Országgyűlési napló, 1985. V. kötet • 1989. november 21. - 1990. március 14.
Ülésnapok - 1985-68
5629 Az Orszaggyűlés 68 ülése, 1989. november 24-én, pénteken 5630 dont rögtön hátrányosan érinti és méltánytalanul megkülönbözteti a szövetkezeten kívüli vállalkozói tulajdonnal szemben. Ilyen körülmények között kérhetjüke a tag bizalmát? Számíthatunk-e hitére a valós tulajdonossá válás folyamatában? Nem szabad elfelejteni, hogy még igen frissen él az emlék és annak következményei, amikoris az állami tulajdont minősítették magasabbrendűnek és a szövetkezetek másodosztályú besorolást kaptak. Ez a hátrányos megkülönböztetés a tulajdonformák között már a múlté, ez a törvényjavaslat azonban ugyanazt teszi a szövetkezeten belüli tagi magántulajdon és a szövetkezeten kívüli magántulajdon összehasonlításaként az előző hátrányára. Ezért kérem képviselőtársaim egyetértését módosító javaslatomhoz, amely szerint a törvény szövegéből a diszkriminatív rendelkezés maradjon ki. Egyetértek az előterjesztő azon törekvésével, hogy a szövetkezeten kívüli vállalkozás élénkítése céljából számukra nagyobb szabadságot, kedvezményeket biztosít, de meggyőződésem, hogy ugyanezt biztosítani kell a szövetkezeti tagi magántulajdon részére is a szövetkezeten belüli tagi vállalkozás részére is. Egyébként a hátrányos megkülönböztetésen túl a tervezett rendelkezés végrehajthatatlan is. A szövetkezeti tagi vagyonrész eladható, ily módon az üzletrész egyszeri értékesítése után e korlátozás már nem alkalmazható. Ismétlem: javaslatomat a 403-as számú reformbizottsági anyag 16. pontja tartalmazza, azt azonban a bizottság és a Kormány elutasította. Kérem ezért a Parlament felülbírálatát. Tisztelt Képviselőtársaim! Másik törvénymódosító javaslatom ugyanezen törvény 11. §-a 1. bekezdés h) pontja módosítását tartalmazza a reformügyi bizottság 403-as számú anyag 3-as pontja szerint. Javaslatom csupán annyi, hogy a mondat elejéről az 1990. év feltüntetése maradjon el. Egyetértve a Pásztohy András ugyanilyen módosításával, annyival szeretném kiegészíteni, hogy ugyanis az előterjesztés 1990-re a kedvezőtlen termőhelyen gazdálkodók kiegészítő tevékenységi adókedvezményét a jelenlegihez képest 50 százalékra kívánja mérsékelni és ezen felül most kíván elfogadtatni 1990 utánra újabb kedvezmény megvonást. Az érintett mezőgazdasági üzemek rendkívül nehéz körülmények között gazdálkodnak és megtesznek minden tőlük telhetőt annak érdekében, hogy az agrárgazdasággal szemben támasztott nemzeti elvárásnak eleget tegyenek. Mindenki előtt közismert, hogy a mai átalakulási időszakban az élelmiszertermelés és az ellátás kiegyensúlyozó belpolitikai kérdés, folyamatos biztosítása azonban erejükön felüli erőfeszítéseket kíván az érintett üzemektől. Törékeny egyensúlyi helyzetüknek kritikus gondja, hogy a kedvezőtlen termelési feltételekkel rendelkező mezőgazdasági üzemek mennyiben tudják megőrizni működőképességüket. E térségekben a mezőgazdasági üzemek gyakran az egyetlen foglalkoztatók, a településeken betöltött jelentős szerepüket nem kívánja átvenni más gazdálkodó. Nyilvánvaló, hogy ezen üzemek problémája a térségi politika része, de felelősen dönteni csak körültekintő helyzetfeltárás után lehet 1991-re és az utána következő évekre is. Ez a felelős döntés azonban — megítélésem szerint — nem az 1990-re készülő törvény kompetenciája. Tisztelt Ház, szándékom tehát óvni magunkat attól, hogy ebben az ügyben előre elkötelezzük magunkat az 1990 utáni időszakra. Javaslatommal a reformbizottság egyetért, a Kormány azonban elutasítja. Itt is kérem a Tisztelt Parlamenttől javaslatom jóváhagyását, (laps.) ELNÖK: Szántó Sándor, Szabolcs-Szatmár megye 12-es választókörzetének képviselője kér szót. SZÁNTÓ SÁNDOR: Két nappal ezelőtt döntöttünk a 10 perces hozzászólásokról, de ugye rövidebben is lehet beszélni? Elnézést kérek, hogy én is, néhány percben, megerősítve Pásztohy András képviselőtársamat, az ország különböző tájain lévő kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági termelőszövetkezetek érdekében kívánok szólni. A jelenleg érvényben lévő mezőgazdasági jövedelemszabályozási rendelet a kedvezőtlen adottságú nagyüzem 50 százalékos nyereségadójából 14 aranykorona/hektár érték alatt, 70 százalékot, 14 és 17,1 aranykorona/hektár érték között 35 százalékot tarthat vissza. A törvényjavaslat a 6-os számú melléklet 4. pontjában 1990-ben ennek a kedvezménynek a felét, 91-ben pedig teljes egészét meg kívánja vonni. Az előbb említett üzemek nevében tiltakozom az újabb szorítás ellen! Nálunk Szatmárban, az Ecsedi-láp térségében több termelőszövetkezetet 2—3 évenként elborít az ár, vagy a belvíz. A szabolcsi homokos területeken más években az aszály pusztít. Az ebből eredő kár üzemenként sokszor eléri az 50 millió forintot is. Ennek kompenzálására ezek a szövetkezetek már az 1980-as évek elején ipari üzemeket kezdtek telepíteni, mert a sűrű taglétszám és az alaptevékenység veszteséges termelése miatt nem tudtak munkát adni a tagság és a lakóhelyükön dolgozni akaró fiatalok részére. Az utóbbi 10 évben, az ipartelepítés hatására, csökkent a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei ingázók száma, munkát találtak az emberek saját falujukban. Úgy tűnt, hogy ezáltal is enyhül a halmozottan hátrányos helyzet. Sajnos az utóbbi két évben a melléküzemági tevékenységek jövedelmezősége is rohamosan csökkent, különösen a KGST piac tekintetében. A rubel leértékelése még tovább rontotta a cserearányokat. Ilyen közgazdasági viszonyok mellett hogyan tudnánk biztosítani kedvezőtlen adottságú, 7—14 aranykorona értékű földeken gazdálkodó tsz-einknek a versenysemlegességet, amikor ismét megvonásra kerül egy olyan forrás, ami némi fejlesztésre adott lehetőséget? A kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági nagyüzemek nyereségadójából visszatartható kedvezmény az állami kötségvetésben csak egy jelentéktelen összeg. Annál inkább jelentős az érintett gazdaságok számára alapvető fejlesztéseik megvalósítására. Kedves Képviselőtársaim! Ezért a javaslatom a következő: Egyetértve Eleki Jánossal, hogy a törvényhozás ne döntsön a fenti üzmeket érintő kérdésekről, amíg nem vizsgálja meg a helyzetüket, de konkrét javaslatom is van. A Kormányjavaslatával ellenkezőleg a 35 és 70 százalék nyereségadó-kedvezmény maradjon változatlan a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek részére. Kérem képviselőtársaimat, javaslatom támogatására. Itt megjegyzem, hogy a reformbizottság tegnapelőtti ülésén elvetette javslatomat a következő
