy-két bizottsági ülésen történő megvitatás sokat használhat az ügynek. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Képviselőtársaim! A következő lenne a javaslatom, és kérem, hogy erről szavazzanak: A kereskedelmi bizottság, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság, a terv- és költségvetési bizottság, valamint a mezőgazdasági bizottság írásbeli állásfoglalásával együtt a januári ülésszakon tűzzük napirendre az indítványt. Kérdezem, egyetértenek-e ezzel képviselőtársaim? Kérem szavazzunk erről. (Megtörténik.) Köszönöm szépen. Az Országgyűlés hatátozata alapján Biacs Péter és képviselőtársai indítványát az előbb felsorolt bizottságoknak állásfoglalás kialakítása céljából kiadom. (Érthetetlen közbeszólás.) Képviselőtársaim! Az Országgyűlés határozott, tehát úgy döntött, hogy ebben a kérdésben csak bizottsági állásfoglalások ismeretében fog újabb döntést hoz hozni. Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt ülésszakunkon megválasztottunk egy ügyrendi bizottságot, akkor