Országgyűlési napló, 1985. V. kötet • 1989. november 21. - 1990. március 14.

Ülésnapok - 1985-67

5599 Az Országgyűlés 67. ülése, 1989 rendszer, vagy bármilyen más megoldás. Én nem tudok tisztességgel állást foglalni addig, míg a különböző megoldási alternatívákra nem látok modellezést. Nem látom, hogy igazából az általam jogosnak tartott gyermekkedvezmény az tényleg az adórendszerbe beépített adóalapkedvezménnyel érvényesül-e, vagy esetleg a családi pótlék 600 forintos meglétével. Mert ha az Országgyűlés megszavazza a minden gyermek kiterjesztésére szóló adóalapkedvezményt, akkor a Pénzügyminisztériumnak meg kell teremtenie a 6 milliárd forintos forrást. Én most azért ajánlom a tisztelt Ház figyelmébe, hoy tovább gondoljuk, hogy azt a 6 milliárd forintot milyen módon tudjuk garantáltan biztosítva látni, hogy tényleg a gyerekek számára juttatjuk. Tehát ezt a dillemát anélkül osztom meg Önökkel, hogy választ tudnék rá adni, mert erre semmilyen számszerű ismereteim nincsenek, nem tudok megnyugtatóan ebben döntést hozni, mert akkor, amikor én a gyermekeket preferálom, lehet, hogy egy olyan döntés mellett voksolok, amellyel tulajdonképpen nem is ezt az intézkedést támogatom. Azzal kellene befejezni a gondolataimat, hogy egy konstruktív javaslatot teszek. Megmondom őszintén nem tudok konstruktív javaslatot tenni, ezért inkább kéréssel, illetve kérdéssel fordulok a pénzügyminiszterhez, hogy mindezeket az általam elmondottakat fontolja meg, a decemberi költségvetés vitája során erre térjünk vissza, attól függően természetesen, hogy az Országgyűlés ebben a kérdésben hogyan foglal állást, mindezek figyelembevételével. Köszönöm szépen figyelmüket, (laps.) ELNÖK: Köszönöm szépen. Márton János képviselőtársunkat illeti a szó. \ november 23-án, csütörtökön 5600 Ugyanis a kétszemélyes pénzcserék óriás mértékű láthatatlan jövedelmei eközben változatlanul rejtve maradnak. Jogos ugyan az adóbehajtók emiatti keserűsége, de ezt nem fogja enyhíteni a magánkereskedők AFA-átalányának tervezett megszüntetése, illetve a nyugtaadási kötelezettség bevezetése. Ezekkel egy külön alkalmazott személy felvétele is gyakran szükségessé válik számukra, természetesen a költségterheket az árakba teszik át és emelik az árakat. Ezért javasolom, hogy először a forgalmiadó-átalány jelenlegi rendszerét tartsuk fenn, másodszor a nyugtaadási kötelezettség bevezetését halasszuk el arra az időszakra, amikor általánosan bevezetjük a nyugtaadást a hálapénzt, a borravalót és a csúszópénzt elfogadó adóalanyok vonatkozásában is. Végül harmadszor; ne kényszerítsük a kiskereskedőt olyan bizonylatok kiállítására, amelyeknek adatait a kiskereskedőnek árut átadó őstermelő szolgáltatná. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Köszönöm szépen. Mezey Károly képviselőtársamat illeti a szó. MEZEY KÁROLY: Tisztelt Országgyűlés! Hozzászólásom tárgya a kötelező túlmunka bérének progresszív adóztatása. Öt nappal ezelőtt Nyíregyházán egészségügyi dolgozók tüntettek és egyik fő követelésük a kötelező túlmunka bére progresszív adóztatásának megszüntetése volt. Csak megjegyzem, hogy a tüntetés résztvevői a demonstráció után véradásra mentek. A nyíregyháziakhoz levélben, táviratban, telefonon és most képviselőjük által sokan csatlakoztak és engem kértek fel, tolmácsoljam az Országgyűlésnek; igazságtalannak tartják a kötelező túlmunka progresszív adóztatását és kérik a személyi jövedelemadóról szóló törvény módosítása során annak megváltoztatását. Megbízásom van arra, hogy a következő intézetek és szervezetek nevében szóljak. A kalocsai kórház, a hatvani városi kórház, a mosonmagyaróvári egészségügyi dolgozók, a sátoraljaújhelyi városi kórház, a tatabányai bölcsődei dolgozók demokratikus szakszervezete, a kecskeméti megyei kórház, a gyöngyösi Bugát Pál Kórház, a nagyatádi városi kórház dolgozói, a nagykőrösi orvosok, a nagy kallói elmegyógyintézet dolgozói, a fehérgyarmati városi tanács kórháza, a kisvárdai városi tanács kórháza, a karcagi egészségügyi dolgozók nevében, a szekszárdi és a szegedi megyei kórház, a gyulai tüdőkórház, a berettyóújlalui kórház, a jászberényi városi kórház, a balatongyarmati, kiskunhalasi városi kórház, a budapesti János kórház, pásztói városi kórház, Győr-Sopron megye egészségügyi intézményei hatalmaztak fel erre. Emlékeztetem a tisztelt képviselőtársaimat arra, hogy a szeptemberi ülésszakon interpellációt nyújtottam be a pénzügyminiszter úrhoz, hogy az adótörvény módosítása során a kötelezően előírt túlmunka bérét különítsék el az adóalaptól, és essék a 20 százalékos lineáris adó alá. Ugyanakkor a Pénzügyminisztérium és az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal határozzák meg, melyek azok a munkaterületek, ahol rendszeresen kötelező túlmunkát rendelnek el. A miniszter úr akkori MÁRTON JÁNOS: Tisztelt Ház! Amint láthattuk az eddig elhangzottakból, igen sok „dicséret" érte a Pénzügyminisztérium előterjesztését és félő, hogy ezek majd elbizakodottá teszik, annál is inkább, mert az is kederült valamennyi képviselőtársam megnyilvánulásából, hogy szilárdan tartja magát a magyar nép hagyományos „rokonszenve" az adózás minden formája iránt. Ezt jelzi számomra is, hogy a Magyar Néppárt hívei tömegesen szeretnének a nagy jövedelmű adót fizető társadalmi rétegek közé bejutni. Nem akarok azonban hiú reményeket táplálni pénzügyminiszterünkben, ugyanis ezek az említett adóalany-jelöltek nagyrészt sajnálatosan idős emberek és alighanem eltávoznak közülünk, mielőtt megszerzik a „kiváló és érdemes adófizető" kitüntetést. Vannak szerencsére olyan állapolgáraink, akik nem csak napjaink és hónapjaink komoly adófizetői, hanem nagy munkabírású, kockázatot vállaló, piacépítő vállalkozók, mégpedig magánkereskedők. Ennek a rétegnek a fejlődéséhez, erősödéséhez szorosan kötődik a valódi piacgazdaság uralma. Mindnyájunk érdeke tehát, hogy ne rontsuk a magánkereskedők helyzetét olyan intézkedésekkel, amelyek egyrészt semmiféle komoly adóbevétellel nem kecsegtetnek, másrészt az eladók és vevők százezrei által amúgyis a legjobban ellenőrzött adóalanyokat kifejezetten adminisztratív megkülönböztetéssel sújtják.