Országgyűlési napló, 1985. V. kötet • 1989. november 21. - 1990. március 14.

Ülésnapok - 1985-67

5597 Az Orszaggyűlés 67. ülése, 1989. november 23-án, csütörtökön 5598 megküzdött ezért a felhalmozott vagyonért. Csak emlékezetként mondom, mert 30 éve ott dolgozom: naponta dolgozott 20 forintos munkaegységért, amikor ennek máshol háromszorosa volt a jövedelme. Még ma is 10—15 ezer forinttal kevesebb a keresete, mint a másik ágazatok átlaga, és a lemaradás mellett is növelte a termelési alapokat. 1988-ban meg kellett csinálni országosan a vagyonbevallási. Ezzel mindenkinek legalizálódott a vagyona, csak éppen a téesz-tagság vagyona nem. Ennek a rendeletnek a 10. módosított §-át tekintve: a reformügyi bizottság már egyéb javaslatokat is figyelembe véve módosította a 10. §-t, így az, amit én a 10. §-hoz beadtam, áttevődik a 3. § e) pontjához. Ez a következőképpen szól. Nem minősül bevételnek ugyanaz a szöveg, amit beadtam módosításként, csak a végén van egy kitétel: kivétel ha magánszemély ezt elidegeníti. Nekem az utóbbi bekezdéshez van ellenvéleményem és ellenjavaslatom, méghozzá a következők miatt. Szeretném azt elmondani, hogy milyen esetben idegenítődik el ez a vagyon. Eleve a téesztörvény szerint nem adhatja el másnak, mint a szövetkezetnek felajánlhatja és a szövetkezet másik tagja veheti meg. De tudott dolog az, hogy 1 százalékos vagy 5 százalékos nyereséghányaddal nem fognak itt vagyonjegyet venni. Tehát csak akkor, amikor meghal az illető, és van egy nagyon kritikus pont: akkor, amikor jogutód nélkül a szövetkezet megszűnik. Mikor szűnik meg a szövetkezet jogutód nélkül? Akkor, amikor szétoszük önszántából, de arra alighanem nem nagyon lesz példa, és akkor amikor az ellehetetlenülést felszámolja. Nem mondok újat vele, amikor azt mondom, hogy körülbelül várhatóan a következő években kétháromszáz szövetkezet ennek a határán áll. A vagyonfelosztás esetén az új rendelet is, meg a módosítása is ezt az összeget adóköteles jövedelemként kezeli. Ha elfogadom a rendeletnek azt a részét, hogy a már egyszer leadózott jövedelem és a személyi tulajdon, a tagi tulajdon gyakorlatilag, ha azt kivonja a vállalkozásból, akkor sem adós, akkor ezt a tételt is oda kell tenni, mert másképp a társadalmi igazságtalanságot csak fokozzuk. Szeretném azért elmondani és talán a pénzügyminiszter úrnak ezzel nem okozok gondot, hogy ez a rendelkezés semminemű negatív kihatással vagy teherrel az 1990-es költségvetésben nem jelentkezik. Azt is szeretném elmondani, hogy a mezőgazdasági bizottság, a településfejlesztési bizottság, az agrár szektor teljesen egyetértett ezzel a javaslattal, viszont a Reformbizottság 5 igen és 15 tartózkodással nem tudják támogatni. Azt írták le, hogy ellene vannak, de nem volt ellene senki sem ennek a dolognak. Szeretném nemcsak ehhez a tételhez, hanem az egyéb adószabályokhoz képest is az a dolog jött elő, hogy a költségvetés terhére befizetett adókedvezményeket előszeretettel a személyi jövedelemadóból lehet visszaigényelni. Többek között arra szeretném a figyelmet felhívni, hogy január l-jétől, ha az új törvények el lesznek fogadva, akkor a személyi jövedelemadóval, némi kiegészítéssel a települések rendelkeznek és végérvényesen is minden egyéb engedmény a települések rovására megy. Ez csak megerősíti azt a dolgot, hogy azok a települések, amelyek amúgy is el vannak maradva a vidék, mezőgazdaság is szóba került, hogy nem jön vissza a személyi jövedelemadóba az a rész, ami országos átlag és ez a mezőgazdasági részekre vonatkozik, ott van a legtöbb elmaradott terület, ne sújtsuk ezeket a településeket még azzal, hogy ne adj isten az új szabályzók és a piaci körülmények között fel kell számolni ezeket a szövetkezeteket. Végérvényesen maradva a 10. §-ról a javaslatomat átteszem a 3-as §-ra, amelynek a zárójelbe tett részét kérem elhagyni, kivéve, ha magánszemély azt elidegeníti, vagy későbbi §-ba ez jogutód nélkül történik; ehhez kérem az Önök támogatását és megértését. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem képviselőtársaimat, kíván-e még valaki a törvényjavaslat részletes vitájához hozzászólni. Kérem, hogy jelezzen a gombbal. Rózsa Edit jelentkezik hozzászólásra. Tessék. RÓZSA EDIT: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Elnök Úr! A személyi jövedelemadó-törvény általános vitája kapcsán több képviselőtársam javaslatot tett arra, hogy a gyermekek adókedvezményét necsak a három és többgyermekes családok, illetve a gyermeküket egyedül nevelő kétgyermekes családok élvezzék, hanem terjesszük ki minden gyermekre. Ennek kapcsán nem hallgathatjuk el azt a vádat, amelyet erre a javaslatra különböző bizottságok, csoportüléseken hallhattunk, hogy ez a javaslat elsősorban a magas jövedelmű családokat támogatja és nem elsősorban a kedvezményt élvező gyermekeket. Egy dillemát szeretnék megosztani Önökkel a részletes vitában, mert egyrészt az Országgyűlés döntésétől függ, hogy a jelenlegi személyi jövedelemadó rendszerben ez beépítésre kerül, ami 6 milliárd forintot jelent, de itt elgondolkozunk azon a megoldáson, hogyha ez a 6 milliárd forint, mint forrás rendelkezésre áll, hogy nem kellene-e inkább a családi pótlék növelésére fordítani ezt az összeget. Dauda Sándor képviselőtársam megemlítette, hogy kevesli a 300 forintos családipótlék emelést, ezt szeretném megerősíteni, én is keveslem, mint ahogy a pénzügyminiszter úr is mondta, az tulajdonképpen csak az inflációt tudja fedezni, tehát szintentartást tud csak biztosítani a családi pótlék tekintetében. Szabóné Kakas Irén képviselőtársam fölvette, helyesen, egyetértek az általános gondolattal, hogy az adórendszernek figyelembe kell venni a létminimumot. Létminimium nem adóztatható. Sok-sok olyan javaslatot mondhatnék, tehetnék hozzá, amit képviselőtársaim is mondtak, ugyanakkor a számszerű összeget nem ismerjük. Nem ismerjük például, hogy a nemzeti jövedelemből mi jut az egyes korosztályokra, nem ismerjük, hogy a lakossági jövedelmek hogyan oszlanak meg az egyes évjáratok között. Nem ismerjük a társadalmi minimumot, nem ismerjük azt, hogy ma mibe kerül egy gyerek. Ezeknek a tényezőknek az ismerete hiányában próbálunk valamilyen, gyermeke segítségére szolgáló megoldást találni. Legyen ez vagy az adó-