Országgyűlési napló, 1985. V. kötet • 1989. november 21. - 1990. március 14.

Ülésnapok - 1985-68

5627 Az Országgyűlés 68 ülése, 1989. november 24-én, pénteken 5628 Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselő kollégák! A mezőgazdasági beruházások támogatási rendjének alapvető megváltoztatását határozta el a Kormány. Ennek lényege és célja, hogy a termelő beruházástámogatást csak olyan gazdálkodó valósíthat meg, illetve a támogatást csak az veheti igénybe, amely az így létrehozott kapacitást jövedelmezően üzemelteti. E cél elérésére a Kormány augusztusban úgy határozott, hogy ez a támogatás az eddigi költségvetési juttatás helyett adóvisszatérítésként vehető igénybe. A határozatban a Kormány megállapította azt is, hogy a mezőgazdasági és élelmiszeripari tevékenység szabályozásának tartós eszköze, a beruházások állami támogatása is, felhatalmazza a mezőgazdasági és élelmezési minisztert, hogy az új támogatási rendszert a gazdálkodók felkészülésének előkészítésére meghirdesse. Ennek megfelelően több fórumon a mezőgazdasági gazdálkodók, nagyüzemek és egyéni gazdálkodók százaival együtt megismerhettük az új támogatási rendszer lényegét. Eszerint a számottevő jövedelemmel gazdálkodó üzemek fejlesztési lehetősége javul, de az alacsony hatékonyságú üzemek számára elérhetetlen az állami támogatás igénybevétele. Ez különböző szakértők becslése szerint azt jelenti, hogy 5—700 üzem kiszorul a támogatott beruházások megvalósításának lehetőségéből. A tájékoztató alapján megértettük, sőt elfogadjuk, hogy az alacsony hatékonysággal gazdálkodó üzemek ne eszközigényes tevékenységek: állattenyésztés, ültetvénytelepítés, fejlesztés révén keressék boldogulásukat. Az új támogatási rendszer negatív vonása, hogy a támogatást utólag négy év alatt lehet igénybe venni. Ez azt jelenti, hogy ezt a támogatást hitellel kell megelőlegezni, amelynek ma már 16—18 százalék, sőt magasabb kamata drágítja a beruházást, a termelési folyamat teljes időszaka alatt inflációs hatású és szükségszerűen megjelenik az élelmiszerárakban. Azt sem lehet elfogadtatni a mezőgazdálkodókkal, hogy a beruházási támogatást, amely a Kormány álláspontja szerint is, tehát közgazdaságilag megokoltan az ár- és jövedelemszabályozás tartós eszköze, a gazdálkodóknak kell megelőlegezni. Kizárólag adminisztratív előírás miatt. Erre az aggályra is megnyugtató választ kaptunk azzal, hogy a kivitelezés időszakában a számla alapján visszatartható a támogatásnak megfelelő összegű adó az adóelőlegből is és az üzembehelyezés következő öt teljes éven át. A mezőgazdasági bizottság javaslatát megvitatta a reformügyi bizottság is. Az ott jelen volt másik pénzügyminiszter-helyettes, kollégája korábbi álláspontját megváltoztatva elutasította a javaslatot, ennek alapján a reformügyi bizottság jelentése a 9. oldalon azt rögzíti, hogy a Kormány, a bizottság a javaslattal nem ért egyet. Tisztelt Képviselőtársaim! A termelő mezőgazdasági beruházások támogatási rendszere hosszú előkészítő munka után, sokoldalú egyeztetés eredményeként, az eltérő érdekeket szintetizáló kompromisszumként alakult ki. Ezt a rendszert a pénzügyminiszter, az Országos Tervhivatal elnöke, valamint a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter által aláírt és a Kormány elé terjesztett előterjesztés pontosan megfogalmazza, azt a Minisztertanács határozata megerősítette. Ennek érvényesítése érdekében kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a reformügyi bizottság 403-as számú jelentése 12. pontjában közölt szövegtervezet utolsó két sorát a következők szerint fogadja csak el. Az utolsó két mondatot mondom: Adókedvezményt vehet igénybe az adóelőlegből is a beruházás kivitelezésének időszakában, és az üzembehelyezést követő öt teljes év alatt. Tisztelt Országgyűlés! Ennek az ügynek van egy általános érvényű tanulsága is, ami azért bír különös jelentőséggel, mert a pénzügyi kormányzatot egyre több bírálat éri itt a tisztelt Házban is, és a nyilvánosság előtt is. Ez pedig senkinek sem jó. Kérem ezért Békési László miniszter urat: vizsgálja meg, hogy fordulhatott elő az, először: a Pénzügyrninisztérium apparátusa a pénzügyminiszter aláírásával megerősített állásponttól eltérő törvénytervezetet fogalmaz meg az Országgyűlés számára. Másodszor: az Országgyűlés egyik bizottságában a kiküldött pénzügyminiszter-helyettes által elfogadott álláspontot néhány nap múlva egy másik bizottságban egy másik pénzügyminiszter-helyettes alapvetően megváltoztat. Harmadszor: a rjénzügyminiszter-helyettes ilymódon megváltoztatott véleményét a Kormány álláspontjaként tünteti fel. Úgy vélem, hogy az ilyen vizsgálat eredménye és konzekvenciáinak érvényesítése jelentős lépés lehet abban az irányban, hogy a pénzügyi kormányzat az ország bizalmát visszanyerje. Erre a bizalomra pedig nemcsak a pénzügyi kormányzatnak, hanem az ország egész gazdasági és társadalmi életének szüksége van. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Képviselőtársaim! Úgy látom, most már valóban nem kér senki szót az általános vitában, ezért azt lezárom. A részletes vitában szót kért Eleki János, Békés megye 7. számú választókörzetének képviselője. Megadom a szót. DR. ELEKI JÁNOS: Tisztelt Országgyűlés! A vállalkozási nyereségadóról szóló 1988. évi 9. törvény módosítási javaslatához írásban két módosító indítványt terjesztettem a Parlament elé. Az első javaslatomat a 403-as számú reformbizottsági anyag 16. pontja tartalmazza. Ezt szeretném röviden alátámasztani. A mezőgazdasági szövetkezetek napjaink megváltozott gazdasági és politikai viszonyaihoz igyekeznek rugalmasan igazodni és a jogi szabályozás is azt célozza, hogy a szövetkezetek egyre inkább alkalmazkodj nak a kialakuló új piacgazdasági viszonyokhoz, egyúttal létrejöhessenek a korszerű tulajdonviszonyok. Ezt szolgálta a szövetkezeti törvény Tisztelt Ház általi módosítása is, aminek folytán lehetővé vált a szövetkezeti vagyon 50 százalékának tagok számára történő nevesítése. Megkezdődött tehát a szövetkezeti tagok magántulajdonára alapozott, nem kolhoztípusú szövetkezeti forma kialakításának első lépcsője. A vagyon-nevesítés éppen csak megindult, amely a tulajdonosi érzésre alapozott gazdálkodást biztosítaná, s ekkor szembetaláljuk magunkat ezzel a törvényjavaslattal, amely a szövetkezeten belüli tagi magántulaj-