Országgyűlési napló, 1985. V. kötet • 1989. november 21. - 1990. március 14.

Ülésnapok - 1985-67

5595 Az Országgyűlés 67. ülése, 1989. november 23-án, csütörtökön 5596 el akkor, hogy ez a kedvezmény az elkövetkezendő idő­ben bővülni fog. Örömmel tapasztaltam, hogy az ez év­ben hatályos törvényünk már kétgyermekes csonka családot is kedvezményez. Ezt egy kedvező folyamat­nak tekintettem. Megdöbbenve látom, hogy ez a ten­dencia a jelenlegi javaslatban megszakadt. Indoka az, hogy a gyermeknevelés költségének állami segítése szociálpolitikai feladat. Ez nem vitatható. A kormányprogramban szereplő 300 forintos csalá­dipótlék emelés azonban az indoklás szerint is csak az áremelés ellentételezésére szolgál. Meggyőződésem, hogy az eltartottak családi költségvetésre jutó terhelése nem kompenzálható kizárólag szociálpolitikai juttatás­sal. Ugyanis annak nagysága nem megfelelő, és egy ál­humánus egyenlősdit jelent. Azért feltétlenül indokoltnak látom az eltartotti ked­vezmény bővítését, amelyet a reformbizottság is támo­gat Kovács Lászlóné képviselőtársam módosító javas­lata kapcsán, és csatlakozom ez ügyben az előttem felszólaló képviselőtársaimhoz. Kompromisszumos ja­vaslatot is el tudok fogadni, de csak jelenleg érvényben lévő szabályozás további változatlan továbbvitelét, amelyre a miniszter úr Ígéretet tett, nem tartom kielé­gítőnek. A kedvezménybővítés természetesen adóki­esést jelent, amit pótolni kell. Megítélésem szerint a törvényjavaslat 55. §-a, amelynek a törvénybe kerülé­sét rendkívül jónak tartom, lehetőséget ad azon jövede­lemtömeg megadóztatására, melyet láthatatlan jövede­lemnek nevezünk, és amely becslések szerint a meg­adóztatott jövedelemmennyiség körülbelül 20—25 szá­zalékát teszi ki. Innen pótolható lenne a fentiek miatt kieső, a miniszter úr által 6 milliárd forintra becsült adó. Felszólalásommal az előbb említett módosító javas­lat szükségességét, és az azt támogató reformbizottság véleményét szerettem volna megerősíteni. Köszönöm figyelmüket. (laps.) ELNÖK: Több felszólaló nem lévén, az általános vi­tát lezárom. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, rátér­hetünk-e a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényjavaslat részletes vitájára, vagyis részletes vitá­ra bocsájtja-e az Országgyűlés a magánszemélyek jö­vedelemadójáról szóló törvényjavaslatot? Kérem, sza­vazzunk erről. (Megtörténik.) Az Országgyűlés 218 egyetértő, 30 ellenző és 13 tar­tózkodó szavazattal úgy döntött, hogy a törvényjavasla­tot részletes vitára bocsátja. Most szünetet rendelek el. Előtte — bocsánatot kérek — néhány bejelentés van. Az ügyrendi bizottság együttes ülése a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság a főemelet 37—38-as számú teremben lesz, a terv- és költségvetési bizottság a fő­emelet 66-os számú tanácskozó teremben ülésezik. És a reformügyi bizottság a fő emelet 64-es számú tanács­teremben tart ülést. Köszönöm. Most következik a szünet. (Szünet: 16,56—17,27; elnök: Dr. Fodor István) vőszék elnökhelyettesének eskütétele következik. Ké­rem az Alkotmánybíróság megválasztott tagjait: Dr. Kilényi Gézát, Dr. Sólyom Lászlót, Dr. Solt Pált, Dr. Zlinszky Jánost, valamint az Állami Számvevőszék most megválasztott elnökhelyettesét, Dr. Nyikos Lász­lót, fáradjanak az ülésterem közepére, az elnöki emel­vénnyel szemben, az eskütételhez. Közben elmondom képviselőtársaimnak, az esküt tevőknek is, hogy az Alkotmánybíróság tagjainak, il­letve az Állami Számvevőszék elnökhelyettesének es­küszövege eltér egymástól, tehát a két eskü szövege egymást követően kerül felolvasásra. Először az Alkot­mánybíróság eskütétele következik. Felkérem a jegyző képviselőtársamat az esküszöveg előolvasására. Kérem álljunk fel. (Megtörténik.) Az eskü szövege: JEGYZŐ (olvassa): ,,Én, . .. . , esküszöm, hogy hazámhoz, a Magyar Köztársasághoz, annak népéhez hű leszek. Az Alkot­mányos jogszabályokat megtartom. Az állami és szol­gálati titkokat megőrzöm. Az Alkotmánybíróság tagja­ként, megbízatásomhoz híven, lelküsmeretesen, a nép érdekeinek megfelelően járok el, és minden igyekeze­temmel azon leszek, hogy a Magyar Köztársaság fejlő­dését előmozdítsam." ,,Én, . . .. , esküszöm, hogy hazámhoz, a Magyar Köztársasághoz, annak népéhez hű leszek. Az Alkot­mányt és az alkotmányos jogszabályokat megtartom. Az állami és szolgálati titkokat megőrzöm. Az Állami számvevőszék elnökhelyetteseként, megbízatásomhoz híven, lelkiismeretesen, a nép érdekeinek megfelelően járok el, és minden igyekezetemmel azon leszek, hogy a Magyar Köztársaság fejlődését előmozdítsam." ELNÖK: Köszönöm szépen. Valamennyi képviselő­társam nevében köszöntöm új alkotmányos intézmé­nyeink megválasztott tisztségviselőit és sok sikert kívá­nok felelősségteljes munkájukhoz. Kérem, szívesked­jenek aláírni az eskü szövegét. (Megtörténik) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A személyi jövede­lemadóról szóló törvényjavaslat részletes vitájával folytatjuk a munkánkat. A részletes vitában az első hozzászóló Györffy László képviselőtársunk. GYÖRFFY LÁSZLÓ: Tisztelt Parlament! Kedves Képviselőtársaim! November 20-án a személyi jövede­lemadó 10. §-ához adtam be egy módosítást, amelynek az a lényege, hogy a szövetkezeti törvény július 1-től ér­vényben lévő szabálya szerint a meglévő nettó mező­gazdasági szövetkezeti vagyon a tagok részére feloszt­ható vagyonjegyként és hogy ez a vagyonjegy a továbbiakban az adóalapból essen ki — ez a lényege a beadványomnak. Az indokaim a következők: nem tudom, hogy van-e egyáltalán más kategória, de a pénzügy az ingyenes va­gyonjegy kategóriába sorolta be ezt a témát, és ezt sze­retném kicsit megcáfolni. Az ingyenes vagyonjegy ka­tegóriába ez a rész azért nem fért bele, mert 1960 óta — 1988. december 31-ig — felhalmozódó tagi tulajdonról van szó, csak azzal a különbséggel, hogy ezt nem neve­sítettük tagokra idáig. A társadalom ezen része nagyon ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk munkán­kat. Amint azt délben jeleztem, Alkotmánybíróság megválasztott tagjainak, valamint az Állami Számve-

Next

/
Oldalképek
Tartalom